Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Majd egy hosszabb megszólalás kapcsán fogok a törvénytervezethez illesztetten is sok mindent mondani, most Csepreghy Nándor előbbi megszólalását követően csak egy szeletével, a közfoglalkoztatás szeletével foglalkoznék.

(12.00)

Éspedig olyan aspektusból, hogy előszeretettel használja államtitkár úr azt, hogy az ellenzéki oldalon lévők ‑ teljesen mindegy, hogy melyik párthoz tartozók ‑ ne nézzék le a közfoglalkoztatottakat.

Szeretném jelezni, államtitkár úr, ha nem tudná, akkor önök nézik le őket. Önök, hiszen 2010-ben ezek az emberek ‑ mármint a közfoglalkoztatott emberek ‑ nettóban 60 200 forintot kaptak a kezükbe, majd utána jött Zsiga Marcell meg az önök padsoraiból néhányan, akik megerősítették, hogy 47 ezer forintból is meg lehet élni, és ma ezek a közfoglalkoztatott emberek 52 ezer forintot kapnak kézbe, ami, ha aggregált inflációval számolunk, nem sokkal ér többet negyven-egynéhány ezer forintnál. Magyarul, az önök kormánya az intézkedésein keresztül a közfoglalkoztatottak bérének egyharmadát vásárlóerő-értékben elvette. És ez nem statisztikai manipuláció, ez tényszerűség.

Ha valaki lenézi a közfoglalkoztatottakat, akkor azok önök egyrészt. Másrészt azért is, mert rengeteg embert olyan helyzetbe sodortak, ahol az önbecsülésük sérül, mert olyanféle tevékenységet folytattatnak velük, illetve nem folytattatnak velük semmilyet, ami gyakorlatilag az ő személyes önbecsülésüket sérti. Tehát nem azért akarnak közfoglalkoztatotti munkában részt venni, hogy reggel aláírják a siktát, meg délután, hanem azért, hogy valós, értékteremtő munkát folytassanak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) És sajnos nagyon sok esetben nem ez van. Elnök úr, köszönöm szépen.