{"cycle": 40, "id": "214-164", "date": "2017-04-19", "ulnap": 214, "seq": 164, "speaker": "Dr. Völner Pál (Fidesz)", "p_azon": "v046", "faction": "Fidesz", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/15065 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról", "iromany": "T/15065", "duration_s": 598, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 9482, "paragraphs": ["DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt már korábban elfogadta.", "A két kódex a közigazgatás rendszerszintű megújítását célzó jogalkotási tevékenység része volt. E célok mentén az eljárásjogi oldalon számos eredményt mutattunk fel már eddig is. A legfontosabbakat kiemelve: a járási hivatalok megerősítése, a bürokráciacsökkentéssel összefüggő eljárási egyszerűsítések, a központi hivatalok rendszerének felülvizsgálata, s ezzel a hivatali rendszer racionalizálása, vagy éppen a jelen javaslat alapját képező két eljárási kódex megalkotása.", "Ahogy már említettem, 2018. január l-jei hatálybalépéssel fogadta el az Országgyűlés a két eljárási törvényt, és a törvény helyébe lépve tölti be a hatósági eljárásokra vonatkozó általános eljárásjogi kódex szerepét, tehát a korábbiak helyébe lépve. Az új eljárási kódex rendszerszerűen megújítva, paradigmaváltással biztosítja a közigazgatás törvényes működését, és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését.", "(17.50)", "Mindezekre tekintettel január 1-jéig minden hatósági eljárásjogi tárgyú, illetve ilyen jellegű rendelkezést is tartalmazó jogszabályt a hatósági eljárásjog új szabályozási rendszeréhez szükséges hozzáigazítani. Az önök előtt fekvő javaslat a törvényi szintet igénylő módosítási javaslatokat tartalmazza. Az egyes eljárások és eljárási részcselekmények vizsgálatakor bizonyos általánosítható szempontokat vettünk figyelembe a kodifikáció során. Ezek az általánosítható kérdéskörök: a felfüggesztés lehetővé tétele, a függő hatályú döntésben a kérelmezett jog gyakorlására vonatkozó rendelkezés kizárása, a kérelem kormányablaknál történő előterjesztésének kizárása, a hiánypótlási felhívás többszöri alkalmazásának lehetővé tétele, a fellebbezés lehetőségének az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti esetein kívüli lehetővé tétele, az ügyintézési határidők meghosszabbítása.", "A kodifikáció legfontosabb tartalmi aspektusai közül fontos kiemelni, hogy a hatósági eljárásjog egész szabályozási struktúrája változáson megy keresztül, például miniszteri rendelet már nem állapíthat meg kiegészítő eljárásjogi rendelkezést. Ezért számos helyen a törvények felhatalmazó rendelkezéseinek módosítására kerül sor, a jelenleg miniszteri rendeleti szinten lévő eljárásjogi rendelkezések magasabb jogszabályi szintre történő helyezése érdekében.", "Számos, kifejezetten ágazati jellegű jogintézmény szabályozása került ki az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényből, így például a közmeghallgatás, a közreműködő hatóság, a hatósági közvetítő, a tanúsító szervezet. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a jogintézmények a közigazgatási eljárásjogban megszűnnének létezni. Az ágazati joganyagban azonban minden egyes eljárástípusban külön-külön került felmérésre, hogy hol és milyen jogszabályi szinten szükséges, illetve lehetséges bevezetni azokat mint kiegészítő eljárásjogi rendelkezéseket.", "Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény végrehajtási rendeletei közül kiemelést érdemel a szakhatósági közreműködésre vonatkozó sza­bályozás megreformálása. A kódex hatálybalépését követően vagy törvény, vagy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény végrehajtására kia­dott, a szakhatósági kijelölésekről szóló egységes kor­mányrendelet tartalmazhat kizárólag szak­hatósági kijelöléseket, és e jogszabályok is csak köz­érdeken alapuló, kényszerítő indok alapján. Ezért minden ágazat tekintetében szükséges arról gondoskodni, hogy a hatályos szakhatósági kijelölések vagy dere­gu­lálásra kerüljenek, vagy törvényi szintre kerüljenek, vagy a hatályos szakhatósági kijelölések deregulációja mellett az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szükséges azokat nevesíteni. E végrehajtási rendelet megalkotására a későbbiekben kerül sor.", "Kiemelést érdemel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény terminológiájának változása is. A hatósági eljárásjogban bevezetésre kerül a „hatósági döntések véglegessége” azok „jogereje” helyett, a „közigazgatási per” a „bírósági felülvizsgálat” helyett, az „azonnali végrehajthatóság” fogalma a „fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság” helyett, a „kérelem visszautasítása” az „érdemi vizsgálat nélküli elutasítás” helyett, továbbá változik a lefoglalás szabályozása is. Így ezen technikainak tekinthető módosításokat is elvégzi a javaslat.", "Engedjék meg, hogy áttérjek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások összefoglalására. A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével szükségessé váló módosítások három csoportba oszthatók. Az első körbe tartoznak azon rendelkezések, amelyek technikai jelleggel összehangolják a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és az ágazati törvények terminológiáját. A második csoportba a deregulálandó jogszabályok tartoznak. Végül pedig szükséges volt a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénytől eltérő, illetve az azt kiegészítő olyan szabályok közigazgatási perrendtartáshoz igazítására, amelyek rendeltetése, hogy az ágazati sajátosságok perjogi megjelenítését biztosítsák.", "A módosítások döntő többsége terminológiai-technikai jellegű. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény teljeskörűen szabályozza a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok hatásköri és illetékességi szabályait, az ágazati szabályozásban az eljáró bíróság hatáskörére vagy illetékességére vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésre kerültek.", "Módosítást igényeltek a kontradiktórius eljárásokat nemperes eljárásra utaló rendelkezések is. Ezekben az esetekben jellemzően a közigazgatási per váltotta fel a korábbi nemperes eljárást. A nem kont­radiktórius közigazgatási bírósági eljárások esetében továbbra is indokolt volt a közigazgatási nemperes eljárás fenntartása. Tartalmi változást jelent az, hogy az új szabályok szerint ezekben a nemperes eljárásokban bírósági titkár önállóan érdemi döntést már nem hozhat.", "A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény fenntartja a korábbi szabályozást a tekintetben, hogy főszabályként a benyújtott keresetlevélnek nincs a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya. Így az ágazati joganyagokban meglévő olyan szabályok, amelyek azt mondják ki, hogy a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, szintén hatályon kívül helyezendők.", "A köztestületekre vonatkozó közigazgatási perrendtartásbeli szabályozás egységesíti a jelenlegi vegyes gyakorlatot, és a közigazgatási perek közé sorolja a köztestületekkel kapcsolatos jogvitákat. A különös perek között található köztestületi felügyeleti perre tekintettel a köztestületi törvényekből elhagyásra kerülhetnek a közigazgatási perrendtartásból is következő rendelkezések, mint a perindítás lehetősége, a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő, a bíróság által alkalmazható eszközök és a felügyelőbiztos kirendelésének legfontosabb szabályai, akárcsak például a tag által a köztestületi fegyelmi döntésekkel szembeni bírói út megnyitására vonatkozó szabályok.", "Az eljárási határidőkre vonatkozó szabályok kap­csán fontos kiemelni, hogy az ágazati jogban gyak­ran alkalmazott soronkívüliség alapvetően a bírósági ügyvitel rendszerébe tartozó jogintézmény, amelyről való döntés valójában a bíróság elnökének a hatáskörébe tartozik, ezért az ágazati szabályokban a soron kívüli eljárásra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésre kerültek.", "Tisztelt Országgyűlés! Záró gondolatként, kérem, engedjék meg, hogy ismételten hangsúlyozzam, a különböző ágazati eljárástípusok megújítását nem tűzte ki célul e javaslat. A jogalkalmazói tapasztalatok beszerzése, rendszerezése után kezdhető el egyáltalán az eljárási kódexek szabályozásának esetleges finomhangolása, majd a bürokráciacsökkentés és az egyéb eljárásjogi egyszerűsítést zászlajára kitűző programok keretében az ágazati eljárások megreformálása. Az alapok adottak, a jogrendszer koherenciája biztosított a törvényi szintű módosítások elfogadásával, ezt követően folytatódhat az állami működés további egyszerűsítése, a jó állam kiépítése kapcsán kimunkált célokra, elvárásokra is tekintettel, a jogalkalmazók tapasztalataira kiemelten építő, a modern, szolgáltató állam eszméjének megfelelő választ adni képes eljárások, eljárási megoldások kialakítása, további fejlesztése.", "Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a közigazgatás fejlesztésének 2010 őszén megkezdett folyamatában új fontossági súlypontokkal, új elképzelésekkel igyekszünk kielégíteni a szolgáltató közigazgatás iránti társadalmi és gazdasági igényt.", "Meggyőződésem, hogy a két eljárásjogi kódex, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény, valamint az önök előtt fekvő javaslat, majd az erre épülő jövőbeli egyszerűsítések képesek biztosítani, hogy a közigazgatási eljárásjog és a közigazgatási perjog újból egyenlő súllyal, együttesen nyújthasson garanciát az állampolgárok számára az Alaptörvényben biztosított tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jog érvényesülése tekintetében, biztosítva a közigazgatás törvényes működését.", "Kérem ezért a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondottak alapján a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}