Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Itt a vita kezdetén egy kérdést szeretnék feltenni és egy álláspontot rögzíteni. A kérdés nyilván államtitkár úr felé fogalmazódik meg. Államtitkár úr, arra szeretném nagy tisztelettel kérni, hogy ne majd a végén, hanem ha lehet, most, menet közben legyen kedves tájékoztatást adni arról, hogy a járulékcsökkentési gondolkodása a kormánynak most hol áll. Hogyan tervezik? Mikortól? Meddig? Időszakos jellegű vagy hosszú távú elképzelésről van‑e szó? Ez gyakorlatilag mértékében mit jelent majd, milyen százalékos nagyságrendet? Hogyan fog ez forintosulni, nettó forinttá válni, gyakorlatilag kézbe vett fizetéssé válni? Ezek a kérdések nyilván fontosak, hiszen a dolgozók szemszögéből nézve elengedhetetlenek.

Főleg azért elengedhetetlenek ‑ és itt már a második részére térek át a dolognak ‑, mert Magyarországon nem elvitatható a dolgozói szegénység kérdésköre akkor, amikor ‑ mivel a NAV-ot ön felügyeli, tudja jól ‑ a NAV kimutatásai szerint is mintegy 1,4 millió olyan ember van Magyarországon, aki kevesebbet vagy éppen annyit keres, mint a minimálbér összege, vagy épp a dolgozó emberek több mint a fele a létminimum egy főre eső összegét sem keresi meg, akkor van mit tenni. Főleg akkor, amikor az elmúlt esztendőben 2010-hez képest a minimálbérre rakódó járulékterhek összessége munkaadót, munkavállalót terhelten együttesen 32 ezer forintról 69 ezer forintra nőtt. Ha ez a többletnövekedés gyakorlatilag forintosult volna és fizetésben jelent volna meg, akkor ma már az egy főre eső létminimum feletti összeget keresnék az emberek.

Azt az összehasonlítást sem érdemes szem elől veszíteni, hogy a visegrádi négyek tekintetében hogy néz ki ez a kérdéskör. Míg Magyarországon 74 ezer forintot nem éri el nettóban, addig a másik három országban átszámítva 100 és 110 ezer forint közé esik ez a kérdés. No, ezért fontos ezekről a dolgokról beszélni, és nagy tisztelettel erre kérem önt. Elnök úr, köszönöm szépen.