Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarország és Lengyelország nemcsak a NATO-ban szövetséges, nemcsak az EU-ban szövetséges, hanem ennél sokkal szorosabb kötelék van a két ország, a két nemzet között az elmúlt ezer esztendőben. Nemcsak a visegrádi négyek együttműködésében működünk együtt, hanem ennél még régebbi és még inkább érzelmi alapú az az együttműködés, ami Lengyelország és Magyarország között, a lengyel nép és a magyar nép, a lengyel nemzet és a magyar nemzet között megvalósult és megvalósul. Amikor Lengyelországban járunk, talán kicsit szemlesütve láthatjuk, hogy ezt lengyel barátaink még erősebben viszik és még komolyabban veszik. De azt hiszem, a két köztársasági elnök találkozója, a Bem-szobornál tartott rendszeres ünnepségek, megemlékezések, a kölcsönös oda-vissza látogatások erősítik mindkét ország részéről ezt a köteléket.

Az is nagyon fontos volt Magyarország számára, és szolidáris is, amikor a lengyel katonák a magyar déli határnál védték közösen Európa határait. Nagyon fontos volt számunkra, hogy ők is részt vettek abban a tervben, abban a munkában, amelynek révén igyekszünk Európát, az európai identitást, az európai törvényességet védeni az ideáramló újkori népvándorlással szemben.

(9.40)

Az is fontos volt, amikor itt a parlamentben közösen emlékeztünk meg, illetőleg a lengyel szejmben is közösen emlékeztek meg idősebb Antall Józsefről és Henryk Sławikról. Az is fontos volt, amikor 2016-ot a lengyel-magyar szolidaritás esztendejévé nyilvánítottuk itt az Országgyűlésben 2016 februárjában.

Ezzel párhuzamosan indult el a lengyelországi magyar kulturális évad, amely 2016 májusában indult, és idén év végéig, 2017 végéig tart. Több száz, a magyar kultúrát, magyar történelmet bemutató program valósul meg Lengyelországban húsz hónap alatt. Ez jóval nagyobb ahhoz képest, ami 18 évvel ezelőtt, 1998-ban volt, hiszen akkor egy négy hónapos programsorozattal tudta Magyarország a magyar kultúrát bemutatni, ezt most húsz hónapon keresztül tehetjük meg.

A magyar kulturális évad a varsói nemzetközi kulturális könyvvásárral kezdődött. Itt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviselte Magyarországot az ünnepélyes megnyitón, és Áder János köztársasági elnök vállalta el a társfővédnökségét ennek az eseménynek.

Folytatódtak és folytatódnak az események. A krak­kói főkonzulátus szervezésében tavaly október 20-án a krakkói nemzeti múzeumban „A magyar fes­té­szet aranykora” című kiállítás nyílt meg 1836 és 1936 közötti műveket bemutatva. Ugyancsak Krakkóban november elején két villamosjárat közlekedett, mind a két villamosjárat 1956-os díszekbe öltözött. Ez egyrészről a magyar forradalomnak is és a len­gyel-magyar szolidaritásnak, a krakkóiak magyar forradalommal való szolidaritásának is emléket állított.

A Magyar Nemzeti Filharmonikusok több lengyel városban léptek már fel, illetőleg lengyel nyelvre lefordításra került Csics Gyulának az 1956-os gyermeknaplója, amelyből az ’56-os megemlékezésen, október 23-án is hallhattunk részleteket, és ami fontos, hogy a gyermek szemszögéből immár lengyelül is, lengyel nyelven is olvasható.

Október 21-én Varsóban mutatták be a magyar, budapesti Nemzeti Színház darabját, a „Tóth Ilona” című darabot, amelyet későbbiekben itt Budapesten is lehetett látni a Nemzeti Színházban, de a bemutatóra Trócsányi László miniszter úr köszöntője mellett Varsóban került sor október 21-én.

Szeptember 2-án Varsóban nyílt 1956-os magyar sportfotókból kiállítás, elsősorban a mel­bourne‑i olimpia a fő témája ennek, de minden más kép is megtalálható. 23-án nemcsak a varsói kultúrpalota, de a katowicei és a krakkói sportcsarnok is piros-fehér-zöld magyar nemzeti színekbe öltözött, magyar zászló lobogott Wrozcłav főterén két héten keresztül a forradalom napjaiban.

Ezek a már megtörtént események, de 2017-ben még számos további esemény áll előttünk. Áprilisban játék- és animációs filmeket vetítünk Varsóban és Krakkóban, akár a Berlinalén nyertes „Testről és lélekről” című film vagy az Oscar-díjas Saul fia, vagy még a digitalizált és lengyelül megszólaló Macskafogó is levetítésre kerül Varsóban és Krakkóban idén áprilisban.

Májusban a varsói néprajzi múzeumban magyar népi kulturális kiállítás nyílik, júniusban pedig a krakkói városi történeti múzeumban egy, a Budapesti Történeti Múzeumban tavaly már bemutatott kiállítás a „Közös úton ‑ Budapest és Krakkó a középkorban” című kiállítást tekinthetik meg.

Júniusban „Magyar kavalkád” címmel utcabál lesz Varsóban, kézműves vásárral, népzenei programokkal, táncházzal, filmvetítéssel, gasztronómiai bemutatókkal, borkóstolókkal, a magyar kortárs zene bemutatkozik, az Állami Népi Együttes öt lengyel városban turnézik.

Ősszel kiállítás lesz a varsói királyi várban, amely egyfajta záróesemény is lesz. Ekkor egyébként kortárs fotóművészeti kiállítás is lesz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És bízunk benne, hogy a hatvanas évek után egy megújult szótárpár is létrehozatalra kerül, a magyar-lengyel szótár. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)