Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Nincs. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a felszólalás lehetőségét. Köszönöm szépen, hogy Rétvári Bence államtitkár úr után beszélek; ő zöldségeket beszélt, én zöldségekről beszélek, mégpedig a zöldségfogyasztásról és magyarországi hátteréről.

A Debreceni Egyetemen zajlott kutatás került publikálásra nemrég, ahol teljesen világosan kiderült, hogy a hazai zöldségágazat ‑ beleértve a termesztett gombát is ‑ az EU-csatlakozás utáni időszakban évenként 1,8, illetve 2,1 millió tonna termést adott ki, és ez azóta egy folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi években folyamatosan csökkenő tendencia mellett 2014-ben, 2015-ben tovább romlott ezek magyarországi termelésének a helyzete, és azt lehet mondani, hogy az uniós csatlakozás utáni időszakra nagyjából Magyarországon most kétharmadnyi, mezőgazdaságból kikerülő konzervnyersanyagra és zöldségnyersanyagra tekinthetünk.

A magyar zöldségpiac összeomlott. Gyakorlatilag folyamatosan csökken a magyar termékek előállítása, ennek megfelelően a magyar polcokon is egyre kevesebb az ilyen termék. Ezt nem mi állítjuk, hanem a Debreceni Egyetem kutatói állítják, hiszen gyakorlatilag az, amiről nagyon sokszor sok szó esik a parlamentben, és az elmúlt egy hónapban sok szó esett, az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minőség kérdése, jelentős részben arra vonatkozik, hogy mi kerül az állampolgárok asztalára. Azért érdekes ez, mert teljesen világosan ma már nagyon sok kutatás alátámasztja azt, hogy összefüggés van a zöldség- és gyümölcsfogyasztás és általában a táplálkozáskultúra és a korai halálozás között. Az Imperial College nevezetű brit kutatóintézet publikálta azt, ahol teljesen párhuzamba tudta állítani a különböző országok zöldség-, gyümölcsfogyasztási kultúráját a rák- és szívbetegségek kockázatával.

Magyarországon hagyján, hogy visszaesett a magyar termelés, de visszaesett a fogyasztás is. Megközelítőleg ez azt jelenti, hogy a fogyasztási vonatkozásokban Magyarországon a 2000-es személyenkénti 217 kilóhoz képest, amit zöldségből, gyümölcsből fogyasztott egy állampolgár, 2014 utánra 106 kiló esett, kevesebb, mint feleannyi zöldséget fogyasztunk, mint 2000-ben. Ez azért érdekes, mert nyilvánvalóan, ha élelmiszer-minőségről és élelmiszer-biztonságról beszélünk, akkor a magyar kormánynak szükséges szembesülnie azzal a ténnyel, hogy nem elég pusztán külföldre mutogatni.

A mai nap folyamán a Mezőgazdasági bizottságban volt élményem beszélgetni az élelmiszer-mi­nő­ségről a fideszes képviselőtársaimmal, és nagy meglepetésemre egy nagyon hasznos és értékes felkészülési anyagot kaptunk (A kezében tart egy iratot.) ‑ bocsánat, nem akartam szemléltetni, csak nehogy megharagudjon, elnök úr ‑, ez a kettős élelmiszer-minőségnek a visszatérő problémája egyes EU-országokban. 2011 óta vannak benne a felkészülési anyagokban, hogy milyen jellegű élelmiszer-biztonsági problémák vannak. Ehhez képest a Fidesz-KDNP egészen addig tussolta ezt a problémát, ameddig a szlovákok elő nem szedték, és nem lett belőle európai uniós probléma. Miután a szlovákoknak előjött, kiderült, hogy Magyarország már jóformán egy éve a Nébihen keresztül kutatja ezt a témát; igaz, hogy elég jelképesen, hiszen minden ezer termékből 12 terméket tud megvizsgálni, és úgy kezd el rámutatni arra az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi problémára, ami egyébként 5-6 éve mindenki számára teljesen világos és tudunk.

Most az a kérdés, hogy ha a magyar termelés és a magyar élelmiszeripar ‑ beleértve a magyar konzervipart ‑ összeomlott a miatt a rossz termelési struktúra miatt, amit a Fidesz-KDNP támogatáspolitikája eredményezett, akkor hogyan akar szembeszállni a Fidesz-KDNP azzal a problémával, ami ezen a területen jelentkezik. Mondom a választ: sehogy. A mai napig egyetlen miniszterirendelet-módosítás, egyetlen kormányrendelet-, egyetlen jogszabály- vagy törvénymódosítás nem érkezett se a Ház elé, sem pedig sehova máshova, a miniszteri előterjesztésekből nem látszódik a Magyar Közlönyben, hogy ezzel foglalkozott volna valaki.

(13.20)

Ezzel szemben a mai napon, amikor a Lehet Más a Politika, megpróbálva elvégezni azt a munkát, amit ezerfőnyi stáb nem tud megcsinálni az FM-ben, letesz egy országgyűlési határozati javaslatot a Mezőgazdasági bizottság elé, ezt a bizottság nem veszi tárgysorozatba, mert azt mondja, hogy nem szükséges jogszabályi beavatkozás azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon ezen a tendencián változtassunk. (Font Sándor: Nem ezt mondtuk!) Tudom, azt mondta a bizottság, hogy a „Csányi Sándorok” az melléknév. Tehát tudom, hogy mit mondott, csak az konkrétan nem volt releváns, mert nem volt melléknév a „Csányi Sándorok”, csak többes számban képzett főnév, de ez más kérdés.

Nyilvánvalóan az a kérdés, mitől van az, hogy ha az MSZP-seket letolják, akkor Font Sándornak be lehet kiabálni, de nem tudja, mert nem hallotta házelnök úr azért, mert letolást adott az előbb. Tehát nyilvánvalóan az a kérdés, hogy a Fidesz-KDNP, illetve a kormány tesz-e konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók asztalára olyan egészséges élelmiszer kerüljön, ami egyben erősíti a magyar mezőgazdaságot, a magyar agrárágazatot, és lehetőséget teremt arra, hogy a több mint felére csökkent zöldségfogyasztási rendszerünket helyreállítsuk, és jó minőségű magyar élelmiszereket juttassunk a magyar fogyasztók asztalára. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.