Czerván György (Fidesz)

CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Pócs János képviselő úr törvényjavaslata két probléma finomhangolását célozza. A területalapú támogatásokhoz szükséges jogszerű földhasználat esetköreit a törvényhozás utoljára tavasszal bővítette, azonban a tapasztalatok szerint kimaradtak olyan esetkörök, amelyek a mindennapi élet sokszínűsége során felmerülhetnek.

A jogszerű földhasználat intézménye a területalapú támogatások igénybevételének ellenőrizhetőségéhez kapcsolódik. A 2009. évet megelőzően közvetlen területalapú támogatások iránti támogatási kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthatott be, aki a hasznosított területek vonatkozásában a hasznosítással összefüggésben felmerülő költséget, illetve kockázatot viselte. Az uniós kívánalmak szerint viszont a tagállamoknak biztosítaniuk kell a földtulajdonos és a közvetlen kifizetéseket kérelmezők közötti jogviszony meglétét, a parcellának az igénylő rendelkezésére kell állnia, amit 2009 óta a jogszerű földhasználat megléte biztosít. Ennek igazolhatósága vonatkozásában azonban számos olyan eset merült fel, amikor a legjobb szándékú gazdák sem tudták teljesíteni a jogszabályok által előírt követelményeket valamilyen rajtuk kívül álló körülmény miatt, ugyanakkor emiatt elestek a területalapú támogatások megszerzésétől.

A vonatkozó törvénynek a jelenleg hatályos rendelkezései sajnos nem tartalmazzák a Nemzeti Földalap ideiglenes megbízási szerződését, továbbá állami vagyonkezelők esetében történő jogutódlás során biz­to­sítani szükséges, hogy a földhasználat jogszerűsége megillesse a jogutódot akkor is, ha az ingatlan-nyil­vántartásban a jogutódlás ténye még nem került átvezetésre. Jelen módosítás ezt a hiányosságot pótolja.

Mindezeken túlmenően amolyan végső eszközként a gazdálkodó a jegyzőtől is kérhet igazolást a földhasználata tényének alátámasztására. A korábbi szabályozásból kimaradt ezen esetkörökről elmondhatjuk, hogy igen csekély számát érinti a gazdálkodóknak, azonban az érintettek számára nagyon fontos, hogy hozzájuthassanak a területalapú támogatásokhoz.

(9.10)

Szintén jelentős gyakorlati problémákat vet fel az osztatlan közös tulajdonban levő tulajdoni illetékességből eredő tulajdonosi jogosítványok kérdése. A közös tulajdonban álló dolog esetében a polgári törvénykönyv szerint a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, de a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatához szükséges a tulajdonostársak egyhangú megállapodása arra nézve, hogy a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársakat megillető területek földrajzilag hol helyezkednek el.

A gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a használati megállapodások egyhangú döntéshozatallal történő megkötése bizony sokszor leküzdhetetlen nehézségek elé állítja az érintetteket. A törvényjavaslat jó irányban kíván enyhíteni ezeken a szabályokon az életszerűség elve mentén haladva, amikor a tulajdoni hányad alapján számított feles többségű döntéshozatali módot vezeti be főszabályként, ami mellé fontos kisebbségvédelmi rendelkezéseket állít, amely szerint a döntéshez minősített többség szükséges, ha a használati rendre vonatkozó ajánlattal a tulajdonosok 10 százaléka nem ért egyet.

Tisztelt Országgyűlés! Pócs képviselő úr törvényjavaslata két olyan fontos kérdést kíván a gazdák javára előmozdítani, amelyhez én is kérem és a Földművelésügyi Minisztérium is kéri szíves támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)