Bányai Gábor (Fidesz)

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző napirendnél a legfontosabb maradt ki ‑ elnök úr meg is feddett azért, mert sokat beszéltem ‑, hogy a tisztelt Ház fogadja el a törvénymódosítást. Most talán lesz időm végigmondani a hozzászólásomat, mert kicsit rövidebb lesz, amit elmondani kívánok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/12743. számú törvényjavaslat vitájához az alábbiakat közöljük a frakciónk részéről. A törvényjavaslat módosítási javaslatai a bányászatról, az atomenergiáról, a távhőszolgáltatásról, a földgáz biztonsági kész­letezéséről, a villamos energiáról, a földgázellátásról, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvények kisebb terjedelmű, valamint több esetben pontosító jellegű módosítására irányulnak. Ezen felül két apró, tisztán jogtechnikai módosítást tartalmaznak a módosítások.

A módosítások szükségességét egyrészről az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatai, másrészről pedig pontosító, egyértelműsítő és jogharmonizációs okok indokolják, az ágazati és egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtésének érdekében. A felsorolt törvények mindegyike az energetika tárgykörébe tartozik, ezért indokolt volt azok egy törvényjavaslatban történő módosítása.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításával a törvény technikai jellegű szövegpontosítást is hajt végre. A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló európai irányelv nem megfelelő átültetése tárgyában indított pilot eljárásra tekintettel volt erre szükség.

(20.00)

Van egy másik nagyon fontos módosítás. A törvény alapján jelenleg nem kell kérni bányafelügyeleti engedélyt azokra a felszín alatti víz kivételével nem járó hőszivattyúkra, illetve egyéb geotermikus energiát hasznosító létesítményekre, amelyeket 0-20 méter között helyeztek el a föld alatt. Az államtitkár úr helyesen mondta, hogy rengeteg a visszaélés ezzel kapcsolatosan. Mindenki, vagy sokan, inkább így mondom, mert nem tudom igazolni az állítást, hogy mindenki, de sokan visszaélnek, hiszen a legtöbb térségben, főleg az Alföld egyes térségeiben jócskán 20 méter alá helyezik a szondáikat és a kút mélységét, ennek következében lejjebb engedik, és ez már veszélyezteti a felszín alatti vizek biztonságos kitermelését és biológiai tisztaságát. Ezért célszerű, hogy ezt szankcionálni kell, illetve ennek a mértékét befolyásolni kell az új javaslattal.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik törvény, amit a csomagban módosítanunk kell, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény. (Dr. Szél Bernadett felé.) Bár ezzel kapcsolatban most éppen itt van a képviselő asszony, ma kinyitjuk Pandora szelencéjét egy kicsit, hiszen Paks egy kicsit benne van ennek a törvénynek ebben a módosítási részében. Ezt nem rosszallásképpen mondtam, csak láttam, hogy meg tetszett érkezni, képviselő asszony, ezért aztán ennél a törvényi résznél valószínűleg hosszasan el fogunk időzni. Itt annyi a módosítás, hogy az úgynevezett atomerőművi blokkokkal kapcsolatos építészeti tevékenység olyan, jelenleg nem sajátos építményeket is érint, amelyek jelenleg az épített környezet alakításáról, átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartoznak, például amelyek a létesítmény létesítéséhez szükségesek és nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében, valamint azon építmények, amelyek vagy amelyeknek egyes részei a biztonsági övezethez tartoznak.

Ezen új blokkok létesítésiengedély-kérelmének mellékleteként benyújtandó tervek egységesek, nem bonthatók külön a két törvény hatálya alá tartozó építményekre, és szükséges minden, a tervekkel érintett építménynek az atomenergia-törvény hatálya alá kerülnie. Így egyrészt a nukleáris biztonságra tekintettel az általános követelményektől eltérő szabályok is előírhatóak az érintett építményekre vonatkozóan. Másrészt az Országos Atomenergia Hivatal nyilvántartásba tudja venni az építészeti tevékenység gyakorlóját, aki ezzel jogosulttá válik az építészeti szakma gyakorlására is.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításával kapcsolatban szükségessé vált a távhőtermelő és a távhőszolgáltató között az ellátásbiztonság garantálása érdekében előírt hosszú távú szerződéskötési kötelezettség tartalmának egyértelműsítése, amely szerint a felek között az éves szerződés lejártát követő legalább további két év időtartamra szóló szerződésnek kell fennállnia. Lehetne persze aggályoskodni, hogy miért nem hosszabb időtartamú a szerződéskötési kötelezettség. Jelenleg a törvény használja, de nem szabályozza a hosszú táv fogalmát.

Bár közgazdaságilag a hosszú táv valóban öt évet vagy hosszabb időt jelent, a távhőellátás biztonsága mint cél szem előtt tartásával a gyakorlatban, tekintettel arra, hogy egy új, megújuló energián alapuló hőtermelő beruházás akár két-három év alatt megvalósulhat ‑ azért reméljük, hogy hamarabb is ‑, nem indokolt ilyen időtáv előírása, emellett, ahogy egy ötéves szerződés a lejártához közeledik, úgy csökken az általa garantált ellátásbiztonsági időtartam, akár egy év alá is. A módosítás eltörli a hosszú táv fogalmát, viszont ezen fogalom helyett pontosítja a szerződés időtartamát azzal, hogy kötelezi a feleket az éves szerződés lejártát követő, legalább további két évre szóló szerződéskötésre, a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás mértékéig, ezzel biztosítva az ellátásbiztonságot.

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosításával kapcsolatban: a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi törvény módosításának meghatározó része pontosító jellegű, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség működését érintő és a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény előírásaival történő összhang megteremtését szolgáló rendelkezéseket tartalmaz.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításának az indoka az alábbi. A villamos energia ágazati szabályozása a villamosenergia-tároló berendezések technológiai fejlődésére tekintettel kiegészült a villamosenergia-tároló fogalmával és engedélyes általi üzemeltetésének keretszabályaival, valamint a tároló részletes üzemeltetési szabályainak kormányrendeleti szinten történő meghatározására adott felhatalmazással.

A jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges a villamos hálózathoz történő ideiglenes, legfeljebb 12 hónapra szóló csatlakozással kapcsolatos speciális jogszabálykeretek megalkotása, annak érdekében, hogy rugalmasan és gyorsan ki lehessen szolgálni a határozott időre felmerülő csatlakozási igényeket. Ennek egyik elemeként szükség van a villamos energia építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályozásának specifikus kiegészítésére. Az ideiglenes vezeték esetében célszerű a vezetékjogi engedélyezés helyett a csatlakozóvezeték építéséhez hasonló, egyszerűbb és gyorsabb szabályokat alkalmazni.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítási indoka pedig: erre az egyértelműsítő és pontosító rendelkezések mellett a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer, a KAF ‑ lehetett volna Kecs­keméti Animációs Fesztiválnak is mondani, an­nak is ez a neve, ha már viccelődünk, akkor legyen még egy vicc, bár felesleges volt ‑ tevékenységének át­ala­kí­tásával kapcsolatosan szükséges módosítások miatt kerül sor. Ennek megfelelően a KAF kvázi ha­tó­sági tevékenységként megállapított elszámolási és ellenőrzési feladatait ténylegesen szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fogja végezni, míg az egyéb kiegészítő elszámolási, adatgyűjtési feladatokra az okosmérés-min­ta­projektet megvalósító, szintén állami tulajdonú piaci szereplővel közös platformon kerülhet majd sor.

Ezeken túlmenően a villamosenergia- és a földgáztörvény összhangját szolgáló, elsősorban fogyasztóvédelmi rendelkezések kerültek még pontosításra a javaslatban. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása pedig alapvetően szintén a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség működésével kapcsolatos eljárási szabályok pontosítását, egységesítését szolgálja.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Frakciónk javasolja a törvény elfogadását, és kérem képviselőtársaim támogatását és persze aggályaik kapcsán módosító javaslataik benyújtását. Köszönöm a figyelmüket.