karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Galambos Dénes (Fidesz)

2016-11-08 · 183. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 7:33

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/12723 Az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról

Szöveg6 769 karakter · 11 bekezdés · JSON

DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Állam­titkár Úr! Fontos, az emberek mindennapjait meghatározó és érintő törvénymódosítás fekszik előttünk. Ahogy államtitkár úr expozéjában jelezte, az új lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetésével 2016. január 1-től megvalósult a korábbi engedélyezési eljárást felváltó, lényegesen egyszerűbb rendszer, egyelőre ‑ amíg el nem fogadjuk ezt a törvényjavaslatot ‑ a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépületek vonatkozásában. Ami fontos volt még, hogy a korábbi, bonyolultabb ÉTDR szisztémát, az építésügyi hatósági rendszert felváltotta az elektronikus építési naplóba történő feltöltés. Ezzel mintegy egyablakos módszerrel sikerült az új építésű lakások esetében ezt a bürokráciacsökkentő és egyúttal az építtetők érdekét is szolgáló rendszert bevezetni.

A választókerületemben örömmel tapasztalom, hogy élve azzal a lehetőséggel, amely a családi otthonteremtési kedvezményre építetten lehetőséget teremt új lakások építésére, az új elektronikus lehetőségekkel és az építési naplóval egyre jobban élnek az építtetők. Ebben az évben már tapasztalható a településeken, a telekállomány növekedésének függvényében az új lakások építése. Természetesen nagyon fontos az, hogy azokat a polgárokat, akik bővíteni kívánnak vagy szerkezetátalakításokat szeretnének végrehajtani, ne terhelje a túlzott bürokrácia, hiszen nincs is ok arra, hogy megkülönböztetést tegyünk az új házak építése és a bővítések, illetőleg szerkezeti átalakítások között. Ezért időszerű, ahogy államtitkár úr is jelezte, hogy a meglévő épületek bővítése esetén is a polgároknak ne kelljen felesleges hivatali köröket lefutni, és hasonlóképpen vehessék igénybe azt a rendszert, ami most úgy tűnik, jól működik, már a gyakorlati tapasztalatok alapján.

A javaslat célja röviden fogalmazva az, hogy az eddigi kedvező tapasztalatokra támaszkodva a lakóépületek bővítése, átalakítása adminisztrációs terheinek további csökkentését elvégezze. Jelenleg az egyszerű bejelentés alapján új lakóházak építhetők, ahogy az előbbiekben mondtam. A meglévő lakóépületek jelentős hányadánál van igény olyan bővítésre, átalakításra, ami összességében nem éri el a 300 négyzetmétert. Ezek a munkák jelenleg építési engedély alapján végezhetőek, de a léptékükben, műszaki elvárásaikban nem jelentenek nagyobb kihívást, feladatot, mint az új építésű lakások.

Az egyszerű bejelentéssel több és hangsúlyosabb feladatot kapott az ellenőrzés, a tervezői felügyelet, ami lényegében alapja az adminisztráció csökkentésének és a jobb minőség biztosításának. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fokozott tervezői közreműködés, tervezői művezetés és a szigorú tervtartalmi követelmények további adminisztrációcsökkentésre adnak lehetőséget. Ilyen terület a változásbejelentés intézménye, ami szerint a bejelentéstől úgy lehet szabályosan eltérni, ha az építtető a módosításokról ismételt változásbejelentést tesz, még akkor is, ha a változás során minden szabályt betart, és az épület hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Ennek tartalmát a bejelentéskor senki sem ellenőrzi, kontrollt előzetesen csak a tervezői művezető, utólagosan az építésfelügyelet biztosít.

Összhangban a társadalmi igényekkel, szakmai visszajelzésekkel, a javaslat szerint a meglévő lakóépületek bővítése, átalakítása, ahogy jeleztem, a to­váb­biakban egyszerű bejelentés alapján végezhető, amennyiben a bővítés során nem haladja meg a hasznos alapterület a 300 négyzetmétert. Ezzel nemcsak az engedélyezési eljárás alól mentesülnek az építtetők, de várhatóan ösztönzőleg fog hatni a meglévő épületállomány korszerűsítésére is.

Az egyszerű bejelentésre jelenleg vonatkozó tervtartalmi követelmények és a kötelező tervezői művezetés jobb alapot nyújt a jobb minőségű épületek építéséhez a 300 négyzetméternél kisebb lakóépületek körében, mint eddig az az engedélyezési eljárás szabályai alapján az történt. Az engedélyezés erre a körre vonatkozó előírásai szerint a kivitelezés az úgynevezett alapesetben az engedélyezési terv alapján történhetett, nem volt szükség részletesebb kivitelezési műszaki dokumentációra. A gyakorlat azt mutatta, hogy sok esetben a kivitelezés megfelelő tervek hiányában esetlegesen nem megfelelő minőségben történt, annak ellenére, hogy a formai szabályokat betartották.

A javaslatban feloldásra kerül az a gyakori ellentmondásos helyzet, hogy a lakóépület építését lehet egyszerű bejelentés alapján végezni, és ahogy államtitkár úr jelezte, a terepmunkát adott esetben nem. A továbbiakban a kapcsolódó területrendezési és támfalépítési munkák is az egyszerű bejelentés keretein belül végezhetőek, hiszen ezek az épülettel egy műszaki egységet képeznek. Gondot kellett fordítani arra is, hogy a meglévő épületek esetében, ha azok 10 éven belül nem készülnek el ‑ szintén utalok államtitkár úr felvezetésére ‑, a kötelező visszabontás csak olyan mértékű legyen, hogy az eredeti állapotnál kedvezőtlenebb helyzet ne alakuljon ki. Ezért a bővítéssel épülő házak a javaslat szerint csak olyan mértékben és módon bonthatóak vissza, hogy a visszamaradó rész állékonysága, állagvédelme rendeltetés szerinti használatot biztosítson.

A módosítás a fentieken túl elősegíti, hogy a hatósági ellenőrzés a 60 napos időtartam alatt lefolytatódjon, valamint a feltárt szabálytalanságok körében a jogkövetkezmények alkalmazására induló eljárás haladéktalanul meginduljon, ezáltal az ügyfél számára a bizonytalan helyzet időtartama csökken, a kivitelezési tevékenység folytatása és befejezése minél hamarabb megtörténhet.

Az építésügyről szóló törvény 38/C. § (6)-(7) bekezdéssel való kiegészítése biztosítja, hogy lakossági bejelentés alapján is történhessen ellenőrzés és szankcionálás. Így a lakosság nem csupán bírósági úton tud érvényt szerezni érdekeinek, ha a tanúsítás során visszaélést tapasztal.

Ugyancsak államtitkár úr jelezte a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, a BPMK számára adott azon jogosítványt, hogy a gyanús, példátlanul sok hibát vétő tanúsítók alaposabb ellenőrzését elvégezze, a közvetlen szankcionálási folyamatot felgyorsítsa. A további szankciók biztosítják a visszaélések számának csökkentését, a tanúsítványok minőségének javítását.

Tisztelt Ház! A választókerületben szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján örömmel üdvözlöm személyesen is, mint vezérszónok is, azt a jogos lakossági, állampolgári igénynek eleget tévő, az építtetők irányában baráti és pozitív támogatást tartalmazó törvényjavaslatot, ami előttünk fekszik. Kérem, hogy a részletes vitaszakasz lezárása után a most, az általános vitában elhangzottak alapján támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Galambos Dénes — 2016-11-08, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/183-80.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-183-80,
  title = {Dr. Galambos Dénes — 2016-11-08, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/183-80.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}