Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Belekapaszkodva Szatmáry Kristóf képviselő úr utolsó mondatába, hogy fontos ügyről van szó, szeretném kiemelni, hogy az iskolaszövetkezet keretében történő munkavégzés célja a fiatalok munka világába való bevezetése, a könnyebb munkába lépésének elősegítése. Az iskolaszövetkezeti szolgáltatásnyújtás egy olyan üzleti alapú megoldás, ami a piac igényeire és a fiatalok öngondoskodására épül. Az iskolaszövetkezet keretében végzett munka már a diákévek alatt az oktatási rendszer kiegészítéseként vezeti be a fiatalokat a munka világába. A kormányzati törekvések eredményeként ma már jelentős a hazai iskolaszövetkezetek szerepe, működésük a diákok számára hasznos.

Az iskolaszövetkezetben végzett munka a diákok számára egyrészt jövedelemkiegészítést jelent, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy széles körű szakmai tapasztalatot szerezzenek a tanulmányaik befejezését megelőzően. Ma már kimutatható, hogy az iskolaszövetkezetekben végzett munka az országos átlaghoz képest alacsonyabb munkanélküliséget okoz az e tevékenységet végzők körében, a végzett fiatalok igen nagy százaléka ott dolgozik, ahol iskolaszövetkezeti tagként korábban munkát vállalt, vagy azon cégek közül tud választani, ahol valamikor dolgozott.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány folyamatosan törekszik az iskolaszövetkezetek keretében történő foglalkoztatás továbbfejlesztésére. Ezt a célt szolgálták az iskolaszövetkezeteket érintő, a közelmúltban hatályba lépett jogszabályváltozások is. A legutóbb elfogadott törvénymódosítás változtatott az iskolaszövetkezeteket érintő jogi szabályozás széttagoltságán, valamint nagyobb mozgási lehetőséget teremtett az iskolaszövetkezet tagjának személyes közreműködése tekintetében.

A módosítás eredményeként valamennyi, az iskolaszövetkezetekre vonatkozó fontosabb rendelkezést a szövetkezetekről szóló törvény tartalmazza. A szabályozás kiegészült az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás szabályaival. Erre a tagsági megállapodásra a polgári törvénykönyv megbízásra vonatkozó szabályait és a munka törvénykönyvének a szövetkezeti törvény által megjelölt rendelkezéseit kell alkalmazni.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizonytalanságok kiküszöbölése, az iskolaszövetkezet rugalmas működésének továbbfejlesztése érdekében további módosításokra van szükség. A benyújtott törvényjavaslat ilyen módosításokat tartalmaz. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény által előírt szakmai gyakorlatot az iskolaszövetkezet hallgató tagja külső szolgáltatásra irányuló személyes közreműködés keretében, tagsági megállapodással is teljesítheti. Aztán a szabályozás rugalmasságát, az iskolaszövetkezetek működési lehetőségeinek bővítését szolgálja az a módosítás, amely szerint az iskolaszövetkezetnek nemcsak oktatási intézmény, hanem bármely jogi személy is tagja lehet. A törvényjavaslat célja az is, hogy az iskolaszövetkezeti tag munkavégzésére vonatkozó jogi szabályozás a munkavégzés tekintetében megfelelő rugalmasságot biztosítson.

A módosítás szerint, mint az már elhangzott, a munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezéseit csak olyan személyes közreműködést teljesítő tag esetében kell alkalmazni, aki nem áll nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban. Ennek oka egyrészt, hogy a nappali tagozatos hallgatók, tanulók az iskolaszövetkezet keretében nem munkaviszony, hanem külső szolgáltatásra irányuló jogviszony keretében végeznek munkát. A módosítás másik indoka, hogy a nappali tagozatos hallgató, tanuló az iskolaszövetkezeten belül munkavégzést csak az oktatási intézmény által biztosított szabadidejében vállal.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása a jogszabályok közötti összhang megteremtését szolgálja. Átvezetésre kerül a csődtörvényen is az a változás, miszerint az iskolaszövetkezeti tagok foglalkoztatásának szabályait 2016. szeptember 1-jétől nem a munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Álláspontunk szerint a benyújtott javaslat elfogadásával rugalmasabbá, ugyanakkor egységesebbé válik az iskolaszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás, ezáltal várhatóan növekszik az iskolaszövetkezetek piacképessége, és működésük is javul. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)