Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A lakosság egészséges környezetért folytatott több évtizedes kálváriájára hívja fel a figyelmet az a tűz és robbanás, amely november 7-én következett be a szombathelyi FALCO gyár Zanati úti telephelyén.

A tények azt mutatják, hogy hiába írja elő az Alaptörvény XXI. cikke, hogy Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, ha ennek a jognak ma hazánkban nem lehet érvényt szerezni. Elviselhetetlen a zaj, a bűz és a légszennyezés éjjel és nappal, egy olyan lakóterület szomszédságában, ahol több ezer kiskorú gyermek él, ahol két általános iskola, három óvoda és egy bölcsőde üzemel, és ahol az asztma előfordulása kétszerese a magyarországi átlagnak. A panaszok jogosságát már két ombudsmani vizsgálat is alátámasztotta. De mit csinált mindeközben az önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a kormány?

Az önkormányzat a kényelmes utat választva egyszerűen alacsonyabb környezetvédelmi követelményeket előíró övezetbe sorolta vissza a lakóterületet, és ezen azóta sem kíván változtatni; csak a lakosság tömeges tiltakozása nyomán fordult a környezetvédelmi hatósághoz. A hatóság először ide-oda tologatta az ügyet, mindig újabb határidőket szabva a környezetszennyezés csökkentésére. 2016 szeptemberében végre megszületett az egységes környezethasználati engedély, amely több előírást megfogalmaz a gyár felé. De az sem véletlen, hogy a lakossági kérdésre Fazekas miniszter úr a legutóbbi válaszában még mindig a lakók türelmét kéri.

Azt szeretném megtudni önöktől, hogy történt‑e vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a robbanás és a tűz milyen esetleges környezetszennyezéssel, egészségre káros hatással jár. Történtek‑e intézkedések, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő? Milyen garanciát és határidőt tudnak arra adni, hogy a helyiek végre egészséges környezetben nevelhetik fel a gyermekeiket?

Nem véletlenek ezek a kérdések, hiszen Szombathely város levegőminőségi terve szerint 2013 és 2015 között szilárd anyag tekintetében a kibocsátás 8,6 tonna/évről 54,6 tonna/évre nőtt, ugyanez nitrogénoxidok tekintetében 90,5 tonnáról 215,6 tonnára emelkedett, összefüggésben a forgácslapgyártási kapacitás növekedésével, és akkor még nem beszéltünk az egyéb rákkeltő anyagok kibocsátásáról.