Szabolcs Attila (Fidesz)

SZABOLCS ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A most beterjesztett törvényjavaslat a magyar-ukrán államhatáron lévő közúti határhidak fenntartásáról nem más, mint az Ukrajnával való jószomszédi viszony gyakorlatban való megvalósítása. Hogy miért fontos a határaink átjárhatóságának biztosítása, azt szinte fölösleges önöknek elsorolnom, de az illendőség megkívánja, hogy indokoljam, amit a kormány a tisztelt Ház elé terjesztett.

Ukrajna ad otthont a legnehezebb sorsú határon túli magyar közösségünknek. Napi tapasztalat, hogy mennyire fontos lenne a határainkon való gyors átjárás lehetősége, akár kishatárforgalmunkról, akár egy-egy segélyszállítmány eljuttatásáról van szó, hogy a kereskedelmet ne is említsük. A közös hidak karbantartása és felújítása egy háborúval sújtott szomszédos ország számára is nyilvánvalóan fontos érdek. Olyan megállapodásról van tehát szó, amelyben mindkét fél motivált.

Utaltam már Ukrajna jelen politikai helyzetére, amihez csak annyit fűznék, hogy ebben az érzékeny helyzetben minden gesztust érthető módon felnagyítva érzékelnek az ott élők, diplomáciai szempontból sem mindegy tehát, hogy milyen viszonyt tartunk fent velük. Nekünk ezek a hidak átvitt értelemben is hidak Ukrajna felé, de a gyakorlatban sem mindegy, hogy a hatalmas keleti piac irányába milyen az infrastruktúránk.

Azt is mondhatnám, hogy tudni kell, hol kell kerítést és hol kell hidakat építenünk. (Dr. Józsa István: Hát, ezt nem kellett volna!) A másik oldalról pedig, főleg Kárpátalja megyében, tudják az ukránok is, hogy Európa felé mi, magyarok jelentjük az egyik kaput Ukrajna számára. Ők ezért az európai irányért háborúba mentek, tartsuk nyitva számukra ezt a kaput. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)