Dr. Szakács László (MSZP)

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypárti oldalról mérsékelt az érdeklődés, de örülök neki, hogy államtitkár urat most már nem hagyják annyira egyedül a képviselőtársai, mint amennyire eddig. Nem személyeskedek, ez tény.

Tehát az elmúlt évi államháztartási folyamatok világosan mutatják, hogy az államadósság nincsen csökkenő pályán, a szerény gazdasági növekedés és az átmenetileg nagyon alacsony infláció mellett az államadósság nominális növekedése nem tette lehetővé a folyó áras GDP növekedését és amellett pedig a bruttó államadósság hazai termékekhez viszonyított csökkenését.

Itt nem is említjük azt, hogy a tavalyi év egyébként a mezőgazdaságnak a szerencsés időjárás miatti jobb termelékenysége miatt rosszabbul is sikerülhetett volna, és akkor még ezt sem sikerült volna tartani, ahol 88 százalékig is nőtt már az államadósság a GDP-hez viszonyítva, ami azért Európában is rekord volt, Magyarországon is rekord volt. Mi lett volna akkor, hogyha önöknek még szerencséjük sincsen, akkor hogyan vívták volna meg a csatát? Mert ugye, tudjuk, hogy az államadósság ellen küzdöttünk a tavalyi évben, láttuk, hogy csillogó vértben állt még az első Orbán-kormány előtt ez az államadósság, aztán leküzdötték, 76 százalékról 88 százalékra nőtt, majd 85 százalék lett a vége.

Na de hogyan lett 85 százalék a vége GDP-arányosan ennek az államadósságnak? Jelentős kreativitással, mondhatnám talán: trükközéssel sikerült az év végét közvetlenül megelőző napokban mesterségesen leszorítani az államadósságot is, meg a költségvetésnek a hiányát is. Ennek egyik eleme volt a kincstári egységes számla egyenlegének minimumra szorítása, amely az államháztartás napi működéséhez szükséges forrásokat jelenti, a magán-nyugdíj­pénztári vagyont erőszakosan államosították, létrehozták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amely közel 3000 milliárd forintot vont el és rendelt a kormányzati rendelkezés alá, és folyamatosan az elmúlt években az államháztartás finanszírozásába vonták be ezt a pénzt. Ebből tavaly az utolsó negyedévre csupán 160 milliárd forint jutott. Tehát gondoljuk végig, az első háromnegyed évben mennyit költött a kormány, majd az utolsó negyedévre a 3000 milliárdból csak 160 milliárd forint maradt.

A következő trükk az szebb. 2013 utolsó napjaiban a két cég birtokában lévő állampapírok egy részét pár napra visszaadták a magyar államnak, visszaadták az Államadósság-kezelő Központnak, így ezek nem szerepeltek az év végén a hiányokat, vagyis az adósságot jelentő tételként a könyvekben. Így a központi költségvetés adósságállománya december 6-án 22 728 milliárd forintról az év végére pár nap alatt 21 999 milliárdra csökkent, tehát 729 milliárd forint egyszer csak eltűnt az adósságból, majd három héttel később, január 24-én ez az adósság már ismét 22 862 milliárd forintra nőtt. Ez azért volt, mert az év végén természetesen rosszul állt volna az a könyvekben, meg rosszul szerepelt volna az a könyvekben, hogy nem sikerült tartani a hiánycélt, amiről ugye, már hallottuk, még annak idején talán Kósa Lajostól, hogy a hiánycélnak a tartása nem lehet nemzeti érdek, én úgy gondoltam akkor is, hogy lehet nemzeti érdek, de ilyen trükkök árán is sikerült ezt megtartani. Nem tartoztunk kevesebbel, és arra hívnám fel a kormány figyelmét, hogy az önbecsapásnak ennél sokkal olcsóbb és sokkal kevésbé álságos formái is vannak. Próbáljanak meg helyesen gazdálkodni, az lehet, hogy sikerülne.

Tehát 2013 év végén a GDP 79,2 százalékának felelt meg a bruttó államadósság mértéke, majd ez 2014 júniusának végén 85 százalékon állt meg a GDP arányában.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államadósság alakulásával kapcsolatban ugyanakkor meg kell emlékezni két másik kormányzati intézkedésről, amelyek bevezetésének a célja épp az államadósság csökkentése volt, de hatásukra lényegében csak offshore-hátterű cégek gazdagodtak, vagy éppen állami segítséggel legalizáltak, nem is biztos, hogy legálisan megszerzett jövedelmeket.

Az egyik ilyen intézkedés a letelepedési kötvénynek a bevezetése volt. Ahogyan az közismert, 2012 decemberében az Országgyűlés módosította a harmadik országbeli, magyarul: a nem európai gazdasági térségi állampolgárok számára a Magyarországra történő beutazást, valamint az itteni tartózkodást és az erről szóló jogszabályokat, és lehetővé tették, hogy speciális nemzetgazdasági érdekből a letelepedésük is könnyebb legyen.

A letelepedés alapfeltétele, hogy a külföldi magánszemély vagy a tulajdonában álló cég 250 ezer euró értékben vásároljon nem is államkötvényt, hanem az Államadósság-kezelő Központtal szerződést kötő cég értékpapírjaiból, amely cég ezeket kedvezményes áron, 221 ezer euróért lejegyzi az ÁKK Zrt. által külön erre a célra kibocsátott, 250 ezer euró névértékű magyar államkötvényt.

A letelepedési magyar államkötvényeket tehát csak olyan vállalkozások vásárolhatják meg, amelyek ennek megfelelően értékpapírokat is bocsátanak ki a tartózkodási engedélyt kérelmezők számára. Ez utóbbi értékpapírokat Magyarországon tartózkodási engedélyt kérelmezőknek legalább 5 évig kell birtokolniuk. A vállalkozás részére a jóváhagyást az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága adta ki, tehát csak azok a vállalkozások adhatnak ki ilyen értékpapírokat és jegyezhetnek le az ÁKK részére ilyen kötvényt, amelyeket az Országgyűlés ezen bizottsága jóváhagyott.

Ezeknek a vállalkozásoknak az ÁKK Zrt.-vel szerződést kell kötniük, és a letelepedési magyar államkötvények forgalomba hozatalára pedig meg kell állapodniuk. Ezek a vállalkozások jellemzően offshore-helyszíneken vannak bejegyezve, így a Kajmán-szigeteken, Szingapúrban, Liechtensteinben, Cipruson és Máltán, tehát nem Magyarországon adóznak ezek a társaságok.

Az érdeklődő harmadik országbeli állampolgár tehát besétál a Gazdasági és informatikai bizottság által jóváhagyott vállalkozáshoz, és ott megveszi ennek a vállalkozásnak a részvényeit vagy befektetési jegyeit 250 ezer euró értékben, plusz kifizet 40 ezer eurót ügyintézésre, ez eddig 290 ezer euró, ebből a cég megveszi a jelenleg körülbelül 220-221 ezer euróba kerülő magyar állampapírt, és 5 év múlva ezt vissza is adja a delikvensnek 250 ezer euró értékben.

Érdekesség, hogy a törvény nem szabja meg, hogy a közvetítő vállalkozás milyen értékpapírt bocsáthat ki és milyen áron adhatja el, csak a 250 ezer eurós névérték a fix. A költségeket úgy szabja meg ez a cég, ahogyan akarja, tehát ez a 40 ezer euró lehet több is. Az nagyjából a közvetítő cégre van bízva, hogy mennyi pénzt szed be egy-egy jelentkezőtől a szolgáltatásaiért cserébe. Tehát továbbra is az látszik, hogy ezekben a cégekben többmilliárdos nyereség csapódik le a magyar letelepedésekért. Az, hogy pontosan mennyi, az a cégtől függ, lehet, hogy kevesebb, lehet, hogy több.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mit jelent a magyar állam számára ez a konstrukció? Mert érdemes megvizsgálni akkor mind a három résztvevőnek az érdekeit ebben. A magyar állam a kötvények révén olcsóbban jut devizaforráshoz, mint egyébként is tudna. Ez nagyjában-egészében egy-egy ilyen ügyletnél 1-2 millió forintot jelent évente; kamatelőnyként jelenti ezt egyébként. Azonban várhatóan a nyújtott közszolgáltatásokat is figyelembe véve, nettó módon a magyar állam a letelepülőkön várhatóan semmit nem fog keresni, hiszen költségei is lesznek azzal, hogy valaki ide betelepszik, szemben ezzel az éves bő egymillió forinttal, amit kamatelőnyként meg tudunk szerezni. A vége tehát az, ami eddig is: Magyarország az egész hercehurcán nagyjából semmit nem keres, a közvetítő cégek viszont nagyon sokat keresnek rajta.

Mit jelent a letelepedési engedélyt kérelmező számára ez a konstrukció? A magyar letelepedési engedély birtokában a letelepedési államkötvényt megvásárló cég által kibocsátott értékpapírokat megvásárló harmadik országbéli 5 évig külön vízum igénylése nélkül utazhat a schengeni térségben. Emellett időbeli korlátozás nélkül tartózkodhatnak, folytathatnak üzleti tevékenységet hazánkban. Az engedély alkalmanként 5 évre meghosszabbítható.

Ráadásul a harmadik országbéli állampolgár által nemzetgazdasági érdek fennállására hivatkozással előterjesztett kérelem benyújtásával egyidejűleg a házastárs, a kiskorú gyermek is jogosultak családegyesítés céljából tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem benyújtására. Esetükben a nemzetgazdasági érdek fennállásának külön igazolására nincs is szükség.

További családtagok ? szülő, testvér, egyenes ági rokon ? családegyesítés címén az általános szabályok szerint kérelmezhetik a beutazás és a tartózkodás engedélyezését. Mindez a gyakorlatban akár azt is jelenti, hogy egyetlen 250 ezer eurós értékpapír megvásárlásáért egy népes család is beköltözik Magyarországra. Érdemes ezt összevetni azzal, amit itt a képviselőtársaim korábban elmondtak a magyar családok nehézségeiről. Valószínűleg akik ide betelepülnek 250 ezer euróért, azok a családok más típusú problémákkal szembesülnek, és másképpen élik meg a mai magyar valóságot, őrájuk is ugyanannyit költ a magyar állam, mint azokra a családokra, akik most sokat nélkülöznek.

(15.50)

A magyar letelepedési engedéllyel további 25 schengeni országba félévente 90 napnyi beutazás jár, illetve Magyarországon az érintett személy jogosult hozzáférni az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a foglalkoztatási és jóléti juttatásokhoz. Tehát az évi 1-2 millió forintért nemcsak megnyitjuk Európa kapuit, hanem a hazai jóléti rendszerhez is hozzáférnek, akik ide betelepülnek.

Tekintve, hogy adókban, járulékokban nagyjából hasonló jogokért a magyar állampolgárok jelentős része többet fizet, ez egyáltalán nem tűnik jó üzletnek a magyar állam számára, kár ilyen világot teremteni, viszont elképesztően jó lehetőség a hazánkba települni vágyóknak. Az oktatási és az egészségügyi rendszer kihasználásával pedig könnyen lehet, hogy a letelepülőn több mint 1-2 millió forintot bukik is a magyar állam.

Mit jelent ez a közvetítő számára? A közvetítő cég, amelyre továbbra sem tudjuk, hogy mi szükség van ? van nekünk ilyen cégünk, állami cég ?, 70 ezer eurót keres fejenként. De az ügyintézési költségek figyelembevételével lehet egyébként kevesebb is, de persze lehet több is. Ezer embernél ez 70 millió euró. A 70 millió euró 20 milliárd forint. Ez megy magánzsebekbe. Ez nem kevés pénz. Tekintettel a letelepedési államkötvényre vonatkozó érdeklődéssel kapcsolatban a sajtóban megjelent hírekre, ez nem is tűnik irreálisnak. Sőt. Ez a konstrukció tehát nem az állam, hanem a Gazdasági bizottság által engedélyezett cégek számára jó üzlet. Ez látszik azon is, hogy az államadósság továbbra sem került fenntarthatóan csökkenő pályára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A másik konstrukció pedig a stabilitási megtakarítási számlának a bevezetése volt, amelyet pénzügyi körökben csak egy olyan konstrukciónak neveznek, ahol állami segédlettel az illegális jövedelmek is legálissá válhatnak. A pénzintézet személyes adatot nem közöl az adóhatósággal a kiállított igazolás birtokában így legalizált jövedelmek tekintetében, az adóhatóság pedig nem járhat el az esetleges korábbi adócsalóval szemben. Én úgy gondolom, hogy ez is persze befolyik a kasszába. És be kell hunyjuk a szemünket? Egészen biztos? Nem gondolom, hogy ezzel mindenki egyetértene, akit most is vizsgál a NAV.

Én úgy gondolom, hogy rengeteg trükkre, rengeteg ilyen intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy papíron egyensúlyban maradhasson a mai költségvetés. Ennek a kettő intézkedésnek most csak a költségvetési hatásait gondoljuk végig. Egy-egy mondat erejéig persze kitekintettem arra, hogy ennek vannak társadalmi kihatásai is, de hát most a zárszámadás vitája van ? a „vita” mellett nem tudom kimondani az idézőjelet, mert hiszen csak mi beszélünk, a kormányoldal eddig hallgat ?, de érdemes azt is megvizsgálni, hogy ezeknek az intézkedéseknek, akár az önbecsapásnak, akár a pénzért való betelepítésnek, letelepülés lehetőségének, akár az illegális jövedelmek legálissá tételének milyen társadalmi folyamatokat indukáló milyen olyan szerepei vannak, amelyek igazán hiteltelenné és igazán élhetetlenné teszik ezt az országot, hiszen egyébként a pénzügyek teszik általában azzá.

Átláthatóan kellene gazdálkodni. Én úgy gondolom, hogy ha majd egyszer nem lesz kedvező az időjárás, és a mezőgazdaság nem tud annyit hozzátenni a GDP éves növekedéséhez, mint tavaly ? amihez egyébként a nemzetgazdasági miniszternek a meghallgatásán egy szava nem volt, hogy mit üzen a mezőgazdaság szereplőinek; persze két hónappal később rájöttünk, hogy miért nem volt neki egy szava sem hozzájuk ?, akkor én úgy gondolom, hogy csak a szerencsén fog múlni. Ez szerencsejáték, ez pilótajáték, csak itt nagyon sok ember életéről beszélünk, nagyon sok ember megélhetéséről beszélünk, és ha önöknek nem lesz szerencséjük, akkor tovább fognak nőni az adók, tovább fognak csökkenni a bérek, és még több ember kerül nagyon-nagyon kilátástalan helyzetbe.

Kérem önöket, hogy ne bízzák a véletlenre, a költségvetési tartalékot arra használják, amire való, ne stadiont építsenek belőle, hanem nem várt eseményekre fordítsák ezeket, abból is van elég, stadionból meg most már jó elég van.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)