Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazahozza az Adrilux névre hallgató cég a mintegy 200 fős üzemét. Na de honnan? Kínából! Kínából. Ez egy összeszerelő üzem. Tizenhárom évvel ezelőtt érdemes volt Kínába telepíteni, mert a gyártási költségek és bérköltségek ezt hozták magukkal. Tizenkét év elteltével azt tapasztalták, hogy egyrészt erősödött a jüan, mintegy 50 százalék a dollárhoz képest, másrészt dollárban számítva több mint tízszeresére nőtt a bér; értik: több mint tízszeresére. Nézzék meg hét év Magyarországát, amely a hátunk mögött van! Odajutottunk, hogy most már a kínai bérek magasabbak, mint a magyar bérek. Nem véletlenül hozzák haza az összeszerelő üzemet. Majd a Kínából ideszállított alkatrészek összeszerelését kö­vetően fordulunk Európa felé és visszük a termékeinket.

Ez az a folyamat, amely a Nyugat-Európához való felzárkózást jelenti ennek a kormánynak? Ez az a bérpolitika, amellyel eredményt lehet elérni? Vagy ez az a kudarc, amit az elmúlt hét esztendőben produkáltak, hogy több mint 600 ezer szakképzett ember elhagyta ezt az országot. Az oktatás rendszerében pedig már a tudás megszerzésének lehetőségét is el akarják venni a fiataloktól? Mi a folytatás, tisztelt képviselőtársaim? Hová vezet mindez?

Egy mondattal úgy zárnám a kérdéseimet: mikor fognak végre olyan politikát folytatni, amely nem az összeszerelő üzemek hazájává kívánja tenni Magyarországot, hanem a magas hozzáadottérték-tar­ta­lom­mal bíró folyamatokhoz illesztetté? Várom válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP pad­soraiból.)