Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)

DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Sohasem szerettem és ma sem szeretem, ha a szavaimat kiforgatják. Majd a jegyzőkönyvben ellenőrizze: nem azt állítottam, hogy az állam neveli a gyerekeket, nem is az állam feladata; de az az állam feladata, hogy gondoskodjék a gyerekek nevelésének lehetőségéről, biztosítsa azokat a körülményeket, hogy a gyerekeket neveljék.

Tulajdonképpen ezért jelentkeztem szólásra, hogy ezt az igazságtalanságot, amelyet ön itt mondott, helyre tegyem, de ha már van még másfél percem, akkor azért elmondom azt a véleményemet is, hogy meggyőződésem szerint, hogyha valamit állítunk, akkor azt nem árt bizonyítani.

Ön állandóan azt hangoztatja, hogy ez nem a gyerekek érdekét szolgálja, mi több, a gyerek érdekeivel ellentétes. Kérdezem, hol ellentétes a gyerek érdekével az, hogy hittant vagy erkölcstant tanulhat; ha az iskolában szembesül azzal, hogy a tetteinek, a szavainak és az elmulasztott tetteinek erkölcsi következménye van; ha megtanulja az iskolában azt, hogy segítsen másokon, ami az állampolgári nevelésnek is része. Hogyan függ össze a gyerekek érdekeinek szolgálatával vagy nem szolgálatával az, hogy a fenntartó, amely magasan a gyerek fölött van, azért alakul át, hogy gyorsabban intézzék az iskola dolgait? Ezek bizony nagyon levegőből kapott állítások, és az érveket ön indulattal helyettesítette, de ettől még nincsen igaza.

A dolgokat nem egyformán látjuk, ez rendben van ‑ ezért még nem kell valótlanságokat állítani. Ilyen valótlanság például az, hogy a fiatalok már nem mennek pedagógusnak. Az államtitkár úr majd pontos számokat tud mondani, hogy évről évre hogyan változik a pedagóguspályára jelentkezők száma.

Képviselő asszony, nem fogok még egyszer szólásra jelentkezni, akármit is mond, mert nekem ez nem stílusom, de azért ezt nem akartam hagyni.