Volner János (Jobbik)

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Államtitkár Úr! Érdemes megnézni azt, hogy hogyan mennek az infrastrukturális beruházások, a leg­nagyobb infrastrukturális beruházások Magyarországon.

A tipikus modell ugyanaz, mint amikor a gyarmatosító hatalom együttműködik az adott országban vele kollaboráló, vele együttműködő gazdasági elitek egyes tagjaival. Magyarországon ez úgy valósul meg, hogy a miniszterelnök úr közvetlen környezetébe tartozó nagyvállalkozók, ha most például megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy ki az, mindenki egyértelműen tudja, hogy manapság az építőipar két nagy sztárja Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor kedvenc falujának polgármestere, és a másik ember pedig Garancsi Tibor, Orbán Viktor kedvenc fociklubjának a tulajdonosa.

Tehát ezek az emberek elkezdenek együttműködni a Magyarországon megtelepedett legnagyobb építőipari vállalatokkal, a Strabaggal, a Swietel­skyvel, a Colasszal és hasonlókkal, abban, hogy a legnagyobb és legértékesebb falatokat, a legnagyobb megrendeléseket közösen, konzorciumi partnerekként valósítsák meg.

Ezeknek az együttműködéseknek aztán az az eredménye, hogy Magyarországon 1,5-szer, 2-szer annyiba kerülhet 1 kilométer autópálya vagy 1 kilométer vasút, mint mondjuk, egy szomszédos országban. S ennek az az eredménye, hogy egyébként ezek a nagyvállalkozók, akiket említettem, adott esetben nyereségesebbek árbevételarány tekintetében, mint a saját konzorciumi partnereik, mint amit fel tudnak mutatni a legjobban szervezett, hasonló profilú vállalatok ugyanebben a régióban, ugyanebben a szektorban. Tehát ha megkérdezzük azt, hogy miért nem hasznosul megfelelően a pénz és miért kerül ennyibe, akkor nagyon könnyen megtalálhatjuk ezekben az esetekben a választ.

Rétvári államtitkár úr részére azt válaszolom, hogy az ön pártelnöke a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára volt, aztán Soros György egyetemista ösztöndíjasa lett, éppen a liberális filozófia történetét hallgatta, amikor (Dr. Rétvári Bence: Semjén?) megtörtént a rendszerváltás Magyarországon, és azonnal az Ellenzéki Kerekasztalhoz ült tárgyalópartnerként, majd pedig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) 2000-ig a Liberális Internacionálé alelnöke volt. (Dr. Rétvári Bence: Ezt még Semjén sem tudja magáról...) Tehát ez egy szép életút, államtitkár úr. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)