{"cycle": 40, "id": "213-242", "date": "2017-04-18", "ulnap": 213, "seq": 242, "speaker": "Bánki Erik (Fidesz)", "p_azon": "b009", "faction": "Fidesz", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/15035 A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről", "iromany": "T/15035", "duration_s": 284, "position": null, "chars": 4461, "paragraphs": ["BÁNKI ERIK, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat annak a célnak az elérését szolgálja, hogy a munkaidő rugalmasabb beosztására vonatkozó lehetőség megteremtésével a Magyarországon működő vállalkozások hatékonyabban tudják alkalmazni a korszerű termelési módszereket, és ennek segítségével könnyebben bekapcsolódhassanak a globális termelési folyamatokba.", "Az elmúlt időszakban a hazai vállalkozások számos fórumon jelezték a munkaidő megszervezésével kapcsolatban felmerült problémáikat, és megfogalmazták azt az igényüket, hogy a munkaidő-beosztást jobban szeretnék a termelési ciklusok időszakaihoz igazítani.", "A szabályozás kialakítása során kiindulási alapként szolgált a szomszédos országok és számos uniós tagállam gyakorlatában már alkalmazott példa, amely a rugalmas feltételek megteremtésével tervezhetőbbé teszi a működést, és csillapítja az ingadozó termeléssel összefüggő esetleges veszteségeket.", "(18.20)", "Tisztelt Képviselőtársaim! A munka törvénykönyvének hatályos szabályozása szerint a kollektív szerződésekben foglaltak iránymutatásai alapján legfeljebb 12 hónapra állapítható meg a munkaidőkeret. A változó intenzitással működő termelési egységekben gyakran előfordult, hogy a termelőerő nem állt megfelelő mennyiségben rendelkezésre, vagy éppen a termelés túlzott igénye miatt nem tudták úgy átcsoportosítani a munkaerőt, hogy a termelési hatékonyság jól működhetett volna. Volt azonban olyan példa is, amikor éppen a munkaerő mennyisége volt túlzó, és nem volt annyi munka, hogy a munkavállalókat megfelelő beosztással ott a munkahelyen foglalkoztatni tudták volna.", "Az alacsony termelési időszakok kihívásait a vállalkozások gyakran ezért az állomány csökkentésével, létszámleépítésekkel kezelték, így a feleslegessé váló munkaerőt elbocsátották. A törvényjavaslat célja nem más, mint a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele által azt elérni, hogy a munkaidőkeretet 36 hónapos időszakban is meg tudják állapítani a munkavállalók és a munkáltatók. Hangsúlyozom, a munkavállalók és a munkáltatók közös, együttes akaratával lehet csak elérni azt, hogy a mostani 12 hónap helyett 36 hónapban határozhassák meg a munkaidőkeretet az alkalmazó cégek.", "Az időkeret alapja természetesen továbbra is a heti 40 óra marad. A heti átlagos munkaidő a 48 órát az új rendszerben sem haladhatja meg. Amennyiben a munkáltató nem rendeli el az összes munkaórát, a fel nem használt munkaidő a munkaidőkereten belül későbbi időpontra osztható be. Annak érdekében, hogy a munkavállalókat a hosszabb időkeret kialakításával összefüggésben ne érhesse hátrány, a törvényjavaslatban foglalt munkarendet csak akkor lehet alkalmazni, ha arról a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek is megállapodtak, azaz ezt a külön megállapodást a kollektív szerződésben is rögzítették.", "Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban foglalt módosítások várhatóan pozitív hatással lesznek a mun­ka­erőpiaci mozgásokra, és csökkenteni fogják a szakképzett munkaerő hiányát. A változtatások eredményeként a vállalkozásoknak akkor sem kell elbocsátaniuk munkaerőt, ha alacsonyabb intenzitású termelési időszak következik. A munkabérekkel és a munkaidővel való gazdálkodás hosszú távon tervezhetőbbé válik, és ezáltal az esetleges veszteségek is mérsékelhetők. A munkavállalók folyamatos foglalkoztatásának biztosítása, valamint a hosszabb munkaidőkeretre vonatkozó megállapodásoknak természetesen a kollektív szerződésben való rögzítési kötelezettsége egyértelműen a munkavállalói érdekeket szolgálja, éppen ezért a törvényjavaslat ezt előírja, e nélkül a módosítás nélkül az új szabályozás bevezetését sem teszi lehetővé.", "Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat tehát nem a munkában töltött időt kívánja növelni, hanem azt az időszakot kívánja kibővíteni, amelyen belül a munkaidő beosztható. A törvényjavaslat a jelenlegi 12 hónapos időszakot meg­hosszabbítva maximum hároméves ciklusban teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó hosszabb munkaidőkeret kialakítását.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkit kérek arra, hogy az önök előtt fekvő T/15035. számú törvényjavaslatot támogassák, és arra kérem önöket, amennyiben úgy érzik, hogy ezt bármely ponton módosítani szükséges, azt képviselői módosító indítványokkal próbálják javítani.", "Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}