Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Visszamenve egy évtizedet, a statisztikában egy kicsit kutakodva látjuk, hogy 2006-ban 16 munkabeszüntetés volt. 2006 ‑ 16 munkabeszüntetés! 2011-15-öt, ezt az időszakot górcső alá véve azt látjuk, hogy évente legfeljebb 1-3 sztrájk az, ami életre tudott hívódni; no nem azért, mert jobb lett a munkavál­lalók helyzete.

2011-től, az új munka törvénykönyve bevezetésével a kormányzati jogalkotás negatív eredményeképpen fogható meg az, hogy megpróbálták csökkenteni a szakszervezetek erejét is. A sztrájktörvénnyel kapcsolatosan egy bizonytalan helyzet megteremtését próbálták életre hívni, széles körű bírói mérlegelési lehetőség, gyakorlat megteremtésével. Az elégséges szolgáltatások elmaradása kapcsán pedig a jogellenességgel való fenyegetettséget helyezték a szakszervezetek fölé. Nyilván csökkenő lett a munkabeszüntetések száma is.

Béremelések tekintetében is több szakszervezet szállt síkra, példaként legutóbb a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél. Itt a Helyiipari és a Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 volt az, amely sztrájktörvényt hirdetett. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ezt ‑ mondhatjuk ‑ elkaszálta, elutasította. Tehát így jogszerűen nem tudnak a szakszervezetek fellépni a munkavállalók érdekében.

Azt szeretném kérdezni, államtitkár úr, miért akarják megspórolni az állami vállalatok keretei között a munkavállalóknak juttatandó bérfejlesztéseket. Mi az oka annak ön szerint, hogy egyre szaporodnak az ilyen típusú béremelést követelő szakszervezeti követelések? Gondolom, nem az, hogy jobb a helyzet. Miért lehetetlenítik el a szakszervezetek munkáját akár a sztrájktól való megfosztás tekintetében is? Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)