Dr. Szél Bernadett (LMP)

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A paksi bőví­tés­sel kapcsolatban szeretnék három kérdést feltenni egy­ben. Az tény, hogy Európában amely atom­erő­mű­vek épülnek, egyiknél sem sikerült soha tartani sem a határidőt, sem a költségeket. Általában két-há­rom­szorosa lesz a számla a dolog végére, és elhúzódtak a határidők is.

Magyarország amúgy is jellemző abban mosta­ná­ban, hogy túllépi a különböző költséghatárokat. Itt van a Dagály uszoda, az hatszorosára drágult; a Puskás Stadion már kezdése előtt megduplázódott; ott van a római-parti gát: 2,5 milliárdosra saccolták, most éppen 18 milliárdról van szó. Tehát ez amolyan hungarikum is, hogy Magyarországon minden többe kerül, mint amennyire tervezik, és ott van persze az atomipar sajátos elhúzódó és költségeit túllépő jellegzetessége is.

Az első kérdésem az, hogy tulajdonképpen ezt a 12,5 milliárdot, amiről itt folyamatosan beszélgetünk euróban, ha ezt túllépik, kedves miniszter úr, akkor ki fogja fizetni a pluszköltségeket. Árulja el nekem, hogy az a szerződés, amit mi minden részletében nem ismerhettünk meg itt a magyar parlamentben, sőt például a Nemzetbiztonsági bizottságban sem… ‑ ki fogja kifizetni azt a többletet, ha ezt a 12,5 milliárd forintot (sic!) túllépjük? Vagy a magyar állam, ez azt jelenti, hogy az adófizetők, vagy pedig a Roszatom. A vagy B, tisztelt miniszter úr, melyik a válasz?

A brüsszeli közlés szerint ‑ ők láthatták a szerző­dést, mert ez egy olyan projekt, amiről Moszkvában is és Brüsszelben is többet tudnak, mint itt mi Bu­da­pesten ‑, ők azt mondták, hogy a magyar adófizetők fogják. Így van ez, tisztelt miniszter úr?

A másik kérdésem arra vonatkozik, hogy mit kell beleérteni ebbe a 12,5 milliárdba. Ott vannak az úgynevezett kapcsolódó berendezések, hűtővíz­csa­tor­na, transzformátorállomás, vezetékrendszer, tarta­lék­erőmű ‑ ezt bele kell érteni ebbe a 12,5 milli­árdba vagy sem?

A harmadik kérdésem pedig az, hogy a sajtóból azt hallottuk, hogy most már idén nem 100, hanem 200 milliárd forintot szeretnénk elkölteni a paksi bővítésre, amiről tudjuk, hogy elvileg 2018-ban kezdődne el a bővítési folyamat megvalósulni. Pon­tosan mire szeretnék ezt a 200 milliárd forintot elkölteni?

Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)