Szabó Zsolt (Fidesz)

SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha röviden kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy a karbantartás, a rendszerkarbantartás nem ivóvízminőség-javító program.

Kicsit bővebben: a felső-bácskai ivóvízminőség-javító projekt 25 települést érint, és 2015. december 10-én fejeződött be. A záró dokumentációt január 15‑én nyújtották be. A projekt célja, hogy a térségben élő mintegy 90 ezer ember ivóvízminőség-ellátása (sic!) biztosított legyen. A záró kifizetési igénylést, valamint a záró beszámolót az irányító hatóság a benyújtott dokumentumok alapján rendben találta és elfogadta, a vízkezelők megépültek, működnek egy kivételével, ahol az előre nem látható körülmények miatt üzemeltetési engedély megszerzése még folyamatban van.

A hálózatrekonstrukció a pályázati felhívásnak csak 20 százalékáig terjedhet ki ‑ ezt nyilván ön is tudja ‑, ezért ez teljes mértékben felhasználásra került, de nem a teljes rendszer, 100 százalék területén. Az elvégzett rekonstrukciós munkálatok nem fedték le az érintett települések teljes ivóvízhálózatát, de a projekt célja nem is ez volt, hanem elsősorban új technológia kiépítése 16 érintett településen.

A vízminőség-javító program során vas-, mangán- és ammóniummentesítő technológia épült. A bajai vízműben az ivóvízminőség-javító projekt keretében kiépült új technológia próbaüzeme 2016 decemberében zárult le.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adott tájékoztatás szerint az országos ivóvízminőségi adatbázis tavalyi évre vonatkozó adatai alapján Baján a vizsgált időszakban a szolgáltatott ivóvíz jellemezően megfelel a minőségi paramétereknek. Ammónium, nitrit miatti kifogás nem jelentkezett. A település ivóvize 2016-ban mikrobiológiai szempontból megfelelő minőségű volt.

A Baja közműves ivóvízére vonatkozó lakossági bejelentések száma ugrásszerűen megnőtt 2017 januárjában. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal a bejelentéseket követően ellenőrizte a mártonszállási vízmű hálózati vízminőségét, valamint a kimenő víz kémiai és bakteriológiai minőségét. Az akkreditált laboratóriumban végzett, a bajai vízhálózatot átfedő 11 mintavételi pontról, illetve a kimenő vízből végzett vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a vízmű telepet elhagyó vize a vizsgált komponensek alapján megfelelő minőségű, azonban egyes hálózati mintavételi pontokról származó minták esetében az ammóniumtartalom kismértékben, a mangántartalom jelentős mértékben meghaladta az előírt határértéket.

A kormányhivatal 2017. január 30-án határozatban kötelezte a víziközmű-szolgáltatót a határértéket meghaladó mangántartalommal rendelkező szakaszon történő hálózatöblítésre, átmosatásra, a jóváhagyott 2017. évi önellenőrzési mintavételi tervtől függetlenül a problémás hálózati szakaszok három hónapon belül történő, soron kívüli átvizsgálására és a vízellátó rendszer és a hozzá tartozó hálózat műszaki felülvizsgálatára. A víziközmű-szolgáltató által adott tájékoztatás alapján a Baján tapasztalt lakossági panaszok nem hozhatók összefüggésbe az ivóvízminőség-javító programmal. Az ivóvízminőség romlása a városban két egymás követő, fő gerincvezetékben bekövetkezett csőtörésből eredt, valamint az ezt követő hálózat-karbantartás és fertőtlenítés következménye volt.

Kérem válaszom szíves áttekintését és elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)