Dr. Szabó László

DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügy­minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! Úgy érzem, hogy nincs ellentmondás azokban a témákban, amelyeket Gúr képviselő úr említett. Ugyanis éppen az a cél, hogy minél gyakorlatiasabbá és minél költség­ha­té­ko­nyabbá tegyük a külszolgálatok működését. Azáltal, hogy most már a házastársak is egy elismert jog­viszonyban tudnak hozzájárulni a külképviseletek működéséhez, azt is jelenti, hogy több technikai és adminisztratív feladatot tudunk majd ellátni, gya­korlatilag arányosan kevesebb befektetéssel. Ugyan­is egy családon belül nyilvánvalóan a plusz­költ­ségek, a lakhatás, az iskoláztatás költségei megmaradnak.

Azáltal, hogy így szabadabb kezet adunk a kül­kép­viseletek vezetőinek, hogy házastársakat is fog­lal­koz­tassanak, például ‑ így a következő kihívására térnék rá ‑ éppen ezzel tudunk további lehetőségeket adni azoknak az embereknek, akik egyébként a mini­mum­feltételeknek nem felelnének meg, de a fela­da­tok elvégzésére alkalmasak, természetesen a kül­kép­vi­se­leti vezető által. Ha már ez a hölgy vagy úr alkal­mas egy adott feladat elvégzésére, teljesen felesleges lenne pluszfeltételeket létrehozni a kül­szol­gálat alatt. Ugyanis, ha nem felelne meg, akkor hazaküldenénk, és újabb embert keresnének arra a feladatra? Ennek sincsen értelme igazából. Gyakorlatiasan próbáljuk megközelíteni ezt a prob­lé­ma­halmazt.

Úgy érzem, hogy az a törvénytervezet, amelyet most itt módosításra beadtunk, pontosan ezt a célt szolgálja, tehát gyakorlatias, több és jobb hatáskört ad a külképviselet-vezetőknek, és gyakorlatiasabban, költséghatékonyabban tudják majd a külképviseletek elvégezni a munkájukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)