{"cycle": 40, "id": "182-6", "date": "2016-11-07", "ulnap": 182, "seq": 6, "speaker": "Rétvári Bence (KDNP)", "p_azon": "r023", "faction": "KDNP", "kind": "napirend előtti felszólalás", "role": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "event": "Napirend előtti felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 312, "position": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "chars": 5037, "paragraphs": ["DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Úgy látszik, a Magyar Szocialista Párt elnökeinek néha egy-egy őszinteségi rohama van. Ezt láttuk már egy korábbi elnök, Gyurcsány Ferenc esetében is, aki az őszödi beszédben fejtette ki az igazságnak egyes olyan részletkérdéseit, amelyeket korábban nem osztott meg a nyilvánossággal. De a hétvégén Molnár Gyulától, az MSZP elnökétől is két érdekes felvetést hallottunk; ez az ő kis őszödi beszéde, azt hiszem. A Societas Kiss Péter Szabadegyetemén fejtette ki álláspontját. Visszagondolt még a Magyar Kommunista Párt idejére, meg a Magyar Dolgozók Pártjára, de számunkra nem ez a lényeges, hanem elemezte a Magyar Szocialista Párt 2006 utáni hibáit, ezeket felsorolta. Ez volt a rossz gazdaságpolitika, az agyonadóztatott gazdaság, éppen ezért a külföldi tőke, de a magyar tőkének is a nehéz helyzetbe hozása, valamint a sajtószabadság korlátozása. Ezeket a hibákat sorolta föl 2006 utánról, a szocialista-liberális kormányzás időszakából Molnár Gyula, nyilván azzal a retorikai szándékkal, hogy ezeket megpróbálja kivetíteni a Fidesz-KDNP-kormányzásra is, de azt hiszem, ez beismerésként is hangozhatott, hogy maga a Magyar Szocialista Párt elnöke ismerte be a saját rossz gazdaságpolitikájukat, túladóztatásukat és a vállalkozások nehéz helyzetbe hozását.", "Különösen izgalmas az, hogy saját maga időszakából akár a sajtószabadság korlátozását is elismerte, és mindezt csak megfejelte az MSZP elnöke azzal a mondatával, hogy 2018 után akár meg is szűnhet az MSZP, ha vesztesek lesznek a választáson 2018 tavaszán. Ez egy eléggé sokat mondó jövőkép. Látjuk, hogy a szocialisták dolgoznak is ezen, de azt hiszem, érdemes lesz a Szocialista Párt elnökeit figyelni, mert időről időre ez az őszinteségi roham, úgy látszik, beismerésbe hozza őket, de Molnár Gyulának is már a maga őszödi beszéde, úgy látszik, megvan ezen hétvége után. (Gőgös Zoltán: Mi köze van ennek a béremeléshez?)", "Engedjék meg, hogy egypár szót szóljak arról is, hogy ezzel szemben 2010 után milyen politikát vitt a Fidesz-KDNP-kormányzat, amely segítséget nyújtott ahhoz, hogy minél többen minél többet kereshessenek. Ha annak az okait nézzük, hogy miért éri meg most jobban dolgozni, mint 6 évvel ezelőtt, akkor azt látjuk, hogy több munkahely van, több munkalehetőség van, magasabbak a fizetések, és kevesebb adót kell fizetni annak, aki dolgozik, és mellette gyermeket is vállal; külön-külön is ezek mind-mind adócsökkentési indokok, együtt pedig Európában is példamutatóan magas kedvezményeket jelentenek.", "Ha a legkisebbet keresők fizetési viszonyait nézzük meg és hasonlítjuk össze a 2010 előtti időszakkal, akkor a minimálbéradatokat kell figyelembe ven­nünk. A minimálbér esetében az éves átlagos emelkedés összege a szocialista időszakban 2937 forint volt, míg a Fidesz-KDNP időszakában ez jóval magasabb, 6270 forint környékén alakul. Tehát több mint kétszeres ütemben nőttek 2010 után a legalacsonyabb fizetések, a minimálbér által befolyásolt fizetések, mint annak előtte. Éppen ezért akik a legkevesebbet keresték, azok számára nagyobb előrelépést jelentett a Fidesz-KDNP-korszak, mint korábban.", "Azért is fontos ez, hiszen ez a munka, a munkavállalás, az emelkedő munkabérek tudják a szegénységi spirált megtörni, márpedig ebben igen szép adatokat tudunk most már 6 hév után mindenkivel megosztani. (Egy hang az ellenzéki padsorokból: Miről beszél? ‑ Dr. Varga László: Nézz szét az országban!) Míg 2010-ben havi 202 ezer forint volt az átlagos bruttó bér, most ez 257 ezer forint, több mint 25 százalékkal több. A nettó bérek pedig szintén óriási mértékben ‑ főleg a korábbi időszakhoz képest ‑ nőttek, 132 ezerről 171 ezer forintra. De hangsúlyozom, hogy a családi adókedvezményt a nettó értékek nem tartalmazzák, tehát annál, aki 2-3 gyermeket nevel, ez a 257 ezer forint bruttó nettót is jelent. A nettó átlagkereset a családi kedvezmény igénybevevőinél így 33-34 százalékkal emelkedett, és ha ebből a kismértékű inflációt leszámítom, az is 20 százalékos vásárlóérték-, reálkereset-emelkedést jelent.", "Nemcsak általánosságban, de egyes esetekben külön-külön is meg tudjuk nézni, hogy miként emelkedett, miként emelkedik a bér ágazatonként. Ha a szociális szférában nézem, egy szakirányú végzettségű gyermekfelügyelő, aki 37 éve van a pályán, most 36 ezer forinttal kap többet, egy főiskolai végzettségű pályakezdő családgondozó pedig 43 700 forinttal indul kedvezőbb helyzetből, mint indult, mondjuk, 4 évvel ezelőtt, egy pályakezdő szociális tanácsadónak pedig a kezdő bére 52 ezer forinttal magasabb, mint 5 évvel ezelőtt.", "A felsőoktatásban egy „egyetemi tanár III.” fokozatban levő tanár bruttó fizetése 437 300 forintról 528 ezer forintra emelkedett. Ismerjük, hogy a pedagógusok bére másfélszeresére emelkedett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az orvosok számára 207 ezer forintos egészségügyi béremelés indult el. Ezek mind-mind megteremtik a munka becsületét és a munka értelmét Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}