Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Országgyűlési Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány 2013-ban tovább folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyeknek fő célkitűzései a következők: a magas államadósság csökkentése, az ország versenyképességének javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt.

A kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik. Ezt mutatja, hogy 2013 nyarán az Európai Unió Tanácsa megszüntette a hazánk uniós csatlakozása óta folyamatosan fennálló túlzottdeficit-eljárást.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy a 2013. évi zárszámadási törvényjavaslat parlamenti benyújtását követően szeptember hónap végén a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Nemzeti Bankkal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen első ízben készítette el az új ESA 2010 módszertan szerinti kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról szóló őszi EDP-jelentést.

(9.50)

Ebben már az új előírások alapján összeállított makrogazdasági és államháztartási adatok szerepelnek, 2014 szeptemberétől kezdve megváltozott ugyanis a nemzeti számlák összeállításának módszertana, az Európai Unió tagállamai a korábbi ESA 1995 ? köztudatban ESA ’95 ? elszámolási rendszerről az ESA 2010-re váltottak. Az új módszertan követi a gazdasági környezetben lezajlott változásokat, figyelembe veszi az új kutatási eredményeket és a felhasználók igényeit. Expozémban már az új módszertan szerinti adatokat szeretném ismertetni.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! 2013-ban kedvező konjunkturális folyamatok, a gazdasági növekedés erősítése, erősödése volt megfigyelhetők Európában és Magyarországon egyaránt. Ugyanakkor egyes régiókban a bővülés mértéke és szerkezete eltérően alakult. Ezen belül Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere és exportpiaca, Németország tavaly alacsony gazdasági bővülést ért el a gyenge külkereskedelmi egyenleg és az elmaradó beruházások miatt. Ennek tükrében kimondottan pozitív eredmény, hogy a magyar külkereskedelem dinamikus növekedést mutatott fel, és az exportteljesítmény jelentősen emelkedett, amihez nagyban hozzájárult az előző években kiépült járműgyártási kapacitások termelésének felfutása.

Magyarország bruttó hazai összterméke 2013-ban 1,5 százalékkal bővült. A növekedési fordulatban több tényező is szerepet játszott: a beruházások felfutása, a mezőgazdaság dinamikus teljesítménye, a külső konjunktúra élénkülése és a kormány intézkedései egyaránt hozzájárultak a gazdaság fellendüléséhez. A gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatóságának bizonyítéka, hogy a fizetési mérleg masszív többletet mutat, és a költségvetési hiány is 3 százalék alatt maradt. A növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabb lett; míg a korábbi években kizárólag a nettó export jelentette a fő húzóerőt, addig 2013-ban már a belső kereslet is pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez.

A beruházások 5,2 százalékkal, a lakossági fogyasztás 0,2 százalékkal nőttek. A fogyasztás élénkülését több tényező is segítette: a rezsicsökkentések és a foglalkoztatottság rekordszintű bővülésén keresztül a reáljövedelmek emelkedése, illetve a fogyasztói bizalom javulása. A beruházások bővülését pedig a kormányzati és magánfejlesztések egyaránt támogatták, köszönhetően többek között az uniós forrásoknak, a csökkenő hozamkörnyezetnek, a növekedési hitelprogramnak és a vállalati szektor erőteljes aktivitásának. A beruházások számottevő bővülése kedvező, hiszen a felépülő termelő és szolgáltató kapacitások nemcsak rövid, hanem hosszú távon is elősegítik a gazdasági növekedést.

A GDP termelési oldalát tekintve is kiegyensúlyozott a növekedés, mivel a termelő és szolgáltató szektor egyaránt hozzájárult a 2013-as bővüléshez. A mezőgazdasági termelés 15,1 százalékos növekedését nagyrészt a 2012-es aszályos időjárás miatti alacsony bázis is magyarázza. A külső kereslet élénkülésének és a járműgyártó kapacitásoknak köszönhetően a feldolgozóipar teljesítménye fokozatosan gyorsult. Az építőipar szintén dinamikusan nőtt, utoljára 2005-ben bővült ennél gyorsabban az ágazat volumene.

A munkaerő-piaci folyamatok tekintetében 2013-ban folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 nyarán megindult növekedése. A nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás mintegy 60 ezer fővel bővült 2012-höz viszonyítva, míg az 51,6 százalékot elérő foglalkoztatási ráta az elmúlt 15 év legkedvezőbb értéke.

Nemzetközi összehasonlításban is kedvező kép rajzolódik ki, a foglalkoztatottak száma egyedül Magyarországon növekedett a 2008-as év szintje fölé, valamint az aktívak számában is hazánkban ment végbe a legnagyobb emelkedés. A foglalkoztatást pedig növelték a versenyszférában tapasztalható kedvező folyamatok. A munkahelyvédelmi akcióterv támogatta a munkáltatókat a leghátrányosabb helyzetű csoportok foglalkoztatásában, valamint a munka törvénykönyvének módosításai elősegítették a rugalmas foglalkoztatási formák felé történő elmozdulást.

A foglalkoztatottság növekedésében fontos szerepet játszottak továbbá a 2013-ban további lendületet vevő közfoglalkoztatási programok, amelyek lehetőséget nyújtottak az állás nélkül lévők számára a munkaerőpiacra való visszatérésre. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében tekintve 3,4 százalékkal növekedett. 2013-ban a félszuperbruttó kivezetésével érvényesült először tisztán az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer, ami a nettó bértömeg emelkedését okozta. Ezt figyelembe véve nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek 4,9 százalékkal, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek, a fogyasztói árak visszafogott emelkedésének köszönhetően.

2013-ban a külső egyensúly is kedvezően alakult. A folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 4,1 százalékos többletet ért el. Ezen belül az áruforgalom egyenlegében az új autóipari kapacitásokból fakadó exporttöbblet eredményezett számottevő növekedést. A jövedelmek esetében pedig a külföld felé fizetett csökkenő kamatkiadások, valamint a viszonzatlan átutalásoknál az európai uniós transzferek gyorsuló felhasználása javította a folyó fizetési mérleget. A tőkemérleget tekintve az Európai Uniótól gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztésre kapott támogatások emelkedése magyarázza a javulást. Ezen folyamatoknak köszönhetően az ország nettó külső finanszírozási képessége összességében rekord magas szintre, a GDP 7,8 százalékára nőtt.

2013-ban az árak növekedése is mérsékelt maradt; évtizedek óta nem látott alacsony, 1,7 százalékos átlagos árnövekedést regisztráltak Magyarországon, ami több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a globális olaj- és élelmiszerár-csökkenés és az alacsony külföldi inflációs környezet lassították az árdinamikát, másrészről a több lépcsőben bevezetett rezsicsökkentő intézkedések nagymértékben hozzájárultak az alacsony inflációs környezet kialakulásához.

A makrogazdasági folyamatok és tényadatok tükrében összességében megállapítható, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősödtek, és a növekedés egy egységes fenntartható pályára állt 2013-ban. Mindez pedig jó alapot jelentett a gazdasági teljesítmény további erősödéséhez a 2014. évre vonatkozóan.

Tisztelt Országgyűlés! A 2013. költségvetési évet két folyamat jellemezte. Egyrészt az év első felében Magyarország ellen még túlzottdeficit-eljárás folyt. Az eljárás lezárása érdekében a kormány tavasszal az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésről döntött. Ennek keretében olyan rendelkezéseket hozott, amelyek elsősorban az állam működési kiadásainak csökkentésére irányultak, és nem érintették a családoknak, magánszemélyeknek nyújtott támogatásokat. Az év második felében ? a túlzott­deficit-eljárás lezárása után ? az intézkedéseknek, a gazdaság megindult élénkülésének, az egyes kiadási tételeknél jelentkező megtakarításoknak, illetve bevételeknek köszönhetően egyértelművé vált, hogy a kitűzött hiánycél biztonsággal teljesíthető.

A kedvezőbbé vált költségvetési folyamatok, valamint a jelentős összegű kockázati tartalék lehetővé tették a kiadás oldali intézkedések részleges feloldását. Ennek keretében sor kerülhetett több területen a szükséges többletforrások biztosítására, így a pedagógus-életpályamodell elindítására szeptembertől, az árvízi védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos többletkiadások finanszírozására, az uniós források bevonását segítő önerőalap létrehozására, a felsőoktatás többlettámogatására, a közfoglalkoztatás kiterjesztésére, illetve a kórházak tartozásainak csökkentésére.

(10.00)

A többletkiadások egy részét a rendelkezésre álló Országvédelmi Alap 20 százalékos csökkentése fedezte, a fennmaradó részt azonban nem költötte el a kormány. Ennek is köszönhető, hogy a központi kormányzat pénzforgalmi hiánya mintegy 200 milliárd forinttal kisebb lett a módosított törvényi előirányzatnál. Az államháztartás 2013. évi pénzforgalmi hiánya 819,9 milliárd forint lett, amely a GDP 2,7 százaléka.

A helyi önkormányzati alrendszer egyenlege a 2013. évi költségvetési törvényben szereplő 15 milliárd forintos deficit helyett jelentős, 112,9 milliárd forintos többlettel zárt. Ez a javulás egyrészt a fegyelmezett gazdálkodásnak, a működési kiadások visszafogásának, másrészt pedig a hitelfelvételek feletti szigorú kormányzati kontrollnak köszönhető. Ugyanakkor az önkormányzatok gazdasági helyzetét jelentősen javította, hogy a kormány 2012-ben megkezdte, 2014-ben pedig véglegesen lezárta az önkormányzati adósságkonszolidációt. Az úgynevezett kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti 2013. évi hiánya a GDP 2,4 százalékában teljesült. A benyújtott zárszámadási törvényjavaslatban még a régi módszer szerinti 2,2 százalékos hiányról olvashattak. A kitűzött, ESA ’95-módszertan alapján számított célnál, amely 2,7 százalék volt, kisebb hiányt egyrészt a központi alrendszer magasabb bevételei, másrészt pedig a helyi önkormányzati alrendszer jelentős költségvetési többlete okozta. A hiány nagyságának alulteljesülésében szerepet játszott az is, hogy a takarékszövetkezeti integrációhoz kapcsolódó egyszeri nagy pénzforgalmi kiadás az uniós statisztikai módszertan szerint nem növelte a hiányt.

Tisztelt Ház! Magyarország továbbra is jelentős összegeket hív le az Európai Unió költségvetéséből, ami 2013-ban megközelítette az 1400 milliárd forintot, és ezzel mintegy 300 milliárd forinttal meghaladta a 2012-es szintet. Az uniós források és az ehhez kapcsolódó nemzeti hozzájárulás összegei továbbra is jelentős mértékben járultak hozzá az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatáspolitika területén a strukturális reformok sikeréhez, de a gazdaságfejlesztés, valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kaptak. 2013-ban a kifizetett uniós források a GDP több mint 5 százalékát tették ki.

A nemzeti stratégiai referenciakeret, illetve a vidékfejlesztés 2013. évi kifizetései felgyorsultak a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően. Ugyanakkor a projektek sikeres megvalósítása és határidőre történő befejezése továbbra is prioritást kell hogy élvezzen mind az intézményrendszer, mind a kedvezményezettek oldaláról. A különböző támogatási jogcímen 2013-ban 1584 milliárd forint összegű uniós forrás felhasználása történt meg, ehhez hozzászámítva a költségvetésen kívüli agrártámogatásokat az összes uniós támogatás felhasználása 1967 milliárd forintban teljesült.

Az Unió költségvetése felé teljesítendő befizetési kötelezettségünk 272 milliárd forintot tett ki, amely a felhasznált támogatások kevesebb mint 14 százaléka. Ez alapján Magyarország nettó pozícióját vizsgálva továbbra is biztonsággal kijelenthető, hogy az uniós költségvetésből érkező források jóval meghaladják a hozzájárulásunk összegét.

Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy az államháztartás főbb részeinek gazdálkodásáról is szót ejtsek. A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Röviden a helyzetükről. A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2013. évi kiadásai 6707,2 milliárd forintra teljesültek, amely összeg 1640 milliárd forinttal, mintegy 32,4 százalékkal több a 2012. évi teljesítésnél. A növekedés jelentős részét az önkormányzatoktól átvett intézmények kiadásai okozták. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított kifizetés 88,7 százalék volt. Teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a rendszeres személyi juttatásokra 1267,1 milliárd forintot, az eredeti előirányzatnál 1,8 százalékkal többet fordítottunk.

Tisztelt Országgyűlés! 2013. január 1-jével az önkormányzatok által ellátott feladatok köre és a finanszírozás módja jelentős átalakult. Mint ismeretes, az ekkor létrejött járási hivatalok számos jegyzői feladatot vettek át, a helyi hatáskörök jelentősen szűkültek. Az iskolák szakmai feladatainak ellátása is az államhoz került. Ezen intézmények fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, valamint sor került a szociális és gyermekvédelmi intézmények egy részének állami átvételére is.

Mindezek alapvetően változtatták meg az önkormányzati feladatrendszert, hangsúlyosabbá téve, hogy ezen a szinten alapvetően a helyi közügyeket, a lakossághoz közel álló alapszolgáltatásokat szükséges ellátni, a települési erőforrásokat e feladatokra kell fordítani. Ezen átrendeződések természetes velejárója, hogy az érintett feladatok ellátásához szükséges források az új fenntartóhoz kerültek átcsoportosításra. Ez nemcsak a korábbi normatív támogatásokat, hanem az önkormányzatoknak átengedett bevételek rendszerét is érintette. A módosult feladatrendszerhez az önkormányzati finanszírozás átalakítása is kapcsolódott. A korábbi normatív támogatási rendszert új, feladatalapú finanszírozás váltotta fel, amely támogatási szisztéma sokkal inkább figyelembe veszi a helyi közszolgáltatások kiadási szintjét, és azokhoz igazodva nyújt forrásokat. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az új finanszírozásra való átállás jelentős tartalékok beépítésével egyidejűleg történt, e tartalékok tették lehetővé, hogy év közben felmerült strukturális és egyedi problémákat gyorsan és hatékonyan kezelni lehessen.

A fenti átalakításokat is figyelembe véve az önkormányzati bevételi és kiadási rendszer jelentősen módosult. A helyi önkormányzatok 2013-ban 2335,4 milliárd forint pénzforgalmi kiadással és 2448,3 milliárd forint pénzforgalmi bevétellel rendelkeztek. Az államháztartás ezen alrendszerének költségvetési egyenlege a 2012. évihez képest tovább javult. Ehhez az 5 ezer fő feletti települések adósságának részleges konszolidációján túl hozzájárult az 5 ezer fő alatti települések 2013-ra áthúzódó konszolidációja keretében folyósított törlesztési célú támogatás is. Míg a 2012. évi 90,3 milliárd forint pozitív költségvetési egyenleg döntő része a 73,7 milliárd forintos konszolidációs támogatásnak volt köszönhető, addig 2013-ban az ugyancsak pozitív szaldójú 112,9 milliárd forintból 36,3 milliárd forintot jelentett ugyanezen juttatás. Ezt figyelmen kívül hagyva 2013-ban 76,6 milliárd forint pozitívum keletkezett az önkormányzati alrendszerben, amely egyértelmű bizonyítéka a takarékos önkormányzati gazdálkodásnak. A helyi önkormányzatok adóssága a 2013. évben tovább csökkent: 459,6 milliárd forintra teljesült, amely az előző évinek mintegy 43,1 százaléka.

Összefoglalva elmondható, hogy az önkormányzati rendszer olyan jelentős átalakításon ment keresztül, amelynek köszönhetően a korábban tapasztalható alacsony hatékonyság orvoslása mellett jókora tehertől szabadultak meg az önkormányzatok.

(10.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék kitérni a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja 2013. évi költségvetésének teljesítésére is. A Nyugdíj-biztosí­tási Alap a 2013. évet 1,3 milliárd forint bevételi többlettel zárta. A bevételek meghatározó részét képező szociális hozzájárulási adó megosztása a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja között az előző évhez képest módosult, az akkori 88,9 százalékos arányról 100 százalékra emelkedett a Nyugdíj-biztosítási Alapot megillető rész. Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék maradt, de a járulékfizetés felső határa megszűnt, így a fizetési kötelezettség már a teljes járulékalapra vonatkozott.

Az alap bevételi főösszege 3016 milliárd forint lett, ami az előirányzott értéket 168,7 milliárd forinttal haladta meg. A bevételi többlet kialakulását mindenekelőtt a szociális hozzájárulási adó és kisebb mértékben az egyéb járulékok és hozzájárulások, valamint a biztosítotti járulékbefizetések kedvező alakulása magyarázza.

A bevételek meghatározó hányadát képező szociális hozzájárulási adó többletének alapvető indoka az, hogy a 2013-ban bevezetett új adónemeket, a kisadózók tételes adóját és a kisvállalati adót a tervezetthez képest lényegesen kevesebben választották. A bevételek bázisévi értékhez viszonyított jelentős növekedéséhez a közszférában év közben megvalósult bérintézkedések is hozzájárultak.

A költségvetési támogatás tényleges felhasználására azonban nem volt szükség, mivel az alapnak a tárgyév utolsó munkanapján számottevő bevételi többlete volt, ezért a törvényi felhatalmazás alapján az visszautalásra került a központi költségvetésbe.

A Nyugdíj-biztosítási Alap kiadásainak összege 3014,7 milliárd forintot tett ki. A kiadások döntő részét adó nyugellátási kiadások előirányzott összege 2830,5 milliárd forint volt, a teljesítés ezt csupán 8 milliárd forinttal haladta meg.

A nyugdíjemelés a tervezett fogyasztói árnövekedéssel megegyező nagyságú, 5,2 százalékos mértékű volt, amely közel 2,2 millió főt érintett. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjasok fogyasztására számolt árindex éves növekedése 1,5 százalék volt, 2013-ban a nyugdíjak reálértéke jelentősen, 3,6 százalékkal, ha a méltányossági emelések hatását is figyelembe vesszük, akkor 3,7 százalékkal nőtt.

Hölgyeim és Uraim! Az Egészségbiztosítási Alap 2013. évi költségvetése a bevételek és kiadások egyensúlyával került megtervezésre. A teljesítés ettől minimális mértékben tért el, a hiány mindössze 0,5 milliárd forint volt. Az Egészségbiztosítási Alap 2013. évi összes bevétele 1848,1 milliárd forintban teljesült, amely 43,8 milliárd forinttal haladta meg a tervezett összeget.

A bevételeken belül a járulékbevételekből és hozzájárulásokból 768 milliárd forint befizetés keletkezett. Ezen csoportból kiemelendő a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, amelyből közel 583 milliárd forint befizetés realizálódott, valamint az egészségügyi hozzájárulás, amelyből az előirányzathoz viszonyítva jelentős összegű, 24,9 milliárd forint többletbevétel keletkezett.

A bevételek másik csoportját a költségvetési hozzájárulások képezték, összesen 967,1 milliárd forint összegben.

A harmadik csoportba tartozó bevételek együttes súlya az összes bevétel 6 százaléka. Ezen belül a legtöbb bevétel a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetéseiből származott, közel 59 milliárd forint összegben. Az Egészségbiztosítási Alap 2013. évi összes kiadása 1848,6 milliárd forint volt, amely 44,3 milliárd forinttal haladta meg a tervezett összeget. A kiadások mintegy 30 százalékát, 553 milliárd forintot a pénzbeli ellátások kifizetésére, több mint 68 százalékát, 1271,7 milliárd forintot pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használta föl az egészségbiztosítás.

A természetbeni ellátásoknál kiemelendő, hogy a gyógyító-megelőző ellátásra a tervezetthez képest 27,4 milliárd forinttal több kiadás jutott. A kormány intézkedésének eredményeként az előirányzat lehetővé tette az egészségügyi bérrendezés második ütemének 19,4 milliárd forint összegben történő végrehajtását, valamint a háziorvosi, védőnői és fogászati ellátás finanszírozásának 6,1 milliárd forint összegű fejlesztését.

Mindezeken felül a kormány az előző évekhez hasonlóan 2013-ban is intézkedett az egészségügyi szakellátást nyújtó intézmények lejárt szállítói tartozásállományának csökkentéséről 33,1 milliárd forint konszolidációs támogatás kiutalásával.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül néhány szót szeretnék szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. Az ÁSZ nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2013. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, melyet ezúton is szeretnék megköszönni. A Számvevőszék a zárszámadási dokumentum törvényességi, számszaki, illetve ennek helyszíni vizsgálata során tapasztalt kedvező változásokra és néhány kisebb hiányosságra hívta fel a figyelmet. A Számvevőszék ellenőrzése a zárszámadási törvényjavaslat adatait a szöveges indokolásokkal megfelelően alátámasztottnak értékelte.

A költségvetési törvényjavaslat egészének megbízhatóságát a beszámolóknál és az elszámolásoknál feltárt hibák összege nem befolyásolta. A Számvevőszék továbbá megállapította, hogy a vizsgált évben a költségvetési folyamatok kedvezően alakultak, a költségvetési intézmények gazdálkodása tervszerűbbé vált, és javult az elszámolások, illetve a beszámolók megbízhatósága is.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Mindezen pozitív megállapítások tükrében kérem, hogy a napirenden szereplő zárszámadási törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a parlament megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)