Harangozó Gábor István (MSZP)

HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Tisztelt Ellenzéki Képviselők!) Igen, tisztelt ellenzéki képviselők, és üdvözöljük mind a két, mert most már megduplázódott a fideszes képviselők száma, szóval mind a két fideszes képviselőt a Házban.

Gúr Nándor képviselőtársam az előbb arról beszélt, hogy a 2013-as évi költségvetés kiszámíthatatlan, megalapozatlan és dilettáns; én akkor ehhez még hozzátenném azt is, hogy és mindenképpen vidékromboló az, ami itt az elmúlt évben történt, amit a számok is mutatnak. Ugyanis, tudják, nemcsak az a baj, hogy hazánk lemaradása az európai centrumtól tovább folytatódott, hanem annak ellenére, hogy önök nagyon sok milliárd forintnyi pénzt költöttek el arra, hogy a magyar lakosságot megtévesszék ? tudják, „Magyarország jobban teljesít” plakátokkal tapétázták ki az egész országot, súlyos tízmilliárdokat költöttek el a közmédiában arra, hogy elhitessék az emberekkel, hogy Magyarországon jó irányba mennek a dolgok ?, de ha megnézzük a számokat, egészen mást látunk. Ma már nemcsak az európai centrumtól vagyunk egyre távolabb, hanem a régiós versenytársainktól is kezdünk drámaian lemaradni. Ma már sok mutatóban Románia és Bulgária is megelőz minket, amire korábban soha nem volt példa.

Tudják, ezen kívül, hogy kezdünk lemaradni Európától, lemaradunk a versenytársaktól, legalább ennyire fájó folyamat az, hogy az országon belüli regionális különbségek, és ami még rosszabb, az ezeken belüli, kistérségek közötti különbségek is egyre jobban nőnek. A legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű térségek és a jobb lehetőségű, jobb módú térségek közötti különbség is egyre drámaibban nő. Azzal, hogy a vidéken élő családoktól és vállalkozóktól újabb és újabb áldozatokat követeltek, tovább nőtt a szegénység is, ami leginkább ezeket az elmaradott térségeket, falvainkat sújtja.

Ma már ennek köszönhetően közel, sőt már több mint 4 millióan élnek a létminimum alatt. A legapróbb vidéki települések pedig lassan teljesen ellehetetlenülnek, a fejlesztésekre nem jut pénzük, tartalékaikat felélik, miközben a közszolgáltatások folyamatosan leépülnek. Sajnos igen jól példázza ezt, ami Somogy megyében az aprófalvas részekben történik. Amikor még vannak olyan időszakok, hogy néhány statisztikai mutatóban az országos átlag, mondjuk, az előző évihez képest jobbat mutat, akkor is azt kell látnunk, hogy az aprófalvas térségekben, így Somogy megyében is nemhogy bármiféle javulás lenne, hanem a drámai leszakadás tovább nő.

S miközben a vidéki élet nemcsak nehezebb, a kiszolgáltatottság is egyre inkább nő. Ugyanis például a földek hatalmi célokra történő lenyúlását intéző Nemzeti Földalapról nemcsak az derült ki, hogy a földmutyik végrehajtó kormányzati háttérintézménye, de az Állami Számvevőszék jelentése alapján, véleménye szerint a belső kontrollok működése a Nemzeti Földalapnál, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételeknél és kiadásoknál csak részben volt megfelelő. Ráadásul az Állami Számvevőszék elutasító záradékkal látta el a Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadásokat, mert a fejezet kiadásainak 5,5 százaléka, azaz 937 millió 400 ezer forint nem volt jogszerű, és elszámolásuk nem a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint történt.

Azon túl, hogy ez a közel egymilliárd forint jogszerűtlen kiadás felháborító, tisztelt hölgyeim és uraim, jó lenne, ha valami felelőst is megneveznének ez ügyben. Ugyanis, tudják, amikor a Nemzeti Földalapnál, az egyik legfontosabb tevékenységüket jelentő földbérletpályázatoknál, földhasznosítási bérletpályázatoknál kiderült, hogy az a pályázati rendszer, amit működtetnek, nemcsak visszaélésekre ad lehetőséget, hanem rendszeresen vissza is éltek vele ? és ezt ügyészségi anyagok is bizonyítják, hogy visszaéltek a pályázati rendszerrel ?, hogy ennek nem lett következménye, és a mai napig ugyanez a pályázati rendszer megy tovább, azt valahol, ismerve a Fidesz gondolkodását, még meg is tudom érteni, hiszen nyilvánvalóan fideszes érdekből, fideszes vezetők utasítására csinálta ezt a hivatal. Hiszen ennek a rendszernek a lényege az, hogy helyben, vidéken az a kevés kis megélhetési lehetőség is azoknak a vidéki fideszes potentátoknak a kezében legyen, akiket önök kiszemelnek. Ők megkapják a földet, megkapják a megélhetési lehetőséget, és lehet náluk cselédként, közmunkásként, az állam által fizetett, a vállalkozónak semmibe nem kerülő módon cselédként foglalkoztatottnak lenni, és majd ezek a kiszemelt vállalkozók természetesen majd finanszírozzák a falunapokat, hozzák a szavazókat, mint ahogy ezt látjuk is. És ezt önök még föl is vállalják, tulajdonképpen azt üzenik a vidéki lakosságnak, hogy aki beáll a sorba, annak esetleg ebből valami kis apró részlet csurranhat, cseppenhet, aki meg nem, attól még azt a kicsit is elperelik, amin eddig gazdálkodni tudott, mint ahogy ez történt Bábonymegyeren is például, vagy számos más példát tudnánk erre mondani. De hogy egymilliárd forintot nem tudnak elszámolni, hogy hogyan költöttek el vagy szabálytalanul költöttek el, az nem lehet az önök érdeke sem, hogy ezt tovább védjék. Úgyhogy azon túl, hogy ez ? még egyszer mondom ? felháborító, remélem, hogy felelősei is lesznek ennek a történetnek.

De a rossz és dilettáns tervezést bizonyítja az is, hogy az osztatlan földtulajdon kimérésének költségére 2 milliárd forintot irányoztak elő. Nagy propaganda volt, hogy majd önök most meg fogják oldani ezt a problémát, és sajnos azt kell látnunk az önök által benyújtott számokból, hogy a 2 milliárd forintból alig 379 millió forintot sikerült elkölteni, ami azt jelenti, hogy a nagy propaganda ellenére valójában nem tettek semmit a probléma orvoslására, és ez továbbra is megoldandó és súlyos probléma a vidéki gazdálkodók számára, amit ennek a dilettáns hozzáállásnak köszönhetően nem sikerült a tavalyi évben megoldaniuk.

De ugyanígy ezt a rossz és dilettáns tervezést bizonyítja a sertésstratégia végrehajtása is. Szintén hatalmas propaganda volt, hogy milliós számmal fogják emelni a sertésszámot Magyarországon, amire egyébként szükség is lenne. Erre beterveztek a költségvetésbe 2,6 milliárd forintot ? és mit látunk a számokból? Azt, hogy valójában 82,6 millió forintot sikerült a 2,6 milliárdból elkölteni.

Nem véletlen, hogy ha megnézzük a további számokat a sertésfronton, akkor ennek következtében azt látjuk, hogy 2013. december 1-jén az egy évvel korábbinál 54 ezerrel volt kevesebb az állomány létszáma, tehát nemcsak a pénzt nem tudták elkölteni, de a stratégia sem működött. Ami a legérdekesebb, és talán, ha nemcsak az elmúlt évet akarjuk értékelni, de a következőre is, a következő évi költségvetésre is szeretnénk készülni, a legtanulságosabb történet az, ami a sertésügyben történt. Hiszen önök leírják azt, hogy az élő és a hasított félsertés áfáját 27 százalékról 5 százalékra lecsökkentették, és hogy ennek az intézkedésnek a hatására, ez az intézkedés jelentősen hozzájárult a gazdaság fehérítéséhez, az érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez, a feldolgozóiparban a hazai sertések felvásárlásának ösztönzéséhez.

(15.30)

Magyarul, bevált ez az áfacsökkentés, a 27 százalékról 5 százalékra történő áfacsökkentés a hasított félsertés és az élősertés tekintetében. Ha megnézzük az idei számokat ? ez már nincs benne ebben a zárszámadási törvényben ?, azt látjuk, hogy idén elkezdett a dolog működni, és régóta nem látott sertésállomány-növekedést regisztrált a KSH. Ez ráadásul a szakértők többségének véleménye szerint igazából nem is annak tulajdonítható, hogy több sertés van ma Magyarországon, hanem annak, hogy a kisebb áfa miatt visszaszorult a feketegazdaság, és így a sertésállomány lényegesen nagyobb része kerül bejelentett módon, áfát megfizetve a hazai forgalomba. Tudják, ez nemcsak azért fontos, mert így az áfát megfizetik utána, hanem ennek nagyon fontos népegészségügyi, állat-egészségügyi vonatkozásai is vannak, és a feketefoglalkoztatásra gyakorolt hatásai is vannak. Hiszen ma az élelmiszeripart az fojtja meg, hogy a 27 százalékos áfa nemcsak Európában a legnagyobb, hanem egész Európában 0 és 9 százalék között van az alapvető élelmiszerek áfakulcsa. Ezzel egy tisztességesen vállalkozó magyar gazdálkodó nem tud versenyezni, hiszen azok, akik külföldinek tüntetik fel a maguk által megtermelt terméket és így az áfát visszaigénylik, azok ezt 5 százalékos költségért lepapírozzák, úgy kerül be a polcokra a termékük. Ezzel szemben azoknak, akik tisztességesen állítják elő, akiknek tisztességesen, áfát megfizetve kerülnek a polcokra a termékeik, a 27 százalékos áfát meg kell fizetniük. A kettő között 22 százalék van. Nem tudnak vele versenyezni a tisztességes gazdálkodók és élelmiszeriparban tevékenykedők. Ezen túl nyilván, amit nem jelentenek az áfakörbe, ott a dolgozókat sem jelentik be, hiszen hol lenne akkor a termék, amit előállítanak, ha azt papíron külföldről hozzák be. Tehát a feketefoglalkoztatás magas emiatt, és az élelmiszer-biztonságra nézve is komoly problémákat jelent, mert nyilván oda sem jelentik be ezeket. Nem véletlenül fordult elő kétszer is idén, hogy lépfenével fertőzött hús került közétkeztetésbe is.

Éppen ezért elfogadhatatlan és érthetetlen, hogy az önök képviselői nem támogatták akár a héten is azt, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése kerüljön a Ház elé, és végre hozzuk meg azt a döntést, hogy a többi európai országhoz hasonlóan Magyarországon is az alapvető élelmiszerek áfája legyen egy számjegyű, a mi javaslatunk az volt, hogy 5 százalékos. Ráadásul, mondom, a maguk zárszámadási törvényjavaslatából is az jön ki, hogy ez egy sikeres stratégia.

Azzal szeretném zárni, hogy többször elhangzott, jobbikos képviselők is arról beszéltek, mintha nem lenne a kormánynak stratégiája. Az én érzetem az, hogy sajnos van a kormánynak stratégiája. A stratégia pedig az, hogy a kormányzat lemondott a kisemberekről, lemondott a vidéki Magyarországról, elkönyvelte, hogy nem tudja a vidék Magyarországát felzárkóztatni, nem is akarja, erre nem fordít különösebben anyagi forrásokat, erőfeszítéseket sem tesz, nincsenek rá működőképes programok. Egyszerűen egy közfoglalkoztatással valahogy elvegetáltatja a vidék Magyarországát. Ami lehetőség van, azt például a földek vagy akár a trafikok lenyúlásával helyi potentátoknak, fideszes embereknek adja oda, a többiek meg egyszerűen mehetnek cselédsorba. A stratégiájuk tehát az, hogy lemondanak a vidékről, lemondanak a kisemberekről, lemondanak a szegénysorban lévő emberekről azért, ahogy ezt több politikusuk vagy háttéremberük is kifejtette, hogy a jobb módúakat legalább fel tudják zárkóztatni az európai életszínvonalhoz, legalább nekik jó legyen, mert ez az önök szavazóbázisa. Ezzel a politikával bármikor a kétmillió embert el tudják vinni az urnákhoz, a többinek meg majd 70 milliárdos közmédia-költségvetéssel és az óriásplakátokkal, hogy „Magyarország jobban teljesít”, elmagyarázzák, hogy jobb nekik, és legalább annyit elérnek, hogy ne menjenek el szavazni. Ezzel akarják a hatalmukat bebiztosítani. Csak tudják, ezzel az a baj, amivel kezdtem, hogy Magyarország már nemcsak az európai centrumtól, hanem regionális versenytársainktól is lemarad, és a vidéken élő emberek reménytelenségben, kiszolgáltatottságban élnek.

Ez a politika nem folytatható tovább, ehhez nem tudjuk nemhogy a támogatásunkat adni, hanem ez ellen csak tiltakozni tudunk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)