Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselő­cso­port­ja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képvi­selő­tár­saim! Mindenekelőtt azzal kezdem, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támo­gatja a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat látszólag lazán összefüggő vagy lazán egymáshoz kapcsolódó kérdéseket szabályoz, ráadásul egy olyan pilla­nat­ban, amikor is holnap az Országgyűlés elkezdi tár­gyalni az új büntetőeljárási törvényt.

Vajon miért van szükség arra, hogy ezt az előt­tünk lévő törvényt a Ház támogassa, és még az új bün­tetőeljárási törvény előtt fogadja el? Minden­kép­pen garanciális okokból, alkotmányossági garanciális okokból van szükség arra, hogy az Országgyűlés módosítsa néhány ponton a büntetőeljárási és a büntetés-végrehajtási szabályokat.

Melyek ezek a garanciális alkotmányossági kérdések? Ahogyan egyébként az államtitkár úr is ismertette az előzményeket, az Alkotmánybíróság megvizsgálta két esetben a bíró kizárására vonatkozó szabályokat. Ez a jelenlegi hatályos büntetőeljárási törvényünk 21. § (3) bekezdésében szerepel. A bíró kizárása ‑ vagy más összefüggésben vagy más meg­közelítésben összeférhetetlenségi szabályok ‑ során figyelembe kell venni azt az alkotmányos szem­pon­tot, hogy a bíró pártatlanságához kétség se férjen. És most ebben a tekintetben természetesen, bár itt po­li­tikai pártok képviselői ülnek, nem erről a pártat­lan­ságról beszél az Alaptörvény, hanem a bíró el­fo­gultságáról, a bírónak az ügy iránti pártat­lanságáról kell garanciális szabályokat alkotnunk.

Ebben a tekintetben nagy jelentősége van annak, hogy az a bíró, aki elbírálja egy elé állított vádlott ügyét, az a bíró korábban találkozott-e már az üggyel, találkozott-e már a terhelttel, és hozott-e már valamilyen döntést. Nos, az Alkotmány­bíró­ság ‑ egyébként a szakmában sokakat meglepő mó­don ‑ azt a döntést hozta, hogy a pártatlanság köve­tel­ményének csak az a helyzet felel meg, ha a bíró semmilyen módon nem vett részt az érdemi ítélethez vezető büntetőeljárás megelőző szaka­szá­ban. Tehát a bírónak, hogy úgy mondjam, első alkalommal kell találkoznia a terhelttel, a vádlottal, és első al­kalommal kell megítélnie a cselekményét. Csak ez a megoldás teszi pártatlanná a bíró mű­ködését.

Tisztelt Ház! Ennek érdekében a büntetőeljárási törvény módosítása a jövőben úgy fog rendelkezni, hogy a nyomozási bíró dönt a kényszer­intéz­ke­dé­sek­ről, és az, aki korábban nyomozási bíróként eljárt, nem vehet részt az ügy érdemi megítélésében, és az a bíró sem, aki a nyomozási bíró határozata elleni jogorvoslatban részt vett.

Hogy ez túlzott garancia-e, túlzott garanciát kö­ve­tel-e az Alkotmánybíróság, azt nem áll módunkban vitatni, hiszen az Országgyűlés tagjaira is érvényes az a szabály, hogy az Alkot­mánybíróság döntése min­denkire kötelező. Ezért azt hiszem, a legjobb, ha el­fogadjuk azt a szemléletet, amely valóban egy for­dulatot jelent a bíró kizárási szabályában, hogy csak olyan bíró bírálja el a terhelt, a vádlott cselekményét, aki korábban semmilyen módon nem hozott hatá­rozatot a terhelt ügyében.

A következő ilyen garanciális alkotmányossági kérdés a határzárral kapcsolatos bűncselekmények különeljárására vonatkozik. Itt elsősorban az alap­vető jogok biztosa fogalmazott meg kritikát a fiatal­korúak eljárásának mellőzése miatt. A fiatalkorúak eljárását, a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat ter­mé­szetesen összességében nem kellett alkalmazni, ám természetesen az ilyen ügyekben mindazok a garan­ciák szerepeltek, amelyek általában egy bünte­tő­eljárás részei, azonban az alapvető jogok biztosa kifogásolta azt, hogy a fiatalkorúak eljárásának kü­lönszabályait nem alkalmazzák ezeknek a határzárral kapcsolatos bűncselekményeknek az elbírálása so­rán. Nos, megfogadva az alapvető jogok biztosának kritikáját, javasoljuk és a kormány azt javasolja, hogy az Országgyűlés módosítsa a büntetőeljárási sza­bá­lyokat a határzárral kapcsolatos különeljárásra vonat­kozóan, úgy azonban, hogy ez az eljárás gyorsa­ságát, hatékonyságát ne veszélyeztesse.

Az alapvető jogok biztosa ajánlást fogalmazott meg a motozás és a ruházatátvizsgálás szabályairól is. Ebben az alapvető jogok biztosa azt sérelmezi, hogy eltérő értelmezésre vezethet a motozás és a ru­há­zatátvizsgálás jelenlegi szabályozása, és akár ezek úgy is értelmezhetőek, hogy a motozás és a ruhá­zat­átvizsgálás nem ugyanaz a kényszerintézkedés. Ehhez képest a most előttünk fekvő módosítás elő­írná, hogy a ruházatátvizsgálás a motozás egyik típusa, tehát lényegében a motozás egyik alesete lenne a ruházatátvizsgálás, mint ahogyan egyébként a gyakorlati életben is ez életszerű, és így kell a jövő­ben értelmezni. Tehát az alapvető jogok biztosának ajánlását megfogadva, javasoljuk, hogy Országgyűlés tisztázza ezt a helyzetet, és a módosítás után az ilyen félreértések elkerülhetőek lesznek.

A törvényjavaslat még tartalmaz olyan ren­del­ke­zé­se­ket, amelyek az Európai Unió 2014/42. irány­elvének 8. cikkéből fakadnak, tudniillik, hogy az elkobzás céljából vagyon befagyasztását elrendelő határozat bíróság előtt megtámadható legyen.

(15.00)

A bíróság előtti jogorvoslat lehetősége ugyan a zár alá vétel esetében jelenleg is adott, de ez nem teljesen fedi le az Európai Unió irányelve által megkövetelt eseteket. Így a módosítás célja, hogy a nyomozó hatóságnak a lefoglalást elrendelő határozata ellen is legyen lehetősége felülbírálati indítvány előterjesztésére.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

S végezetül, de nem utolsósorban, az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezdeményezte a széles körű internethasználatra való tekintettel, a tartós és akár kereshető hozzáférhetőség megvalósítása érdekében a bírósági hirdetmények elsősorban interneten való közzétételét. Azt gondolom, hogy a technika és az állampolgárok érdeke, akik így könnyebben hozzáférnek ezekhez a bírósági hirdetményekhez, megkívánja tőlünk.

Tisztelt Ház! A törvénymódosítás csupa olyan javaslatot, olyan indítványt tartalmaz, amely, ahogyan mondtam, erősíti a büntetőeljárás garanciális szabályait, és szükséges, hogy még az új büntetőeljárási törvény elfogadása és hatálybalépése előtt életbe lépjen, ezért van szükség arra, hogy az új büntetőeljárási törvény előtt elfogadja a tisztelt Ház ezeket a korrekciókat. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)