Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2016 novemberében hat és fél év után, hál’ istennek, mondhatjuk, sikerült végre egyszer egy olyan minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést csinálni, ami valamelyest az emberek javát is szolgálja. A kormány ki is hirdette mindezt, és ez nagyjából rendben is van. A szakszervezetek törekvései, de a politikai pártok törekvései is részben érvényesültek, igaz, megkésve, és nem olyan mértékben, mint ahogy szükségszerű lett volna, hiszen az elmúlt hat-hét esztendő történése alátámasztja ezt: mennyien hagyták el az országot, és azt is, hogy öt-hat éven keresztül meg kevesebb vásárlóerő-értékű pénzhez jutottak hozzá a minimálbéres emberek.

A rendőrségi közalkalmazotti körben, gyakorlatilag ahol a javadalmazás alapvetően két részből tevődik össze, egyrészt az úgynevezett táblaszintű, másrészt meg nyilván a munkáltató döntése alapján történő illetményből, ez gyakorlatilag olyan változást hozott magával az elmúlt időszakban a hírek, információk szerint, hogy amennyivel csökkentették a munkaadói, a munkáltatói döntésen alapuló illetményt, annyival növelték a másik oldalon a táblaszintűt. Magyarul: olyan bérfejlesztést csináltak, hogy egy részét elvették, ami megvolt, majd azt odaadták más címszó alatt, és ez a bérfejlesztés. Gyakorlatilag ezzel tartják be a garantált bérminimum szintjére történő emelést. Magyarul: elvettek olyan juttatásokat, amelyeket a korábbiakban odaadtak az embereknek, és ezeket a korábban odaadott juttatásokat építették be a garantált bérminimum elérése tekintetében.

Ilyen praktikákra miért kényszerülnek rá a munkáltatók, a munkaadók? Vélhetően vagy azért, mert a kormányzat a maga által jóváhagyott, a hetedik évre keservesen kikínlódott nettó béremelés tekintetében vállalt kötelezettségeit nem finanszírozza meg, vagy nem tudok mást elképzelni, mert a munkáltatónak nem állhat szándékában az, hogy megcsonkítsa anyagi értelemben vetten a munkavállalóit. Azt akarom mindezzel mondani, hogy ha és amennyiben ez így van ‑ márpedig ismereteim szerint több ezer ember a jogorvoslat irányába mozdult e tekintetben ‑, akkor a kormány álljon helyt egyrészt anyagilag, másrészt nevezze meg, kik a felelősök a tekintetben, hogy ez bekövetkezett vagy bekövetkezhetett, harmadrészt pedig azokat a praktikai lépéseket, praktikusságnak mondható kormányzati lépéseket, amelyek az embereket csonkítják anyagi értelemben, felejtsék el. Legalább a saját döntéseikért próbáljanak meg helytállni, az emberek érdekében tegyék meg azt, amit meg kell tenni, s ne csak szavakban, hanem cselekedetekben is!

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)