karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

László Tamás (Fidesz)

2016-12-13 · 198. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 12:40

napirendi pont: Vita kivételes eljárásban T/13269 A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról

Szöveg10 495 karakter · 17 bekezdés · JSON

LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Építészmérnökként és városépítési szak­mérnökként kifejezetten kedvemre való a településkép védelméről szóló törvény jelen módosítása. Az Alaptörvényben is nevesített egészséges környezet védelméhez fűződő alapvető jog magában foglalja nemcsak a természeti környezet, hanem az ember alkotó munkájával létrehozott épített környezetnek a védelmét is.

A már említett, településkép védelméről szóló törvény átfogó szabályozást biztosít a települések látványkörnyezetének hosszú távú formálása érdekében, ennek kapcsán alapvetően a helyi önkormányzatokra bízva a települések közterületén a reklámok, reklámcélú berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelmények meghatározását.

Az emberi élet egyik alapvető helyszíne a települési környezet, amely jelentősen befolyásolja az életminőséget és a települések élhetőségét is. Ennek egyik fontos eleme az épített és a természeti környezet megjelenése, a települések külső képének esztétikai minősége. Ezt a minőséget komoly mértékben terheli a közösségi tereken és közterületeken megjelenő és sok esetben hivalkodó reklámok és reklámberendezések egyre növekvő száma. Sok esetben ez már olyan méreteket ölt, amely már kimeríti a vizuális környezetszennyezés fogalmát is.

Mindmáig a puszta gazdasági érdekek és a reklámpiac igényei voltak a legmeghatározóbb elemek a települések arculatát igencsak befolyásoló látványelemek kialakítása során. A hatályos törvényi szabályozás csak a gazdasági, illetve a fogyasztóvédelmi szempontok mentén rendezte a reklámok tárgykörét. Tekintettel a tárgykörnek az egészséges környezethez való közvetlen kapcsolatára, és arra, hogy az Alaptörvény szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani, a településképre vonatkozó követelmények körében is az előző bevezetés alapján részletesebb törvényi szabályozás szükséges. Éppen ezért indokolt a településkép védelméről szóló törvénynek a települések közigazgatási területén elhelyezett reklámokra, reklámhordozókra és plakátokra vonatkozó szabályozásának kiegészítése.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elsődleges célja a települések közterületein vagy közterületeiről látható, magánterületen lévő, a településképet rontó reklámeszközök elhelyezésének és kialakításának észszerű keretek közé szorítása. Továbbá feladat a te­le­püléskép megőrzése érdekében a reklámtevékenységek közösségi érdekekkel való összehangolása és min­dennek törvényi megalapozása. Mindezek alapján olyan stabil, jogi alapokon nyugvó szabályozás megvalósítása a cél, amely észszerű kereteket állapít meg a közterületi reklámozásra. Mindemellett a tech­nikainak tekinthető részletszabályokat a javaslat nem tartalmazza, ugyanis ezeket kormányrendeletben kell majd megállapítani. A helyi önkormányzatoknak pedig lehetőséget kell biztosítani, hogy az ille­tékességi területükre vonatkozó részszabályokat önkormányzati településképi rendeletben határozzák meg.

Tisztelt Ház! Ez a kezdeményezés nem egyedülálló a világon, mi valójában olyan országok és települések sorába kívánunk lépni, amelyek már 2006 óta, tehát tíz éve törekednek arra, hogy megtisztítsák a településeket a vizuális környezetszennyezéstől. A nagyvárosokra valóban jellemző jelenség, hogy különféle reklámok, cégérek borítják a közterületeket, és itt ez az új fogalom jelent meg, a vizuális környezetszennyezésnek a fogalma. Erre a problémára adott radikális válaszként hirdette meg 2006-ban São Paulo brazíliai nagyváros polgármestere a tiszta város, angolul clear city mozgalmát. Az az intézkedéscsomag, amelyet kidolgoztak, kitiltotta a brazil nagyvárosból a hirdetések és reklámfeliratok jelentős részét, újra láthatóvá téve az épületeket és nagymértékben csökkentve a reklámzajt. São Paulo köztereiről 15 ezer óriásplakátot távolítottak el, ami teljesen megváltoztatta a városképet.

(10.10)

A brazil város egy remek videóban foglalta össze, hogy hogyan is változott meg a látvány, mindig összehasonlítva, hogy ilyen volt, ilyen lett. Úgy gondolom, hogy ezt a pár perces videót is, aki teheti, nézze meg.

A brazil metropoliszon kívül Európában is több helyen hasonló útra léptek. Franciaországban országos szintű jogszabály szabályozza az outdoor reklámfelületeket, például a műemlékeken teljes mértékben, azok százméteres körzetében pedig részlegesen tiltja hirdetések elhelyezését, míg a tízezres lélekszám alatti települések esetén egyes nagyfelületű rek­lámhordozók kihelyezését teljesen megtiltja. Bar­ce­lonában övezetenként szabályozzák a reklámintenzitást. A történelmi és kulturális értéket hordozó negyedekben, épületeken, illetve ezek környékén teljes reklámtilalom van érvényben, ugyanez vonatkozik a parkokra és a temetőkre is. A korlátozott zónákban kizárólag utcabútorokon és az önkormányzat kezelésében lévő felületeken lehet hirdetni.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat alapvető céljai és elvi követelményei mellett egy mellékletben határozza meg, hogy melyek azok a kiemelt területek, amelyek a településkép szempontjából kiemelten védettek. Ezt érdemes felsorolni a közvélemény tájékoztatása érdekében, hogy lehessen látni, mik azok a területek, amelyeket valóban védeni akarunk. Az 1. a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe. A 2. a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet területe. 3. A történelmi emlékhely és a nemzeti emlékhelyek. 4. A történeti kert és a történeti táj területe. 5. A védett temető területe. 6. A régészeti értékű terület és a régészeti lelőhely területe. 7. A helyi jelentőségű védett érték területe. 8. A Natura 2000 terület, nemzeti park területe, tájvédelmi körzet területe, országos jelentőségű természetvédelmi terület, fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosók területe. 9. A tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe. 10. A helyi jelentőségű természetvédelmi területek és a védett természeti értékek.

Ha a saját választókörzetemre, a XV. kerületre gondolok, amely egy egészen kiváló értékvédelmi rendeletet alkotott, akkor kiderül, hogy a kerületnek nagyon jelentős része esik majd bele e törvény szabályozásába. Ugyanakkor ez a törvényjavaslat kimondja azt is, hogy a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb öt évre köthető. Ez biztosítja azt, hogy egy időbeli korlát is megjelenjen ezen a téren. Valamint meghatározza, hogy magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el, ha a településképi rendelet ettől eltérően nem rendelkezik. Fontos elem az, hogy a javaslat nem érinti a közutak környezetében elhelyezett reklámokra vonatkozó, közlekedésbiztonsági céllal meghatározott rendelkezéseket. Ezek célja ugyanis közlekedésbiztonsági, tehát életvédelmi, másrészt a közlekedésre és az utakra vonatkozó reklámszabályok megfelelően kiegyensúlyozottak, és szigorú, koherens rendszert alkotnak. Mindezek alapján a javaslat biztosítja, hogy a közlekedésbiztonsági céllal meghatározott reklámberendezésekre és reklámozásra vonatkozó előírások ne ütközhessenek a településképi szempontú hasonló tárgyú szabályokkal.

A javaslat a törvényi és rendeleti szintű szabályok megszegésének szankcionálására külön bírságot intézményesít. A bírság nagyban segíti a reklámhordozók és a reklámok elhelyezésével kapcsolatos településképi rendelkezések betartását. A szankció 150 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet. A kiszabható bírság mértéke mellett meghatározásra kerül a bírságolásra jogosult hatóság. A bírságból befolyt bevétel az államháztartás önkormányzati alrendszerének bevételét képezi majd.

A javaslat a jogbiztonság érdekében meghatározza a módosítás tárgyát képező reklám, reklámhordozó, plakát és a közterület fogalmát. A reklámtörvény alapján reklámnak a gazdasági reklám tekinthető, tekintettel bizonyos kivételekre, amelynek kapcsán a törvény szabályait nem kell alkalmazni. Ezek a következők: a cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés. Itt megjegyzem azért, hogy ezen a téren is jó lenne olyan szabályozást készíteni vagy olyan pályázatokat kiírni, amire például a XV. kerületben a Rákos út kapcsán egyrészt portál-, másrészt cégér- és feliratpályázatot fogunk kiírni.

Nem kell alkalmazni az üzlethelyiség kirakatában elhelyezett gazdasági reklámra vonatkozóan, a járművön elhelyezett gazdasági reklámra vonatkozóan, illetve a tulajdonos által az ingatlanon elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó hirdetést, valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések elhelyezésére biztosított felületen elhelyezett kisméretű hirdetések esetében sem a törvényjavaslatot.

A javaslat meghatározza az új reklámközzétételi szabályok bevezetésének rendjét és a meglévő reklámhordozókra vonatkozó átmeneti szabályokat is. Új reklámhordozók a törvényjavaslat és a végrehajtásra kiadott jogszabályok előírásai alapján helyezhetők el. Az új szabályoknak nem megfelelő, de a törvény hatálybalépése előtt már meglévő reklámhordozók a hatálybalépést követően az akkor hatályos szerződés alapján legkésőbb 2020. december 31-ig használhatóak reklám közzétételére. A javaslat alapján az önkormányzatok 2017. október 1-jéig kötelesek a rendeleteiket a jogszabályi előírásokhoz igazítani, továbbá e törvénymódosítás végrehajtási rendeletének hatálybalépését követően 90 napon belül a meglévő reklámcélú hasznosításra vonatkozó szerződéseiket felülvizsgáltatni. Amennyiben a jogszabályokkal összhangban lévő szerződés módosítása vagy új szerződés kötése meghiúsul, az esetben felmondhatja a hatályban lévő szerződéseit.

A javaslat rögzíti, hogy az állami és önkormányzati szektorba tartozó szervezetek csak a jogszabályoknak megfelelő reklámhordozót vehetnek igénybe. A törvényjavaslat felhatalmazást ad a kormány és az önkormányzatok számára a végrehajtáshoz szükséges részletszabályok kidolgozásához.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány döntésének megfelelően, a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, továbbá reklámtevékenységének közösségi érdekekkel való összehangolása és észszerű keretek közé szorítása érdekében kérem, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot, így csatlakozzunk São Paulóhoz, Barcelonához és Franciaországban az ottani városok számára készített törvényekhez. Köszönöm a figyelmüket.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: László Tamás — 2016-12-13, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/198-28.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-198-28,
  title = {László Tamás — 2016-12-13, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/198-28.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}