{"cycle": 40, "id": "204-57", "date": "2017-03-07", "ulnap": 204, "seq": 57, "speaker": "Demeter Zoltán (Fidesz)", "p_azon": "d026", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/14241 Egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról", "iromany": "T/14241", "duration_s": 493, "position": null, "chars": 5009, "paragraphs": ["DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára vannak olyanok, akik számára az előttünk fekvő T/14241. számú törvényjavaslat csupán egy ingatlan tulajdonba adásáról szól, számomra, számunkra azonban, úgy gondolom, ez mégis több, mint egy egyszerű jogi aktus.", "A 2010-es kormányváltás után a képviselőtársaimmal többször beszéltünk az Országgyűlés falai között az állam és az egyházak viszonyáról. Vannak országok, ahol az állam és az egyházak szinte semmilyen módon nem kapcsolódnak egymáshoz, és ebben a körben szokták emlegetni Amerikát vagy Franciaországot. Aztán van olyan eset, amikor államegyházról beszélhetünk, és erre nagyon jó példa a Dán Népegyház. A radikális elválasztás modellje és az államegyház modellje mellett a szakirodalom az úgynevezett kapcsolódó modellt tartja még számon. Bár ez a modell az elválasztás modelljéhez hasonlóan vallja az állam és az egyház különválasztását, azonban a hangsúlyt mégis a kettő együttműködésére helyezi, vagyis a semleges közömbösség helyett a pozitív semlegességre összpontosítva úgy, hogy közben tagadja az államegyháziság eszméjét.", "Számomra, illetve számunkra az Alaptörvény születésének a pillanatában sem volt kérdés, hogy történelmi kötelességünk egyrészt a vallásszabadság biztosítása, másrészt pedig a vallásszabadság biztosítása mellett történelmi kötelességünk az egyházakkal történő együttműködés lehetőségének a rögzítése, amely meggyőződésem szerint nagyon nagy eredményt tud elérni éppen a közös munkálkodás által a magyar nemzet és a magyar nép felemelkedésében.", "Az elvi megfontolásokból következően a hatályos Alaptörvény VII. cikke rögzíti, idézem: „Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak. Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek.”", "Tisztelt Képviselőtársaim! Az együttműködési formának legerősebb megnyilvánulása az egyház által végzett állami feladatok, így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális feladatok egyházi ellátása.", "Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat éppen ezen szempontrendszer szerint bővíti az állami vagyonról szóló törvény módosításával az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházhatósága lehetőségének a körét. Úgy gondolom, hogy az előterjesztésben szereplő geszti Tisza-kastély, amely több kisebb és nagyobb bővítésnek köszönhetően ma is a XVIII. század második felében épült vidéki, nemesi, ugyanakkor puritán ízlésnek megfelelő, egyszerű kúria hangulatát idézi, a felújítás után tökéletes helyszín lehet a Magyarországi Református Egyház számára, ahogyan a törvényjavaslat szövegében is szerepel, szintén idézem: oktatási és továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében.", "Ahogyan az előterjesztői hozzászólásban is többször elhangzott, az állam és a református egyház együttműködésének erre a formájára, úgy gondolom, keresve sem találhatunk alkalmasabb időpontot, hiszen mint tudjuk, 2017 a reformáció emlékéve, egy 500 éves évforduló, amit hála istennek, a kormány kiemelt eseményként tart számon, és nagyon sok program kapcsolódik hozzá. Bízom abban, hogy a kistelepülések gyülekezetei is nagyban ki fogják venni részüket ezekből a programokból.", "(Móring József Attilát a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)", "A református egyház és a Tisza-család elválaszthatatlansága ‑ ahogyan szintén hallhattuk ‑ vitat­ha­tat­lan. A református Tisza István, aki élő hittel élte meg mindazt, amit Magyarország, a magyar nép számára a protestantizmus mindig is jelentett, a reformáció emléknapján halt meg. 1918 októberében sem futott el a sors elől, hanem akár csak Luther Wormsban, ott állt, mint aki nem tehet másként. Református gondnoki székfoglalójában ezt vallotta: „Keresztyén, ki megalázza magát Istene előtt, de erős szövegségben él Istenével s kit Isten irgalmába vetett bizodalma e világ hiúságai, kételyei, kísértései és megpróbáltatásai fölé emel. Keresztyén, ki tisztában van az élet nagy problémáival és Isten akaratában megnyugodva tölti be rendeltetését, küzdi meg az élet harcát, s fogadja, mit reá mért a sors.”", "(12.10)", "Tisztelt Képviselőtársaim! A Tisza-kastély sorsát is a közelmúltig, mondhatjuk idézőjelben, a „vörös pusztítás” pecsételte meg, hiszen 1944 szeptemberében kifosztották, szétverték, és a könyvtárát máglyán égették el. Bízom benne, hogy a nemzeti kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően a geszti Tisza-kastély eredeti szépségének megfelelő külsőt kaphat, és a belsejébe pedig újra a református szellemiség költözhet. Ehhez azonban, mint ahogy miniszter úr is kezdte a mondandóját, az ellenzék szavazatára is szükség van, hiszen kétharmados törvényről beszélünk, és éppen ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)"]}