Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az esetről egy azonnali és részletes vizsgálatot rendelt el a kórház, pontosan azért, hogy minden tényt, min­den pontos adatot megtudjunk. Ön itt készpénzként kezelte, hogy hány napja feküdt ott az a holt­test ‑ nem tudjuk jelen pillanatban. Ha majd a bon­co­lásnak vége lesz, és látjuk, hogy pontosan mik annak az eredményei, akkor fogjuk látni, hogy valóban több napja feküdt ott az a holttest vagy nem, de ettől függetlenül mindenképpen egy azonnali vizsgálatot kellett elindítani a halál okának és a halál időpontjának az egyaránt való meghatározására. Azt tudjuk, hogy maga az elhunyt többször járt a kór­ház­ban különböző kezeléseken, ezeket a kezeléseket mind megkapta, orvosi ellátásban részesült, ugyan­akkor több krónikus betegségben is szenvedett. A holttestet az igazságügyi intézetbe szállították, ott fogják megvizsgálni, de a rendőrség a helyszínelés során idegenkezűségre utaló nyomot nem talált, tehát nem valószínű, hogy valamilyen merényletnek az áldozata lett.

Szeretném egypár kijelentését kiigazítani, tisztelt képviselő úr, az egészségüggyel kapcsolatban, és nemcsak a tárcánk adatai alapján, hanem az OECD adatai alapján, amelyek az ön több mondatát cáfolják. Ön azt mondja, hogy évente 400 milliárd forint került kivonásra az egészségügyből, mondtak már egyébként 200-at meg 100-at is, úgy látszik, igyekeznek hétről hétre egymásra licitálni, hogy ki tud magasabb számot mondani.

Ezzel szemben az OECD-nek pont másfél héttel ezelőtt jelent meg az az éves jelentése, éves figyelője, amely monitorozza a magyar egészségügynek a tá­mo­gatását és a helyzetét is, és megállapítja, hogy bár az egészségügyben 2010 előtt nagyon nagy mértékű forráskivonás volt jellemző, ennek ellen­té­te­le­zé­seként 2010 után viszont forrástöbblet biztosítása történt meg. Ő 2015-ig vizsgálta az egészségügynek a költségvetési helyzetét, és majdnem 1,5 százalékos, 1,2 százalékos GDP-arányos növekedést mutatott ki, és ez a növekedés úgy történt, hogy mindemellett magának a GDP-nek az összege is növekedett. Tehát maga az OECD is egyértelművé tette, hogy több­letforrások jelentek meg végre az egészségügyben, hiszen olyan fejlesztéseket tudtunk az elmúlt hat esztendőben megvalósítani, amelyek nem négy éve, nem öt éve, hanem 20-30 éve halasztott fejlesztések voltak az egészségügyben, elsősorban vidéken.

Ami a kórházi fertőzéseknek a számát, arányát illeti, tisztelt képviselő úr, ezek az adatok is nemcsak a magyar egészségügyi honlapokon, hanem a nem­zet­közi szervezetnek, az európai uniós in­téz­mé­nyek­nek a honlapjain is olvashatóak. Ebből két dolog derül ki: Magyarországon az adatszolgáltatásnak a szélessége, mélysége sokkal nagyobb, mint sok más európai uniós országban, ebben nincs szé­gyen­keznivalónk, az pedig külön pozitívum, és szerintem mindnyájan örülhetünk neki, hogy az elmúlt egy évben a három leggyakoribb kórházi fertőzéssel kapcsolatos esetszám 5 százalékkal csökkent, ez is egy jó hír. Nyilvánvalóan minden esetszámot lehet tovább javítani, de az, hogy a tendencia pozitív, szerintünk mindnyájunknak örömére szolgálhat.

Úgyhogy szemben azzal, ami a korábbi időknek a forráskivonását illette, most már végre for­rás­több­let van az egészségügyben, és ez itt-ott-amott látható is, tetten is érhető, egyrészről az orvosi bérekben, amelyek már idén szeptember 1-jétől is a kór­há­zak­ban a szakorvosok esetében, szakgyógyszerészek esetében 107 ezer forinttal nőttek, és a jövő év november 1-jétől is 100 ezer forinttal nőnek, de ugyanúgy megállapítható ez az ápolók fizetésében, amelyek idén 26,5 százalékkal, jövőre 12 százalékkal, utána 8 és további 8 százalékkal nőnek.

(14.10)

Ezek a tételek is mind pluszforrásként fognak megjelenni az egészségügy költségvetésében. Az idei évben ez körülbelül 20 milliárd forint, a következő esztendőben pedig több mint 80 milliárd forint, ami csak bérben jelenik meg az egészségügyben többletforrásként. Összességében 171 milliárd forinttal többet tartalmaz a 2017-es költségvetés az egészségügy számára, mint amennyit tartalmazott a 2016-ra eredetileg elfogadott költségvetés. Ez már GDP-nagyságrendben is mérhető, ez a GDP további fél százaléka. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tehát ez összességében majdnem a GDP 2 százalékát kitevő plusz egészségügyi forrást jelent az elmúlt három-négy évben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)