{"cycle": 40, "id": "185-26", "date": "2016-11-10", "ulnap": 185, "seq": 26, "speaker": "Hadházy Sándor (Fidesz)", "p_azon": "h003", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/12718 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról", "iromany": "T/12718", "duration_s": 916, "position": null, "chars": 11302, "paragraphs": ["HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi fel­emelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan szabályozás szükséges, amely megfelelő eszközöket biztosít a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartásokkal szembeni közjogi és magánjogi fellépésekhez, illetve megakadályozza a vál­lal­ko­zá­soknak a versenyre hátrányos összefonódását. E célok megvalósítása érdekében szükséges a ver­senyjogi szabályozás folyamatos értékelése, és amennyiben szükségesnek mutatkozik, korrekciója is.", "Az előttünk fekvő előterjesztés alapvetően három célt szolgál: a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányuló egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv átültetését a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása révén, valamint ugyanezen törvény vállalkozások összefonódására irányuló szabályainak módosítását az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése érdekében, továbbá egyes rendelkezéseinek kisebb kiigazítása is szükségessé vált.", "A javaslatra azért van szükség, mert a szóban forgó irányelv 21. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok kötelesek hatályba léptetni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy legkésőbb 2016. december 27-ig megfeleljenek az irányelvnek. Emellett a kormány bürokráciacsökkentési törekvéseibe illeszkedően a Gazdasági Versenyhivatal, mint tudjuk, több éve törekszik a vállalkozások összefonódásával kapcsolatos eljárásai lefolytatásához szükséges időtartam csökkentésére, az eljárások egyszerűsítésére. Az elmúlt időszak jogalkalmazói tapasztalatai rámutattak, hogy e téren újragondolandók a törvény irányadó rendelkezései.", "Most kérem, engedjék meg, hogy röviden bemutassam, hogy milyen területeken várható előrelépés a törvényjavaslat hatására. A javaslat elvégzi az áttérést az összefonódás-kérelmezési rendszerről az összefonódás-bejelentési rendszerre. Megszűnik a fúziós kérelmes eljárás, helyét átveszi a bejelentés alapján a hivatalbeli eljárásindítás. Ez azt is jelenti egyben, hogy a kérelemhez kapcsolódó sommás el­já­rás szabályai az összefonódások engedélyezése esetében értelemszerűen nem lesznek alkalmazhatók.", "Ennek az egyik következménye lesz, hogy gyorsulni fognak az eljárások. A bejelentés elbírálására legfeljebb nyolc nap fog rendelkezésre állni, ezalatt kell dönteni a bejelentés tudomásulvételéről, illetve eljárás indításáról. Ennek elmulasztása esetén a fúzió végrehajtható lenne, a bejelentési díjat pedig vissza kell fizetni. Végül pedig a bejelentési rendszerrel kiküszöbölhető a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak kétosztatúsága ‑ vizsgálati, majd versenytanácsi szak ‑, így előfordulhat, hogy hiánytalan bejelentés esetén a fúzió végrehajtására nyolc napot sem kell várni.", "Csökkenni fognak az eljárási díjak is. A bejelentés esetében a kérelem jelenleg 4 millió forintos díja 1 millió forintra mérséklődik, ami a fúzióengedélyezési eljárással járó díjfizetési terheket jelentősen csök­kenti, amivel az elmúlt öt év ügyei alapján készített becslés szerint a Gazdasági Versenyhivatal fúziós díjbevételének körülbelül harmada, évi átlag 40‑60 millió forintnyi összeg a vállalkozásoknál ma­radhat.", "Eljárásindítás esetén annak lefolytatása a hatályossal azonos lesz, így az ahhoz kapcsolódó 4, illetve 16 millió forintos igazgatási szolgáltatási díj a törvényjavaslat szerint összességében nem változik, mert a törvényjavaslat szerinti 3, illetve 15 millió forintos díjak az összefonódás bejelentésekor megfizetett 1 millió forinttal együtt a jelenlegi díjakkal azonos terhet jelentenek majd a bejelentő számára.", "A javaslat hatására kevesebb lesz az engedélyeztetés. A bejelentés jelenlegi 500 millió forintos küszöbe a duplájára, 1 milliárd forintra emelkedne. Ez a küszöbszám a GDP-arányos küszöbértékeket tekintve az EU átlagához, de a hozzánk hasonló nagyságrendű országok hasonló küszöbszámaihoz képest is kifejezetten alacsonynak tekinthető. Csak hogy néhány példát mondjak. A mérték Magyarország esetében, ez az arány 0,0016 százalék, Csehországban 0,0058 százalék, Belgiumban 0,0099 százalék, Horvátországban pedig 0,0034 százalék.", "A 15 milliárdos küszöb emelése nem indokolt, ugyanakkor a hozzánk hasonló nagyságrendű országok közül több esetben is közel esik a GDP-arányos küszöbérték a 15 milliárdos magyarhoz. A magyar 0,047 százalék, Csehországban 0,036 százalék, Belgiumban 0,025 százalék, Dániában 0,047 százalék. Ezzel szemben a nagyobb európai országok esetében többszörös eltérés van. A francia például 0,007 százalék, Németországban 0,017 százalék.", "A javaslat az európai országok többségének gyakorlatához igazodva kívánja módosítani a bejelentési küszöbszámok számítási módját oly módon, hogy a magyar vállalkozások esetében is a magyarországi forgalmat és ne a világméretűt kelljen csak számításba venni. Az elmúlt öt év ügyei alapján készített becslés szerint a jelenlegi fúziók körülbelül 10-15 százaléka, évi átlag három-öt ügy kapcsán a javaslat szerint megszűnne a kötelező kontroll a bejelentési küszöbszámok emelése és a forgalomszámítás szabályainak változása miatt.", "A versenyjogi kártérítési keresetek szabályozása tárgyában a törvényjavaslat az alábbi főbb szabályozási területeken tartalmaz rendelkezéseket. A javaslat rögzíti, hogy a versenyjogi kártérítési perek esetében a polgári törvénykönyvről szóló törvény és a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.", "A törvényjavaslat értelmében mindenkit megillet a kártérítéshez való jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak, legyen az akár közvetlen vevő vagy adott esetben eladó, akár közvetett vevő. Megerősítésre kerül, hogy a károsult teljes kárának megtérítésére jogosult. A javaslat lehetővé teszi a versenyhatóság számára, hogy a bíróság felhívására tájékoztatást adjon a kár bekövetkezésével, mértékével és az okozati összefüggés fennállásával kapcsolatos álláspontjáról. A Gazdasági Versenyhivatal álláspontjának kialakítására és annak ismertetésére nem köteles, ezt indokolás nélkül visszautasíthatja.", "A javaslat kimondja, hogy ha az érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság eljárt, a bíróság kötve van a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Európai Bizottság bíróság előtt nem támadott határozatának vagy a határozatot felülvizsgáló bíróság jogerős, rendes jogorvoslattal tovább már nem támadható határozatának jogsértést megállapító részéhez.", "A versenyjogi jogsértéseket gyakorta nem egy, hanem több vállalkozás követi el. Erre figyelemmel szükséges a többek közös károkozására vonatkozó külön rendelkezések meghozatala, fő szabály szerint érvényesülő egyetemleges felelősség körében egyes meghatározott feltételek teljesülése esetén kedvezőbb szabályok alkalmazását rendelve el a kis- és középvállalkozások esetében.", "(10.40)", "A kedvezőbb előírások ugyanakkor nem alkalmazandók, ha a kis- vagy közepes vállalkozás vezető szerepet töltött be a versenyjogi jogsértésben, más vállalkozást a versenyjogi jogsértésben való részvételre kényszerített vagy vele szemben korábban már állapítottak meg versenyjogi jogsértést.", "A törvényjavaslat törekszik egyensúlyba hozni a jogsértő vállalkozások engedékenységi politikában való részvételhez fűződő érdekeit a károsultak érdekeivel, egyrészt a bizonyítékok feltárása körében előírva egyebek között, hogy az engedékenységi kérelem bizonyítékként történő feltárására való kötelezésre nincs lehetőség, másrészt a többek közös károkozására irányuló szabályok vonatkozásában.", "A versenyjogi kártérítési pereket jelenleg információs aszimmetria jellemzi. A kártérítési igény megalapozottságának igazolásához szükséges bizonyítékok gyakran csak az egyik fél ‑ jellemzően a károkozó ‑ vagy harmadik felek birtokában vannak, s ezekhez a károsult nem tud hozzáférni. A sikeres igényérvényesítés ezen akadálya, a bizonyítékok feltárása bíróság általi előírásának intézménye révén hárítható el azzal, hogy e szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie az érintettek eltérő érdekei között. A külön szabályok szabta keretek között lehetőség van a versenyhatóság ügyirataiban fellelhető bizonyítékok feltárására irányuló indítvány benyújtására is.", "A törvényjavaslat támogatni kívánja a versenyjogi jogsértéssel okozott károk peren kívüli rendezését. Ennek érdekében a károsultakat megillető kártérítés megfizetésére köteles, egyezséget kötő jogsértő vállalkozások pozícióját kedvezőbben határozza meg az egyezséget nem kötő jogsértő vállalkozásokhoz képest úgy a károsultak irányába történő kártérítési, mint a jogsértők egymás közötti megtérítési kötelezettségét illetően.", "A törvényjavaslat azáltal is támogatja az alternatív vitarendezés igénybevételét, hogy a bírság kiszabása körében irányadó szabályozást úgy módosítja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásban kiszabandó bírság összegének meghatározásakor enyhítő körülményként veheti figyelembe, ha a határozat meghozatalát megelőzően lefolytatott alternatív vitarendezési eljárásban létrejött megállapodás alapján a jogsértő vállalkozás kártérítést fizetett a versenyjogi jogsértés károsultja részére. Alternatív vitarendezésnek minősül bármely eljárás, amely a kártérítési igény tekintetében fennálló jogvita peren kívüli rendezését teszi lehetővé.", "Tisztelt Országgyűlés! A törvény egyéb rendelkezéseit illetően: az előterjesztés a következő téren tesz javaslatot a módosításra. Azon vállalkozások, akik elismerik a Gazdasági Versenyhivatal előtt folyó eljárásban a jogsértést, és lemondanak a bíróság előtti jogorvoslat jogáról, a korábbi 10 százalék helyett 30 százalékig terjedő bírságcsökkentésben részesülhetnek.", "Emellett a viszonteladásiár-rögzítést tartalmazó vertikális megállapodásokra is benyújthatnak a vállalkozások akár teljes bírságelengedést vagy 50 százalékig terjedő bírságcsökkentést eredményező engedékenységi kérelmet. Ezzel együtt az ilyen korlátozások csekély jellegűvé minősíthetősége 10 százalék alatti részesedés esetén megszűnik.", "Végül, de nem utolsósorban a javaslat erősíti a Gazdasági Versenyhivatal eszköztárát is. A fúzió­be­je­len­tési intézményrendszerre áttéréssel párhuzamosan szükséges, hogy az Európai Bizottsághoz hasonlóan a magyar versenyhatóság is rendelkezzen az elő­ze­tes bírói engedélyhez kötött helyszíni kutatás lefolytatásának lehetőségével fúziós ügyekben, ezzel erő­sítve a vállalkozások által benyújtott adatok megalapozottságát, mert ez biztosítja az eljárás gyorsítását.", "A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentési küszöbszám emelésével együtt meg fogja kapni a jogot arra, hogy a küszöbszámot el nem érő, de a versenyt jelentősen csökkentő összefonódásokat hivatalból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a tranzakció zárásától számított egy, de az összefonódás végrehajtásától számított legfeljebb 6 hónapon belül hivatalból megvizsgálja.", "Tisztelt Országgyűlés! Kérem, támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormány­párti padsorokban.)"]}