karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Palkovics László

2016-11-29 · 192. ülésnap · felszólalás · 3:24 · Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára

napirendi pont: politikai vita lefolytatása V/12909 A közoktatás helyzetéről?

Szöveg3 030 karakter · 7 bekezdés · JSON

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Hölgyek és Urak! Sajnálom, hogy Ikotity képviselő úr elment, ugyanis olyan negatív képet festett a magyar iskolarendszerről, illetve a diákok teljesítményéről, hogy úgy gondoltam, miután most körülbelül a vitanap közepén tartunk, ezt a hangulatot egy kicsit javítom.

Egyébként ma került publikálásra a TIMSS 2015-ös vizsgálat eredménye. A TIMSS, a Trends in International Mathematics and Science Study a PISA-hoz egy kicsit hasonló felmérés ‑ módszertanát tekintve ettől persze alapvetően különbözik ‑ a matematika és a természettudomány területén. A különböző országokbeli negyedikes és nyolcadik osztályos gyerekek egymáshoz való hasonlítását és ennek a változását méri. Néhány adatot szeretnék ebből idézni. Javaslom mindenkinek megnézni, az Oktatási Hivatal honlapján ‑ itt sajnos nem tudunk vetíteni ‑ az eredményeket sokkal jobban demonstráló infografikák találhatók, ha a képviselő hölgyek és urak úgy gondolják, ezt meg tudják nézni, de néhány számot azért mondanék.

A 2015-ös mérésben 50 ország negyedikesei vettek részt. A magyar negyedikesek 525 pontos átlageredménye szignifikánsan magasabb a TIMSS-átlagnál, abba a kategóriába tartozik, ahol például Litvánia, Finnország, Lengyelország, Hollandia és Csehország is van, tehát ezekkel az országokkal egy szinten teljesítettek. Egy kicsit alacsonyabb, mint Szingapúré, Hongkongé, Koreáé és Tajvané; ezeknek az oktatási rendszerei ismertek. Annyi problémát lehet említeni, hogy ezeken a jó eredményeken belül pozitív az, hogy a negyedikesek 12 százaléka sorolható a kiváló képességi szinthez, és 8 százalék tartozik a legalacsonyabb szinthez. Ez mutatja és visszaigazolja a PISA eredményeit, azt, hogy a szociális háttérnek milyen hatása van az eredményekre.

A nyolcadik osztályosok 514 pontos átlaga is lényegesen magasabb, mint a TIMSS skálaátlaga. Itt csak néhány távol-keleti ország ért el nálunk jobb eredményt: Szingapúr, Korea és Hongkong, viszont a magyar nyolcadikosok egy szinten teljesítettek Írország, az Egyesült Államok, Anglia, Szlovénia, Norvégia, Litvánia, Izrael és Ausztrália tanulóival.

A TIMSS természettudományi mérése területén az eredmények még jobbak. Itt a negyedikes magyar diákok 542 pontos természettudományi átlageredménye kiemelkedően jó, az európai országok közül az egyik legjobb, itt csak az orosz és a finn tanulóktól maradunk el kismértékben, egyébként teljesen megfelelünk az összes többinek, és valóban a felső csoportba tartozunk.

A nyolcadik évfolyam esetén 527 pontos átlageredményt értek el a magyar diákok a természettudományokban. A tudásuk gyakorlatilag azonos értékű az angol, az egyesült államokbeli, a kanadai, a svéd és a litván diákok átlagával.

Kicsit oldva azt a sötét képet, amit Ikotity képviselő úr felfestett, azt gondolom, hogy a magyar tanulók ilyen típusú eredményei mindenképpen pozitívak. Arról pedig, hogy mi mivel milyen korrelációban van, még fogunk beszélni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Palkovics László — 2016-11-29, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/192-78.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-192-78,
  title = {Dr. Palkovics László — 2016-11-29, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/192-78.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}