Dr. Józsa István (MSZP)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök, hogy az összegző módosítók a technikai pontosításokat elvégezték, nagy szükség volt erre. Ugyanis a javaslat a légiközlekedésről szóló törvény módosítása során az alapfogalmak között viszonylag hirtelen és nagy átrendezést hajt végre, nem biztos, hogy tartós eredménnyel.

Az új kihívásokra, mint például a drónok, mi úgy látjuk, hogy csak egy ilyen hirtelen, tessék-lássék választ tudott adni az előterjesztés. A részletszabályok még nem ismertek. Az viszont rögtön kiviláglik a törvénymódosításból, hogy bírságolni azt szeretnének, sőt fognak is, mert megkapják a felhatalmazást maguktól a törvény keretében.

A rendvédelmi szervek felé történő hatnapos bejelentési szabály, bár a biztonság mindig elsődleges fontosságú, azonban további kérdéseket vet fel jelen esetben. Fontos figyelembe venni, hogy a magyar pilótaképző iskolák az államilag támogatott képzések felszámolásával a piacon, piaci keretek között tartják el magukat, így sok külföldi hallgatójuk is van. Mivel a kiképzésük csak úgy képzelhető el, hogy tartózkodási engedélyt igényelnek, így már egyszer a tartózkodási engedély megszerzésekor átmennek egy biztonsági átvilágításon. Itt a törvény szerint még egyszer szükség lenne erre.

Tehát egy meglehetősen átfogó, de az élet nem minden területével összhangban lévő törvénymódosítást szeretnék egy kicsit kritizálni, amely több területen is módosítani tervezi a légiközlekedésről szóló törvényt. Ezek egy része ugyan valóban jogos jogtechnikai jellegű, de számos tartalmi változtatás is szerepel.

Tartalmazza a közös felhasználású repülőtér részletszabályozásainak újrakidolgozását. A honvédelmi tárca bizonyos engedélyezési eljárások tekintetében meg kívánja tartani a katonai légügyi hatóság hatáskörét arra tekintettel, hogy a közös felhasználású repülőtér elsősorban állami célú, azaz az általános légi forgalomtól eltérő légijármű-mozgásokat fog kiszolgálni.

A közös felhasználású repülőtér állami célú igénybevétele tekintetében a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezését, zajgátló védőövezetének engedélyezését a katonai légügyi hatóság hatáskörébe kívánja utalni, ami nem biztos, hogy például a zajgátlás tekintetében a környezetvédelmi kritériumoknak is megnyugtató oltalmat jelent majd.

A másik lényeges terület: a lajstromozásra nem kötelezett légi jármű fogalma megszűnik, a meghatározások helyébe a repülőeszköz és a pilóta nélküli légi jármű lép. A repülőeszköz fogalma pontosításra került ugyan a törvényben, sőt a repülőmodellekre is ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a pilóta nélküli légi járművekre, így a pilóta nélküli légi jármű fogalmának változtatásával a repülőmodell fogalma beolvad e kategória, e fogalom alá. Látható, hogy hirtelen, egyik napról a másikra igen erős kavarodás lehet a fogalmak átvariálásából, mert azért nem minden repülőmodell üti meg a pilóta nélküli repülőeszköz kategória szintjét.

A pilóta nélküli légi járművek elterjedése miatt szükséges ugyan a kormány szerint is, hogy a légi közlekedési hatóság mellett a rendőrség is kezdeményezhessen bírságolási eljárást, de hogy ez hogyan fog történni, annak jelenleg csak a szándéka látszik. Jelen esetben is azt látjuk, mint az idei évben már sokszor, hogy rögtön a bírságolásban látja a kormány egy probléma megoldását, a korrekt, betartható szabályozás helyett.

A szabályozással ugyanis adósok maradnak jelen esetben is, egy későbbi miniszteri rendeletre bízzák azt is, hol nem szükséges légi forgalmi engedélyezés a pilóta nélküli jármű használatához, és hol kell. Az érdemi szabályozásról tehát az Országgyűlés nem tud dönteni, nem is tudunk róla.

A törvény előírja a képzést végző szervezet azon bejelentési kötelezettségét, hogy a harmadik országbeli állampolgár légijármű-, repülőeszköz-vezetői, valamint ejtőernyősugrás-képzéséről a rendőrség is tudomást szerezzen, valamint nemzetbiztonsági érdek és terrorfenyegetettség fennállása esetén az megtilthassa ezen személyeknek a részvételt. Ez azért nem teljesen életszerű. Az esemény előtt hat nappal korábbi bejelentési kötelezettség a gyakorlattól idegen.

Ha ejtőernyős ugrásnak hívjuk jogilag a tandemugrást is, ami igazából egy turisztikai látványosság, akkor szinte lehetetlen lesz ezt a törvényt betartani, mivel az esetek 99 százalékában a külföldi tandemutasok csupán egy-két nappal az ugrás előtt jelentkeznek be, és senki nem kérdezi meg, hogy honnan jöttek, és jogilag sem kérhetik el az irataikat, mert az náluk van. Az ugrás előtt is csak egy felelősségről szóló nyilatkozatot kell kitölteniük, hogy saját elhatározásából teszi és vállalja a kockázatot.

A tandemugrás egy amatőr sport-szabadidős tevékenység, és nincs hatósági bejelentési kötelezettsége a tandemutasnak, és semmilyen képzés nem történik jogilag, csak egy tájékoztatás.

(20.20)

Kérdés, hogy ezt besorolják‑e majd a képzési kategóriába, és ha igen, hogyan oldják fel azt az ellentmondást, hogy hat nappal előbb be kellene jelenteni, amikor lehet, hogy hat nappal előtte az illető még nem is tudja, hogy ő részt fog venni egy tandemugráson, mert lehet, hogy csak az utazása során szembesül azzal a lehetőséggel, hogy egyáltalán ezt megteheti.

Tehát ilyen és ehhez hasonló problémákat látunk ebben az előterjesztésben, és nagyon nehezményezzük, hogy a kormány nem tesz eleget a jogalkotásról szóló törvénynek, amely szerint a törvényjavaslat benyújtásakor a hozzákapcsolódó rendeleteknek is az Országgyűlés rendelkezésére kell állni, hogy egyáltalán megítélhető legyen, hogy a kormány mit fog tenni, mit hogyan fog szabályozni. Itt csak egy vázlat látszik, amiből igazából az látható, hogy a problémák egy részét megoldja, más részét még jelentősebb kavarodás veszélyével tetézi.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)