Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Képviselő asszony kérdéseiben több témakört is érintett. Talán kezdjük azzal, hogy a Buda-Cash Brókerház károsultjai egyrészt, ha kártérítési igényeiket benyújtották, a Befek­tető­védelmi Alaptól 6 millió forint értékhatárig az ezek szerint rendeződik. A másik része, hogy maga a brókerház felszámolás alatt áll, illetve azok a vagyonelemek, amelyeket magával rántott, a felszámoló érdekkörébe tartoznak, a felszámolás szabályai szerint jár el, nyilván a felszabaduló vagyon, az értékesített vagyonelemek a kártérítés alapjául fognak szolgálni.

A harmadik elem pedig a bűncselekményben részt vevő személyek vagyonára vonatkozó kérdés volt. Ebben a tekintetben a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló 2015. évi XXXI. törvényben a végrehajtásról szóló törvény módosításra került, itt beiktatásra került a 202/A. §, amely a bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel esetén zárgondnok feladatává tette, hogy a zár alá vett vagyon megőrzéséről a rendes gazdálkodás szabályai szerint gondoskodjon.

Ezen a területen a 2016. október 20. napján kihirdetett 2016. évi CIII. törvény, amely a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt kiegészítette, a bűnügyi vagyon kezelésének szabályait meghatározó 160/A. §-sal, tehát ezek a vonatkozó szabályok, amelyek ezt a kérdéskört kezelik a büntetőeljárás keretében. Hangsúlyozom, itt azokról a magánszemélyekről van szó, akik a bűncselekményt elkövették és az ő vagyoni körükről.

Remélhetőleg a hatóságok kezdeményezésére a bíróság megfelelően engedélyezi ezeknek a vagyonelemeknek a bevonását. Az értékesítés során pedig, hogy hová kerülnek a vagyonelemek és milyen értékben, a vonatkozó szabályok szerint történik. Anélkül nincs befolyó kárfedezet, ha ezek a vagyonelemek nem kerülnek értékesítésre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)