Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisz­té­ri­umi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Köszönöm szépen a két képviselő úrnak a fel­szó­la­lá­sát. Annyi reagálást engedjen meg Z. Kárpát Dániel, hogy valóban nagy felelősség és feladat az, hogy egy ország az adórendszerét hogyan alakítja ki, és abban milyen szerepet kap az, hogy a nagy befektető cé­ge­ket, tőkével, technológiával, munkahelyteremtési ké­pes­séggel rendelkező cégeket egy adott országba ho­gyan tudja odavonzani, odacsábítani. Hiszen mégis azáltal, hogy értéket hoz létre, GDP-t teremt, adót fizet, munkahelyet hoz létre, egzisztenciát ad a m­a­gyar embereknek, nyilván ezzel jót tesz az adott or­szág­nak. Nem véletlen, hogy e tárgyban nemzetközi szinten is nagyon éles verseny van.

Magyarország, a magyar kormány azt az utat vá­lasz­totta, hogy a jövedelemadókat csökkenti, és ez igaz a magyar magánszemélyekre, a személyi jöve­de­lem­adóra is, a Magyarországon jövedelemhez jutó magánszemélyekre, és igaz ez a társaságokra is. Je­len esetben a társasági adó kulcsát 9 százalékra csök­ken­tette. De mikor ön azt mondja, hogy ebből a szempontból megvizsgálva ezeket a multinacionális cégeket, akkor alacsonyabb a közteherviselési há­nya­duk, akkor azt gondolom, ebben igaza van, de azt kell megvizsgálni, hogy ennek valójában mi az oka. Alap­vetően én úgy gondolom, hogy a Ma­gyar­or­szá­gon nyújtott fejlesztési kedvezmények miatt fizetnek ke­vesebb jövedelemadót, tehát nyereségadót, tár­sa­sá­gi adót, még ha nemzetközi összehasonlításban tesszük ezt a dolgot. Ugyanakkor pedig azzal, hogy dol­gozókat alkalmaz, viszont a személyi jöve­de­lem­adó befizetése, illetve a munkáltatói adó, szociális hoz­zá­járulási adó összege pedig lényegesen maga­sabb, vagy esetleg az általános forgalmi adó, ha olyan terméket vagy szolgáltatást hoz létre, amit belföldön értékesít.

Ha megnézzük a magyar adórendszer szer­ke­ze­té­nek, az adóbevételeknek az elmúlt évben való ala­ku­lását, akkor azt látjuk, hogy az állami költségvetés teljesen eltolódik ebbe az irányba, hogy magasabb az ál­talános forgalmi adó ‑ persze ehhez más in­téz­ke­dé­sek is kellettek, a szürkegazdaság elleni intéz­ke­dé­sek ‑, 2012 óta több mint 1000 milliárd forinttal nőtt az általánosforgalmiadó-bevétel, és érdekes módon egyre nagyobb a személyijövedelemadó-bevétel, amely az egykulcsos rendszerrel már elérte azt a be­vé­teli nagyságot, mint amikor még a progresszív adózás volt Magyarországon, tehát már annyi adót fi­ze­tünk be az állami költségvetésbe. Az élőmunka terhe által befizetett adók nagysága is egyre nagyobb súlyt kap az állami költségvetésben. Tehát az az oka valójában ennek, hogy a kormány egy olyan adó­politikát folytat, amely egy olyan közeget teremt, hogy a multinacionális cégeknek, befektető cégeknek ez egy kedvező klíma, de ugyanakkor azzal, hogy idetelepül és itt hoz létre és itt termel, itt szolgáltat, jót tesz, úgy gondolom, az országnak is.

Ami pedig a multinacionális cégek ellenőrzését jelenti, szeretném azért elmondani, hogy az adó­ha­tó­ság­nál erre egy külön igazgatóság van, a kiemelt adó­zók igazgatósága ‑ ez más országokban is jellemző egyébként ‑, és ott különös figyelmet kapnak egyik oldalról szolgáltatásképp, amit nyújt az adóhatóság, másrészt pedig ellenőrzési szempontból is a legjobb szakemberek, felkészült szakemberek ellenőrzik eze­ket a cégeket, és valójában rendszereket ellenő­riz­nek. Lényegében napi kapcsolatban vannak az adott vállalatokkal. Különösen nagy ellenőrzési súlyt kap­nak a transzferárak, amit ön is említett, hogy oda kell arra figyelni, hogy nehogy az legyen, hogy a Ma­gyar­országon létrehozott értéket vagy megtermelt javakat, ami után az adót meg kell fizetni abban az országban, ahol azt létrehozzák, átvigyék más or­szá­gok­ba, és esetleg más országokban adózzák le. Bár ez a 9 százalékos társasági adókulcs után nem való­színű, hogy így van.

Azt gondolom, hogy a kormány egy felelős adó­po­litikát folytat, és ennek bizonyítéka az is például, hogy ma már az a jellemző a munkaerőpiacra, hogy nincs Magyarországon munkaerő, és nem pedig mun­kanélküliek vannak. Ez most már mindennapi problémájává vált az országnak.

Azonban ez a törvény nem erről szól, hanem arról szól, hogy egy nemzetközi egyezményhez csat­la­kozunk, és amikor az összeghatárról beszélünk, a 700 millió eurós összeghatárról, ezt is az európai uniós irányelv határozza meg, tehát ezt saját magunk nem tudjuk megváltoztatni. Ehhez az ország csat­lakozik, ezt törvénybe kell iktatni, ehhez kérem újra az ellenzék támogatását is a kormánypártok mellett. Még egyszer köszönöm a felszólalásokat.