Dr. Rákossy Balázs

DR. RÁKOSSY BALÁZS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A bányászszakma-kultúra hagyományainak ápolása nemcsak szakmai, emberi kötelezettségünk, hanem törvényi kötelezettsége is a bányászszakmának és a kormánynak.

A bányatörvény külön fejezetben foglalkozik a bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésével, így többek között tartalmazza a hagyományos ünnepeiket, a bányász-díszegyenruha viselését és saját himnuszuk használatát. A magyar bányászélet és a szakma kulturális emlékeinek gyűjtéséről, feldolgozásáról és bemutatásáról a soproni Központi Bányászati Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum, illetve az általuk koordinált bányászati múzeumi hálózat gondoskodik. A hálózat keretében Magyarországon számtalan bányamúzeum, bányászati emlékhely, kiállítóhely, gyűjtőhely működik, amelynek listája megtalálható a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapján.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és háttérintézményei törvényi kötelezettségeiknek eleget téve részt vesznek a különböző bányászati konferenciákon, azok szervezésében és költségeinek finanszírozásában, a bányászati, kohászati, geológiai kiadványok támogatásában. Ezen felül működik a volt és jelenlegi bányásztelepülések szövetsége, a Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetsége, ami szintén a bányászati hagyományok ápolását tűzte ki fontos célul.

Szerencsére Magyarországon is vannak jó példái azoknak a hagyományoknak, amelyeket ön is selmecbányai látogatásával kapcsolatosan, az ottani szak­estéllyel kapcsolatosan említett. Elég, ha csak megemlítem, hogy a 120 éves bányászati szakmakultúrával rendelkező Tatabánya mint város ma is együtt él a bányászattal, amikor bányászati tevékenység már nem folyik a térségben. A bányászati szakmakultúra az építményeken túl megmutatkozik a sportban, az oktatásban, a kultúrában, az egészségügyben, amelyeket kiegészít a vallás is, hiszen korábban a bánya építtette az óvárosi templomot, a kórházat, az erőművet, és még folytathatnánk a sort. Valamennyi bányászvárosban, településen megtartják a Szent Borbála-napi ünnepségeket, és az esti miséket a bányászhagyományok szerint celebrálják.

A város önkormányzata elfogadta a bányászok azon javaslatait, hogy a 2017. év legyen a „Jó szerencsét!” emlékév Tatabányán, amelynek keretében számos program várható. Ezek között ki kell emelni a jelenleg műemléki védettség alatt álló volt Bányász Tiszti Kaszinót ‑ amit a tatabányaiak csak tulipános háznak neveznek ‑, ennek a megújítását, eredeti álla­po­tában történő helyreállítását, amely városi és európai uniós pénzekből valósulhat meg. Az emlékév 2016. december 23-án indul és 2017. október 10-én zárul a várossá válás emléknapján.

Az emlékév keretében Tatabányán megrendezik az országos központi bányásznapi ünnepséget, továbbá egy nyitott szakestélyt is. A szakma megőrzése jelenik meg a Szabadtéri Bányászati Múzeum és Skan­zenben kiállított bányagépekben, építményekben ‑ például bányászlakások, bányásziskola ‑ és egyéb berendezési tárgyakban. A város bevezető út­sza­kaszain bányászcsillék lesznek elhelyezve, mellettük a „Jó szerencsét!” bányászköszöntéssel. Olyan kul­turális események is várhatók, amelyek az iskolai diákokat szólítják meg különböző bányászattal kapcsolatos vetélkedőkön keresztül.

Nemcsak a múlt emlékeit kell őrizni, hanem a jövőbe is kell tekinteni, ezért a kormány a bányászati szakmakultúra felélénkítése érdekében elindította a vájárképzést, továbbá megkezdte a bányászati szakigazgatás ‑ mint az egyik legősibb államigazgatási tevékenység ‑ megújítását, modernizálását, amely nap­jainkban indult el és jelenleg is folyik.

Jó szerencsét! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)