Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A felelős és kiszámítható költségvetési gazdálkodás erősítése változatlanul kiemelt kormányzati célkitűzés. Ennek figyelembevételével szükséges, hogy a költségvetési szervek gazdálkodása még inkább átlátható legyen a hatékony és eredményes közfeladat-ellátás érdekében. Itt kiemelt szerep jut a különféle kontrollmechanizmusoknak, amelyek garanciát jelentenek a költségvetési gazdálkodás során esetlegesen felmerülő hiányosságok mielőbbi feltárásához, valamint korrigálásához. Az önök előtt lévő törvényjavaslat a fentiekre tekintettel több módosítást tartalmaz, amelyek a felelős költségvetési gazdálkodást még feszesebbé, még inkább következetesebbé teszik.

(11.20)

Az államháztartásról szóló törvény mellett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, valamint négy további kapcsolódó törvény módosítására tesz a kormány javaslatot.

Kérem, engedjék meg, hogy a módosítási javaslatok közül a legfontosabbakat kiemeljem. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása az adminisztratív terhek csökkentését jelenti, hiszen nem teszi szükségessé a kormány előzetes engedélyét ahhoz, hogy az önkormányzatok és a százszázalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok adósságelemeiket kedvezőbb konstrukcióval válthassák ki.

A törvényjavaslat több ponton érinti az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit. A hatékony gazdálkodást segíti elő, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben képzett fejezeti stabilitási tartalékok szabályozása megváltozik. Ennek lényege, hogy a tartalékok felhasználása a központi költségvetésről szóló törvényben nem szerepeltetett új feladatok, valamint a már meglévő feladatok bővüléséhez kapcsolódó fedezet biztosítása, továbbá a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzése érdekében történhet. A részletszabályokat az államháztartási törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet fogja meghatározni.

A törvényjavaslat rugalmasabbá teszi azon előirányzatok módosítását, amelyek a maradvánnyal nem rendelkező, úgynevezett központi kezelésű előirányzatként szereplő határozott idejű projektek megvalósítását szolgálják. Ezáltal biztonságosabbá válik ezek teljesítése. Így például nagy összegű beruházások esetén, ha a beruházás első évében a tervezetthez képest kisebb összeg kerül felhasználásra, a következő évben lehetővé válik a rendelkezésre álló összeg megemelése a projekt megvalósítása érdekében, az eredeti, jóváhagyott költségvetési keretek figyelembevételével.

A törvényjavaslat tartalmazza, hogy azon fejezeti kezelésű előirányzatok esetén, amelyeknél a kötelezettségvállalások egy éven túlmutatnak vagy több évre vonatkoznak, a következő évi központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követően a következő évi kötelezettségvállalás alapja a központi költségvetésben megállapított eredeti előirányzat. Az az új szabály, amely szerint ebben az esetben fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a törvényben megállapított előirányzat teljes összegéig kötelezettséget lehet vállalni, várakozásaink szerint a megalapozottabb költségvetési költéseket teszi lehetővé. Egyszerűen fogalmazva azt is mondhatom, hogy a 2017. évi költségvetés tekintetében ma az elfogadott költségvetési törvény jövő évi kiadási számainak teljes összegére fizetési kötelezettséget lehet vállalni. A hatályos szabályok ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak.

A költségvetés bevételi oldalának stabilizálását szolgálja az a garanciális szabály, hogy a költségvetési szerveknek a jövőben az általuk fel nem használható bírságot és hasonló központosított bevételt képező minden tételt, például útdíjbevételeket a Magyar Államkincstár által külön erre a célra létrehozott központosított beszedési számlára kell beszedniük. Ehhez a szabályhoz kapcsolódik a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása, amelynek lényege, hogy a cégeljáráshoz kapcsolódó feladatellátás zavartalan megvalósításának fedezete továbbra is biztosított legyen azáltal, hogy az így elvont bevételeket a központi költségvetés megfe­lelően kompenzálja.

A költségvetési tervezés pontosságát kívánja erősíteni az a szabály, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy adatszolgáltatási kötelezettséget írjon elő az államháztartás központi alrendszerébe tartozó előirányzatok várható bevételeire, illetve kiadásaira vonatkozóan. Amennyiben az előrejelzések pontatlannak bizonyulnak, az jogkövetkezményt vonhat maga után. A módosítás erre az esetre lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletével befizetési kötelezettséget írjon elő, vagy csökkentsen meghatározott szabad előirányzatokat. Ez a rendelkezés tehát az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetés pontosabb végrehajtására sarkallja az összes központi költségvetési szervet.

Az önkormányzati alrendszer minőségi adatszolgáltatása szintén alapvető fontosságú a költségvetési tervezéshez, valamint az államháztartási folyamatok reális áttekintéséhez. Éppen ezért azon önkormányzatok, amelyek nem megfelelően végzik az adatszolgáltatási tevékenységüket, változatlanul bírságra számíthatnak. Ezek megfizetésének szabálya annyiban módosul, hogy a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok esetén a jövőben a bírságot a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben kell kiszabni, hiszen a közös hivatal felel valamennyi önkormányzat hivatali teendőinek ellátásáért. Emellett azonban a törvényjavaslat a bírság elengedését is lehetővé teszi abban az esetben, ha a helyi önkormányzat bizonyítja, hogy a munkavégzés feltételeiről gondoskodott, tehát nemcsak névlegesen csatlakozott a közös hivatalhoz, és az elmaradásait pótolta. A bírság mellett azt is ki kell emelni, hogy a határidőben és pontosan adatot szolgáltató helyi önkormányzatok, illetőleg központi költségvetési szervek munkavállalói pedig külön díjazásban részesülhetnek. Tehát egy olyan rendszert működtet már jelenleg is a kormányzat, amelyet most pontosítani kíván, mely rendszer a pontos adatszolgáltatás teljesítését honorálja, az ettől való eltérés esetén pedig szankciót tesz lehetővé.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány mondatban összegezzem a korábban említett egyes, államháztartáshoz kapcsolódó további törvénymódosításokat is. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi politikai vezetők jelölését a likviditási bizottságba és a szanálási alapba, továbbá azt, hogy az állami vezetők állami tulajdonú tőkealapok vezető testületeinek tagjai lehessenek. Azt gondolom, hogy ez a módosítás a közpénzek felhasználásánál kiemelt területek esetén az állam, a kormányzat felelősségét a politikai vezetők személyes felelősségével is összeköti.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításai a pénzügyi békéltető testület hatáskörének bővítését, így különösen a fogyasztói érdekek szélesítését szolgálják.

Végül a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény módosításának célja a Városliget megújításával és fejlesztésével összefüggő egyes részletkérdések rendezése.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy az imént ismertetett módosítási javaslatok alkalmasak arra, hogy elérjék a kitűzött szabályozási célt, és hatékonyabbá, kiszámíthatóbbá tegyék a költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a végrehajtás ellenőrzésének rendszerét, hisz a szigorú gazdálkodási fegyelem alapvető követelmény az államháztartás szereplői számára.

Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket a törvényjavaslat megvitatására, majd későbbi elfogadására. Köszönöm szépen a figyelmüket.