Egyed Zsolt (Jobbik)

EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány elfogadta azt a szabadkereskedelmi egyezményt, amelyet joggal nevezhetünk a TTIP előszobájának. A Kanadával kötött megállapodást egy sor tisztázatlan kérdéssel fogadták el, amit egy széles körű társadalmi vitának kellett volna megelőznie, főleg a mezőgazdaság szereplőivel. Sok homályos folt van az egyezmény körül, és láthatatlanok azok a hangoztatott biztosítékok, amelyek megvédenék Magyarország szuverenitását. Megint nyakló nélkül szaladtunk bele egy megállapodásba, pontosabban: hagyjuk, hogy belehajtson a multinacionális nagytőke, aminek nem vizsgáltuk meg kellőképpen az előnyeit, hátrányait.

A magyar mezőgazdaságnak mostani állapotában megerősödésre, a termelő-, de leginkább a feldolgozóipar megerősítésére lenne szüksége. Emellett szükség lenne a hazai áruk kereskedelmének megvédésére az itthoni piacon és az áfacsalások megszüntetésére is. A kormány elsődleges célja a hazai piac, a hazai termelők, a gazdálkodók megvédése, valamint az export folyamatos fejlesztése kellene hogy legyen, viszont ebben nem szabad, hogy helyet kapjon olyan megállapodás, amely beleszólhat Magyarország szabályozási rendszerébe, belügyeibe, és amelyben a multinacionális nagytőkelobbi ereje lévén szankcionálhat nemzetállamokat. Tanulnunk kellett volna az Európai Unióhoz való csatlakozásunkból, tanulni kellett volna a már működő szabadkereskedelmi egyezmények tapasztalataiból, és sokkal szkeptikusabban állni a globális egyezményekhez.

Kérdezném a tisztelt államtitkár urat, miért kellett egy ilyen veszélyes egyezményt ennyire zökkenőmentesen elfogadni. Történt-e egyeztetés a mezőgazdaság képviselőivel ebben az ügyben? Mik a biztosítékok arra, hogy nem erősödik az ország gyarmati helyzete azzal, hogy egy nemzetek feletti bíróság jön létre? Milyen haszonnal számol a kormány a CETA-val kapcsolatban? Ki lesz a haszonélvezője? Várom érdemi válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)