karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Cseresnyés Péter (Fidesz)

2017-04-10 · 212. ülésnap · felszólalás · 3:19 · Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára

napirendi pont: politikai vita lefolytatása V/14429 Politikai vita az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében.

Szöveg2 808 karakter · 5 bekezdés · JSON

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden, még mielőtt viszonzás nélkül maradna néhány megjegyzés a vezérszónoki felszólalások után, szeretnék reagálni néhány gondolatra, és visszautalni a bevezető gondolataimra. Többek között mindhárom ellenzéki képviselőcsoportból elhangzott, hogy még a V4-ekhez ké­pest is jelentős mértékben leszakadtunk. Én az Eurostat adatait használtam fel a bevezető gondolataim elmondásakor, de azért szeretném emlékeztetni, megismételve emlékeztetni önöket, hogy mit mond­tam és mit mond ‑ nem én, hanem ‑ az Eurostat.

A magyar bérek nemzeti valutában és vásárlóerő-paritáson is lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek 2010 óta, mint a külföldi munkavállalás szempontjából a magyarok számára fontos célországokban: Németországot, Ausztriát és az Egyesült Királyságot említettem. Európai uniós képviselő úr említette, hogy csak dinamikáról beszélünk. De hogyha a dinamika nagyobb, az azt jelenti, hogy a felzárkózás is folyamatban van, tehát csökken a különbség.

Néhány számot hadd mondjak: 2004-ben a nettó átlagkereset aránya, vásárlóerő-paritáson mutatott aránya Németországhoz képest 34 százalékos volt, az Egyesült Királysághoz képest 24,5 százalékos. 2016-17-re ez egy becsült adat, ugye, még nincs 2016-os adatunk, de nagyjából a 2016-ot már magunk mögött tudjuk, tehát lehet számítást végezni: ez körülbelül 43-44 százalék között fog majd Németország esetében mutatkozni, ez azt jelenti, hogy 10 százalékpontnyi növekedést fog ez jelenteni. Az Egyesült Királyság 24,5 százalékos mutatójával szemben 2016-ban olyan 43-44 százalékot jelenthetünk ki. Ez azt jelenti, hogy majdnem 20 százalékpontnyi növekedést fog ez jelenteni.

Csehország, Szlovákia és Lengyelország ‑ a V4‑ek­re reagálva – esetében, mindegyik ország tekintetében, hogyha 2015-16-ot nézzük, akkor az olló záródik, jelentős mértékben növekedett a vásárlóerő-paritáson a nettó átlagkeresetek százalékos arányában a mutató a javunkra, tehát a dinamika azt hozza, hogy a különbség, ha volt, akkor csökken. Ez azt jelenti egyébként, hogy egy állam esetében már jobbak vagyunk mi a számítások szerint; mondom, még nincsenek meg a pontos Eurostat-adatok, nem állnak rendelkezésünkre, de számításokat tudtunk végezni az alapján az elv alapján. Tehát egy esetben már rendben vagyunk, már elértük vagy meghaladjuk az ottani vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítást, Szlovákia esetében, a két másik országhoz képest viszont jelentős mértékben megindult a felzárkózás.

Csak azért mondom ezt, nehogy valakinek a fülében az maradjon meg, amit itt összevissza hivatkozva ellenzékiek kimondottan saját céljaikra használva, a különböző információkat próbálják elhitetni az emberekkel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Cseresnyés Péter — 2017-04-10, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/212-219.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-212-219,
  title = {Cseresnyés Péter — 2017-04-10, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/212-219.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}