{"cycle": 40, "id": "186-62", "date": "2016-11-11", "ulnap": 186, "seq": 62, "speaker": "Hegedűs Lorántné (Jobbik)", "p_azon": "h057", "faction": "Jobbik", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/12736 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról", "iromany": "T/12736", "duration_s": 745, "position": "jegyző", "chars": 9419, "paragraphs": ["HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képvi­selő­cso­portja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A házszabályt némileg unortodox módon értelmezve egy mondat erejéig az előző napirendhez térnék vissza.", "Államtitkár úr, higgye el, hogy bármit le tudnak pa­pírozni, ha akarják, az önkormányzatok. Az ilyen jellegű, kis összegű beszerzések kapcsán pedig, ami­kor valóban, ahogyan Turi-Kovács képviselőtársunk is mondta, sokszor szorít az idő, akkor ez a lepa­pí­ro­zás pedig hallatlan nagyvonalúan tud történni. Én értem azt, hogy bizonyos szabályoknak különösen is fontos megfelelni, és a szabályok, a törvények szel­le­mét is be kéne tartani, nem csak a betűjét, de azzal, hogy egy kiskaput nemhogy bezárnánk, hanem még szélesre is tárjuk, és egy hatalmas kapuzattá nyitjuk, ez rossz út ‑ rossz út mindenképpen.", "Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán, te­kin­tettel arra, hogy annyifajta és olyan eltérő módon érint bizonyos törvényeket, több pontban szeretném a mondanivalómat előterjeszteni. Az első az, hogy az adósságot keletkeztető ügyletek kapcsán, amiről a sta­bilitási törvény 10/D. és 10/E. paragrafusa szól, ott az adósságmegújításhoz is ezentúl már kor­mány­engedély kell majd. Tehát tovább pontosítják ezt a szakaszt. Mi tulajdonképpen ezt abszolút támogatni tudjuk, és szeretném újra felvetni azt, amit már korábban is mondtunk, hogy önök azt mondták, hogy csak száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégek esetén korlátozzák a hitelfelvételt, és most már ezek kapcsán az adósságmegújítás szerződését is.", "Azt gondolom, hogy ez is egy olyan szabály, amit nagyon könnyű kijátszani vagy felülírni. Köz­szol­gál­ta­tási szerződést simán lehet kötni olyan céggel, ami­ben 50 százalék plusz 1 az önkormányzat tulaj­don­része.", "(11.50)", "Én azt gondolom, hogy legalábbis ezt jelentős befolyáshoz kéne kötni, hiszen akkor fog az önkormányzat helytállni a cége kapcsán. S az is ezzel kapcsolatos dolog, hogy nagyon sok esetben ‑ valljuk be önkritikusan ‑, amikor már az önkormányzatok hitelfelvételét önök szabályozták és megregulázták, akkor bizony el-elbújtattak bizonyos ilyen ügyleteket egyes cégeknél, és ha most a 100 százalék kapcsán nincs e tekintetben pontosítás, hogy hogy is gondolja ezt a kormányzat, és ez a rész marad, akkor bizony ez a lehetőség továbbra is fenn fog maradni az önkormányzatoknál. Tehát ha valaki 99 százalékos tulajdonosa egy közműszolgáltató cégnek, akkor már gyakorlatilag korlátlanul vehet föl hitelt? Ebből a szövegből ez tűnik ki számomra, és ez nagyon nem jó irány.", "Az, hogy az MNV Zrt.-vel kapcsolatos ingatlanfejlesztés és -vásárlás kapcsán ezentúl ‑ ez már korábban is elhangzott ‑ az államháztartásért felelős miniszter egyszemélyi döntése lesz csak, hogy mire költ és milyen nagyságrendben, szerintünk is az át­láthatatlanságot fogja erősíteni, és bizonyos felelőtlenségekre is ad majd lehetőséget.", "A következő lényegi pont a Kincstár, az önkormányzat és a bírság problémaköre. A kormányhivatalok törvényességi felügyeleti eljárásuk keretében kiszabhatnak bírságot, igen széles körben tudnak kiszabni ilyen típusú bírságokat, és ezt a Kincstárba kell aztán befizetniük az adott önkormányzatoknak. Ez az a pont, ahol ‑ ahogy mondtam az előző napirendi pontnál is ‑ bizony én azt gondolom, hogy egyes tekintetben ez egy történelmi jellegű törvénymódosítás, mert még soha ilyen szövegezéssel nem találkozhattunk korábban az önök által benyújtott törvénytervezetekben, ahol elismerik, hogy azért következhetett be valamifajta hiányosság ‑ mondjuk, önkormányzatnál vagy bármilyen költségvetési szerv­nél ‑, mert egyszerűen nem tudják a létszámkereteket feltölteni, aminek az az oka, hogy hiába van elismert köztisztviselői létszám, ez az egyik oldalról rendkívül kevés, másik oldalról pedig feltölthetetlen. Ilyen például a pénzügyes kollégák kérdése. Miért is van ez? Azért, mert a köztisztviselői bértábla alapján adható juttatás, illetmény olyan kevés, hogy ilyen végzettségű kollégák egyszerűen nem mennek el dolgozni. Nem mennek el dolgozni önkormányzatokba, hiszen a cégeknél, tehát a magánszférában ennek a többszörösét alapból megkapják, és eszükben sincsen ezért valamifajta szolgálatból, saját magukat megrövidítve, állami tisztségviselőnek vagy önkormányzati köztisztviselőnek lenni.", "Én azt gondolom, ez egy nagyon komoly önbevallás, amit itt önök leírtak, hogy azért nem tudnak bizonyosfajta kötelezettségnek önkormányzatok eleget tenni, mert egyszerűen az önök által egyébként folytatott gazdaságpolitika miatt gyakorlatilag ilyen nagyságrendű problémákkal küszködnek. Kistelepüléseknél, kisebb önkormányzati hivataloknál ez most már hatalmas probléma. Van olyan település, ahol a jegyzőnek van olyan pénzügyi végzettsége, hogy egyébként pénzügyi osztályvezetői feladatokat is el tud látni, ezért a munkateher az ő esetében sokszorozott, mert egyszerűen máshogy nem tudják ezeket a feladatokat ellátni. Embert nem tudnak fölvenni, és hozzáteszem, ez még csak nem is annyira kis település. Egyszerűen nincs ember a feladat ellátására.", "Államtitkár úr, ha és amennyiben önök nem hajlandóak ehhez a szektorhoz hozzányúlni úgy, hogy akár a köztisztviselői alapilletményt rendezik, és nem úgy, hogy az attól való eltérítést az önkormányzatoknak a saját bevétel terhére lehetőségként biztosítják, hanem úgy, hogy az állami költségvetés azt mondja, hogy a 38 650-től tíz év után most már eltérünk, és legyen ez, mondjuk, 45 ezer forintban megállapítva, ehhez képest a szorzókat is megemelik, és most már tisztességes bért tudnának adni ezeknek az embereknek úgy, hogy a központi költségvetés ezeket nagyrészt finanszírozza, ezt a problémát máshogy megoldani nem lehet, csak így, ebben a formában. Az az őrület, hogy egyébként ez a költségvetés számára simán vállalható teher lenne. Simán! Mondok majd a közeljövőben más olyan kiadásokat, például egy beruházást, amely tervezett költségének a töredékéből ezt a problémát egyszer s mindenkorra rendezni lehetne. Ez csak kormányzati akarat kérdése. Kérdés az, hogy miért nem hajlandó ezt megtenni a kormányzat. Valószínűleg azért, mert kifejezetten halálra ítélte ezt a szektort, és nem akarja fenntartani még a kétezer fős létszámkorlátot sem, hanem ötezer főhöz akarja kötni az önálló önkormányzati hivatal létesítésének a létszámkorlátját. Ebbe az irányba tett lépések, illetve bizonyos lépések elmaradása az, ami egyértelműsíti számunkra ezt a kormányzati szándékot.", "A következő pont, amihez még röviden hozzá szeretnék szólni, a Városliget-törvény. A Városliget-törvény annak idején 2013-ban 99 évre adta vagyonkezelésbe a Városliget ingatlanjainak az összességét egy 100 százalékban állami tulajdonú Városliget Ingatlanfejlesztőnek, magyarul a vagyonkezelőnek. Ennek kapcsán önök nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítették a Városligetet. Ez azt jelenti, hogy a Ket. eljárásrendje alól teljes egészében felmentik a Városliget beruházását, úgy en bloc. Egyéb más törvények hatálya alól is kivonták, kivonják a Városligetet. Tehát gyakorlatilag minden létező gyorsítási lehetőséget megadtak már önök ennek a beruházásnak, ezért megmondom őszintén, nem értem, hogy miért van szükség arra, hogy ebben a törvényben önök egy statáriális eljárás keretében gyakorlatilag pallosjoggal hatalmazzák föl ezt a bizonyos vagyonkezelőt, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő összes közmű kapcsán, ha az önkormányzatok, illetve az egyes közművek tulajdonosai nem bokáznak megfelelő gyorsasággal ezen vagyonkezelőnek, akkor őket mindenféle károkozás miatt beperelhetik, és mindenféle költségeket a nyakukba varrhatnak, olyannyira, hogy egyébként a Városliget beruházása kapcsán, annak érdekében lefolytatott közműberuházások, felújítások, bontások és egyéb kiváltások kapcsán a költségeket a törvény szövege szerint esetlegesen meg kellene osztani ezen önkormányzatokkal. Lehet, hogy nem is tervezték, eszükben sem volt ott a közműhálózathoz hozzányúlni, van elég baj, gond Budapesten, ezt pontosan tudjuk, tehát hogy pont ott biztos nem tervezték, az szinte borítékolható, de önök e tekintetben ‑ mondom még egyszer ‑ gyakor­la­tilag pallosjoggal ruházzák föl ezt a vagyonkezelőt. Ez hihetetlen nagyságrendű pénzeket jelenthet, hiszen önök, éppen azért, mert be akarják építeni a Városligetet, nagyon nagy nagyságrendű építkezésekbe fognak belefogni, ezek bizony nagyon sok eset­ben jelentős közműkapacitást igényelnek, és ennek a költsége bizony jelentős.", "Tehát egy nagyon komolyan itt kódolt vitás helyzetet teremtenek önök, nagyon sok problémát fog ez okozni. Tudjuk, hogy jó pár önkormányzat van ennek a beruházásnak a közvetlen szomszédjában, nem is feltétlenül olyanok, amelyek olyan lelkesen támogatták ezt a beruházást, de tudjuk, hogy ez a beruházás egyébként most már a komáromi erődöt is érinti, sőt, a Szabolcs utcai kórház területét is érinti, tehát jelentősen dagad ez a problémakör. Tehát nem biztos, hogy pont a zuglói polgármester negatív kritikái miatt kell egy ilyen törvényt alkotni, hanem valószínűleg más egyéb önkormányzatoknál is felmerülnek aggályok a beruházással kapcsolatban.", "Úgyhogy összességében azt kell mondjam, hogy biztosan nem fogjuk tudni támogatni az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mert nemcsak a kormányzat számára ad kivételes lehetőségeket, hanem a kormányzat részéről, az állam részéről létrehozott egyes cégeknek is kivételezett helyzetet biztosít. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)", "(12.00)"]}