Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kérdésére válaszolva: a kormány nem támogatja. A kormány nem Brüsszelre hivatkozik, hanem az észszerűségre és alapvető gazdasági érdekekre, az óraátállítás ugyanis alapvetően gazdaságpolitikai kérdés. Energetikai szempontból az óraátállítással Magyarországon mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát takarítunk meg, ami egy közepes magyar város, mintegy 30-40 ezer háztartás éves szükségletének felel meg.

A tavaszi óraállítás után az átállítás napján is érzékelhető volt a villamosenergia-fogyasztás csökkenése az előző napi értékekhez képest. A fogyasztási adatokból kitűnik, hogy jelentős energia­meg­taka­rí­tást érünk el az óraállítással, főleg az esti csúcsterhelés csökkent már vasárnap is. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva a Mavir mérései szerint egy nap körülbelül 1,5-3 százaléknyi villamos energia takarítható meg.

A jelenleg alkalmazott módszer azon alapul ‑ és ez nem nem létező társadalmi közvélemény-kutatási méréseken alapszik, hanem számokon ‑, hogy csökkentsük a különbséget a természetes világosság napi idősávja ‑ ami hazánkban, a két szélső esetet említve, télen reggel 7.30 és délután 3 óra 55, míg nyáron hajnali 4.45 és este 20 óra 45 közötti időtartamot jelent ‑, valamint az átlagos ébrenléti idő ‑ amely reggel 7 és este 10 óra közé esik ‑ között. Minél jobban egybeesik ez a két idősáv, annál kevesebb mesterséges energiát használunk.

A téli-nyári időszámítás nemcsak energia­meg­takarítást eredményez, hanem az észszerűség is ezt kívánja. Megszüntetése a közösségi közlekedésre is jelentős hatást gyakorolna. Egy ilyen lépés érintené a belföldi menetrend rendszerét és a hazánkon áthaladó külföldi menetrendszerű járatok csatlakozásait, amit ugyancsak nem 80 százalékban állapítanak meg, hanem menetrend írja elő. A nemzetközi vonatok az év folyamán nem egyforma időfekvésben közlekednének. A csatlakozások szervezése számos nehézséget okozna, mindezek különösen Ausztria és Szlovákia irányába.

Magyarország áttérése más időzónába a kereskedelmi, vasúti, légúti, közúti közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások szempontjából jelentősen hátráltatná a gazdaság működését és a turisztikai együttműködést. Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerei Németország, Nyugat-Európa országai és más EU-tagállamok. Hazánk a javaslat bevezetése esetén nem lenne egy időzónában ezen kereskedelmi partnerországokkal, hanem például Ukrajnával, Romániával, Bulgáriával, Törökországgal kerülne egy idősorba.

S végezetül, de nem utolsósorban ‑ ön hivatkozott rá, ezért engedje meg, hogy én is felhozzam ‑ igen, valóban egy európai uniós irányelv is vonatkozik rá, amelyet mi a csatlakozásunkkal kötelezőnek elfogadtunk, és az ettől való eltérés csak ennek az irányelvnek a módosításával lenne lehetséges.

Mindezek alapján határozott elképzelésünk és jogi véleményünk az, hogy a Jobbik javaslata nem megalapozott, elfogadása esetén félévente változna az időkülönbség. Nincs oka Magyarországnak arra ‑ s mi erre egészségügyi okokat sem találtunk ‑, hogy a mostani állásponton változtassunk. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)