Dömötör Csaba

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Önnek igaza van abban, hogy a strasbourgi bíróság döntése felháborító ítélet, amely jól mutatja azt, hogy milyen is az, amikor létrejön egy hajmeresztő koalíció az embercsempészek, a bevándorlók és az úgynevezett jogvédők között. Különösen felháborítóak a körülmények, ha tudjuk, hogy Magyarország 2015 óta több mint 10 ezer kérelmet, bevándorlókérelmet utasított el, így ha hasonló pereket indítanának, az az ország számára mintegy 40-50 milliárdos terhet jelentene. Ekkora teherrel járna a migránsbiznisz.

Egyébként nem csak nálunk vannak hasonló botrányok. Az olaszországi Cataniában a helyi főügyész felvetette, hogy meg kellene vizsgálni a bevándorlókat odavivő szervezetek pénzügyi forrásait. Tehát ő is megerősítette azt, amiről az EU határvédelmi ügynöksége is nyíltan beszélt: egyes civilnek nevezett szervezetek tevékenységükkel gyakorlatilag az embercsempészetet segítik. Ilyen körülmények között érkezik hozzánk egyébként az Unió migrációs politikáért felelős biztosa. Ő az, aki korábban arról beszélt, hogy felelősségre kell vonni azokat a tagországokat, amelyek nem teljesítik a bevándorlási kvótát. Még szerencse, hogy nálunk ősszel volt egy népszavazás, ahol az emberek 98 százaléka elutasította ezeket a terveket. (Dr. Szél Bernadett: Érvénytelen volt!) Ez a pár példa jól mutatja, hogy miért is aktuális ez a kérdés, és miért kellett helyet kapnia a héten induló nemzeti konzultációban.

Szeretném itt a Házban is elmondani, hogy a kormány konzultációja hat kérdést érint majd. Olyan kérdésekről lesz szó, amelyekben a kormánynak egyébként van világos álláspontja, de a sikeres nemzeti érdekérvényesítéshez nagy szükség van a magyar emberek támogatására is. A kormány azok támogatására számít, akik a határok védelmét tartják elsődlegesnek, azokéra, akik nem engednék ki az adók, a rezsi és a bérek meghatározását Magyarország kezéből, és azokéra, akik tisztább, átláthatóbb viszonyokat szeretnének a külföldről pénzelt hálózatok esetében. Erről jut eszembe egyébként, hogy a Soros-hálózat egyik főembere ma adott egy interjút az egyik nagy portálnak, ahol nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy szerinte nincs értelme megkérdezni 8 millió magyar embert ezekről az ügyekről. Hadd kérdezzem meg itt a Ház színe előtt is: kit kellene megkérdezni, ha nem éppen az érintetteket? Hogyan hivatkozhatnak ezek az úgynevezett jogvédők ezek után demokráciára? Egyébként ugyanezek az emberek támadták az őszi népszavazást is.

Tisztelt Ház! Mivel mégiscsak a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekről van szó, ezért nagyon jó lenne, ha az ellenzéki pártok is állást foglalnának ezekben a kérdésekben, nem csak a bevándorlás­politikában. Az adópolitikában például azért várjuk el az állásfoglalást, mert jól tudjuk, hogy a baloldal éppen adóemelésen töri a fejét. A Jobbiktól például azért várunk állásfoglalást, azért várunk őszinte szót, mert pár hete mellé álltak egy olyan brüsszeli javaslatnak, amely jogköröket vonna el Magyarországtól és a tagállamoktól. Lám, miből lett a cserebogár: ezzé lett egy nem olyan rég még uniós zászlót égető párt. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Melyik? És melyik javaslatról van szó?)

Egy biztos, a konzultáció olyan kérdésekről szól, amelyek a nemzeti szuverenitást érintik. Minden létező eszközzel fel fogunk lépni az ellen, hogy első- és másodosztályú Európa jöjjön létre. (Dr. Szél Bernadett: Paksot is tegyétek be! Az is szuverenitás!) Mi egy erős Európát szeretnénk, amely továbbra is épít a nemzetállamokra (Zaj. ‑ Az elnök csenget.), és tiszteletben tartja azok sokszínűségét, azok akaratát. Egyébként éppen azért emeljük fel a szavunkat a rossz döntések ellen, mert érdekel minket, hogy mi lesz Európa sorsa.

Tisztelt Ház! Az állam- és kormányfők a múlt héten egy csúcstalálkozón gyűltek össze. Ehhez az alkalmat a római szerződés aláírásának 60. évfor­dulója jelentette. Az elfogadott záródokumentumban van két jelentős gondolat. Egyrészt a négy kiemelt jövőbeni feladat közül az első helyen szerepel Európa biztonságának megerősítése, többek között megvédett határokkal. Az is szerepel a zárónyilatkozatban, hogy az uniós vezetők kötelességet vállalnak arra, hogy meghallják az állampolgárok aggodalmait, és figyelembe veszik a nemzeti parlamentek véleményét. Mivel mi sem szeretnénk mást, a legfőbb ideje annak, hogy ezek a célok végre az uniós vezetők tetteiben is megjelenjenek. Ahhoz, hogy ezt kikényszerítsük, jelenleg a nemzeti konzultációban való részvétel a legjobb megoldás. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)