karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Hargitai János (KDNP)

2016-12-13 · 198. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 4:59

napirendi pont: Vita kivételes eljárásban T/13268 A közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról

Szöveg4 533 karakter · 10 bekezdés · JSON

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselő­cso­portja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az idei évben negyedszer nyúlunk adótörvényekhez. Én mindig megtaláltam a módját annak, hogy indokoljam azt, hogy ha nem is helyes, hogy négyszer nyúlunk hozzá, de miért in­dokolt.

Negyedszer erre nem teszek kísérletet, mert elfogadom Burány képviselő úrnak azt az állítását, hogy kivételes eljárásban tárgyaljuk. Kifejtette, hogy a kivételes eljárásnak mi az igazi célja. Én ezt az állí­tást elfogadom, ugyanakkor hozzáteszem, persze az Országgyűlés bármilyen esetben dönthet úgy, hogy kivételes eljárásban tárgyal egy törvényt. Ezt tette most is. Azt azonban megemlítem, hogy kivételes elő­relátást nem igényelt volna, hogy esetleg a har­madik törvénycsomag tárgyalása során ezeket a kérdéseket is lerendezzük.

A sportszövetségekkel kapcsolatos változta­tá­so­kat tekintem a legkevésbé lényegesnek, ponto­sab­ban, ez inkább az államtitkárok, miniszterek jogállá­sát érintő szabályok változtatását, összefér­he­tet­len­sé­gi szabályainak változtatását jelzi. Nem tekintem ezt nagyon izgalmas kérdésnek, sőt azt mondom spor­tot szeretőként, hogy ha a magyar sport ered­mé­nye­sebb attól, hogy úgy választanak vezetőket ma­guk­nak, ahogy választani szeretnének, számomra ez nem kifogásolható.

A másik két kérdés, ami a törvény érdemi része, az azonban izgalmas, és én azt normálisnak tekin­tem, hogy a magyar költségvetés alakítója, kor­má­nya, a pénzügyekkel gazdálkodók mindent meg­tesz­nek azért, hogy bevételekhez jussanak.

Egyrészt az helyeselhető nyilván, hogy a belső piac működését zavaró jelenségek ellen fellépjünk, érdekünk is; megjegyzem, európai uniós irányelvek, nemzetközi szabályok, amikre államtitkár úr utalt, amelyek jövő évben életbe lépnek ‑ itt bank­szám­lák­ról való, 70 országot érintő kölcsönös tájékoztatás új lehetőségére utalok ‑, ez üdvözlendő. Ezeknek a szabá­lyoknak az átvétele indokolt, mert nyilván­valóan azt gondoljuk, hogy ettől a magyar piac is tisz­tábban működhet. Ez mindannyiunk érdeke, az arányos közteherviselés is ezt megköveteli. Ezeknek a szabályoknak az átvétele nemcsak indokolt, hanem jogilag el is várt tőlünk.

Az, hogy Burány képviselő úr úgy fogalmazott, hogy ezt a részét a törvényjavaslatnak azért nem tá­mo­gatja, mert egy új kiskaput nyitunk, nem gon­dolom. Ez a kiskapu, ha úgy tetszik, eddig is megvolt, hogy olyan jövedelmek megszerzése után, amit a múlt­ban szereztek ügyeskedve valakik, akik ezt tenni tud­ták, amikor itt nagyon adóztatva voltak és el­me­ne­kítették innen a jövedelmeiket, ezt egy mél­tá­nyol­ható összeggel most legalizálják, ez a lehetőség eddig is megvolt. Most másként működik még átmenetileg ez a lehetőség, tehát a jövedelmük 10 százalékának sza­bályozott rendben történő befizetésével gyakor­latilag legalizálhatják ezt a jövedelmüket.

Alapvetően nyilvánvalóan az ember morális érzé­ke háborog minden ilyen lépés után, de tudjuk jól, hogy vagy megszerezzük ezeket a jövedelmeket a költségvetésnek, vagy egy életre veszni hagyjuk őket. Akkor már racionálisabb, hogy kísérletet teszünk arra, hogy a magyar költségvetés számára meg­sze­rez­zük ezeket a pluszjövedelmeket. Itt azért tíz­milliárdokról lehet szó, tehát érdemes ezt a helyzetet is komolyan venni.

A törvényjavaslat másik célja vagy másik része itt a kedvezményes részesedés szerzését jelenti bizo­nyos cégekben. Fideszes vezérszónok-társam beszélt erről a kérdésről. Itt olyan cégekre gondol nyilván­valóan a jogalkotó, amik szinte a semmiből, egy nagy gondolatra építve jönnek létre. Hirtelen növe­ke­dés­nek indul a cég, de nincs pénze ahhoz, hogy tőkét vonjon be vagy csak ezt drágán tudná megtenni, és ezért megfontolják, hogy a részesedésüket vagy egy részét értékesítik.

Nekünk az az érdekünk, hogy a mi gyorsan nö­vekvő vállalkozásaink a magyar piacon magyar elle­nőrzés alatt működjenek. Ezért teremt itt a jogalkotó lehetőséget arra, hogy ilyen részesedések ezekben a cégekben átmenetileg kedvezményesen meg­sze­rez­he­tők, mert nem az az érdekünk, hogy mondjuk, kül­föl­diek kezébe kerüljenek az ilyen nagy gondolatok által felépített cégek.

Összességében azt javaslom, hogy a tör­vény­ja­vas­lat érdemi része miatt ‑ és ez az a két terület, amit meg is említettem, a sportszövetségek ügyét leszá­mít­va, ezt nem tekintem érdemi ügynek, bár támo­gatom ‑, a Kereszténydemokrata Frakció egyszerűen a racionális költségvetési gazdálkodás feltételeinek további javítása érdekében a törvényjavaslatot tá­mogatja és megszavazza. Köszönöm. (Taps a kor­mánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Hargitai János — 2016-12-13, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/198-48.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-198-48,
  title = {Dr. Hargitai János — 2016-12-13, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/198-48.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}