Lázár János (Fidesz)

LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szilágyi György Képviselőtársam! Először is azt szeretném aláhúzni, amiben teljes egyetértés volt az Országgyűlésben, hiszen a Quaestor-károsultak kártalanítása érdekében, befektetéseik megmentése érdekében ‑ még akkor is, ha a saját felelősségük sem elhanyagolható ebben az ügyben, hiszen olyanra bízták a pénzüket, aki az akkori banki kamatokkal szemben sokkal magasabb kamattal kecsegtette őket ‑ a Magyar Országgyűlés szándékot illetően teljesen egyhan­gúlag egyetértett abban, hogy a Quaestor-káro­sultaknak segíteni kell.

Ennek érdekében fogadtunk el kártalanítási törvényt, és figyelmeztetném képviselő urat arra, hogy az Alkotmánybíróság is állást foglalt, tehát nemhogy nem segített a kormány, hanem segített a kormány, a parlamenthez fordult a segítség kereteinek megteremtése érdekében, majd az Alkotmánybíróságot is megjárta az ügy.

Hogy miért lehetséges az, hogy ezek a pénzügyi csalások megállításra kerültek és megfékezésre, először is azért, mert a törvényhozás kellő bölcsességet tanúsítva a pénzügyi felügyeletet a Magyar Nemzeti Bankkal összevonta. Amíg a pénzügyi felügyelet külön volt, addig meggyőződésem szerint az a szigor, ami ma érvényesül, nem érvényesülhetett volna, és lényegében ennek a törvénynek a keretei teremtették meg a szigorú föllépés föltételeit.

Másrészt a zavarosban halászó pénzügyi vállalkozásokat a törvényhozással összefogva a kormány megszüntette, betiltotta és megállította.

Mindig vannak a nyugati világban is és minden európai országban olyan vállalkozások, akik azzal kecsegtetik a befektetőket, hogy többet adnak érte a befektetéseikért, mint általában a banki kamat, vagy amennyit a normál pénzpiaci viszonyok mellett lehet. Én mindig fölhívtam a figyelmet arra, hogy mekkora felelősség terheli azokat, akik ennek hisznek, de tiszteletben tartom és magam is helyesnek gondolom, hogy segítséget nyújtunk.

Azt azonban elfogadhatatlannak gondolom, hogy komoly, megfontolt, az ország érdekeire esküt tett parlamenti képviselő egy olyan ember szavainak hisz, aki jelen pillanatban is előzetes letartóztatásban van, több tíz milliárd forintot lopott el emberektől, egy pénzügyi csaló. (Az elnök a csengő megkocog­tatásával jelzi az időkeret leteltét.) Egy pénzügyi csalónak még egy ellenzéki képviselő sem hihet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)