{"cycle": 40, "id": "199-78", "date": "2017-02-20", "ulnap": 199, "seq": 78, "speaker": "Dr. Fónagy János (Fidesz)", "p_azon": "f006", "faction": "Fidesz", "kind": "interpelláció szóban megválaszolva", "role": "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára", "event": "Interpelláció megtárgyalása I/14023 Hány alagútban tűntek el a metrópénzek? A metródosszié és ami mögötte van.", "iromany": "I/14023", "duration_s": 211, "position": "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára", "chars": 2717, "paragraphs": ["DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az utóbbi években sokan és sokszor feltették a kérdést, hogy szükség volt-e egyáltalán Budapesten a 4-es metróra. Gyakran kritizálták ezt a beruházást, hogy rendkívül költséges építészeti megoldásokat tar­talmaz. Felemlítették, hogy két olyan megállója van, amelyek között mindössze 378 méter a távolság. Felvetődött az, hogy 2007-ben miért egy 10 éves megvalósíthatósági tanulmány alapján kezdtek a munkákhoz.", "A metródossziéból, amelyre ön interpel­láció­já­ban utalt, azonban ennél keményebb és számszerűbb kérdések vetődnek fel. Az OLAF-jelentésből látszik, hogy nemcsak az EU-s pénzeknél történt csalás, hanem a magyar államkasszából közvetlenül folyó­sított forrásoknál is. A nyilvánosságra hozott iratok alapján egyértelmű, hogy a felelősség a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányokat és a Demszky Gábor-féle MSZP-SZDSZ-es fővárosi vezetést terhelik. Az elmúlt héten egyébként mindnyájuknak lett volna lehetősége, hogy az Országgyűlés Gaz­dasági bizottsága előtt tisztázzák szerepüket és sze­mélyüket, azonban ezzel a lehetőséggel sajnálatos módon nem éltek.", "Az OLAF-jelentésben részletezett, bűntett alapos gyanújára okot adó cselekményeket jelenleg a nyomozó hatóság vizsgálja. A rendelkezésre álló adatok szerint ‑ interpellációjában felvetette azt a kérdést, hogy hol határolható el a 2010-es váltásnál a felelősség. A jelentés egy alkalmat említ 2010 után. A 2010 után átvizsgált dokumentumok tapasztalai alapján a kormány és Budapest főpolgármestere azzal szembesült, hogy vagy leállítják a félkész beru­házást, ezzel vállalva, hogy a kivitelezést végző vállalkozók szerződéseik alapján felső korlátot nem ismerő kártérítési igényeket nyújtanak be, vagy meg­próbálják ezeket szerződésmódosításokkal mini­malizálni. A főváros és a kormány ezt az utat választotta, és jelentős megtakarítást tudott elérni: az akkor még több mint 450 milliárdos prog­nosz­tizált beruházási összköltséget 400 milliárd forint közelébe csökkentette.", "A nagyobb összeget kitevő, bűncselekmény gyanú­ját felvető ügyeken kívül az OLAF-jelentésben foglalt megállapítások zömmel közbeszerzési sza­bály­sértésekre vonatkoznak, amelyet a kormány az Európai Bizottsággal szemben vitathat, meg­győző­désem szerint esetenként vitatnia is kell.", "Ha bebizonyosik, hogy valamely ügyben tény­le­ge­sen bűncselekményt követtek el, akkor a Magyar­ország és a főváros költségvetését ért kár miatt az azt okozó személyeknek és gazdasági társaságoknak kell helytállniuk. Reméljük, hogy ez mielőbb tisztázódik, és ha kell, erre sor kerül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Józsa István tapsol.)", "(16.20)"]}