Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szé­pen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem először állunk itt ebben a témában már az Ország­gyűlés előtt, és azt gondolom, hogy az elmúlt eszten­dők erőfeszítéseinek köszönhetően a közigaz­ga­tás­ban számos újítás szolgálja az ügyfelek jobb kiszol­gá­lá­sát, kényelmét, az ügyek egyszerűsítését, haté­ko­nyabb intézését. Ennek egyik eleme az elektronikus ügyintézés, ezt kiterjesztettük. Nincs még vége ennek a kiterjesztésnek, a továbbiakban is szeretnénk minél inkább ezen a téren előbbre jutni. Ugyancsak a kor­mányablakok mint integrált ügyfélszolgálatok azok, amelyek területén több mint ezer ügytípus indítható, illetve kezdeményezhető az állampolgárok számára, csökkentve ezáltal a különböző hivatalokhoz történő mászkálást, egy helyen lehet ezt a legtöbb ügy te­kin­tetében indítani.

Az eljárások hatékonyságát azonban nemcsak az ügyintézési határidőkben vagy az elektronikusan kez­deményezhető ügyek számában tudjuk mérni, hanem a hatósági cselekmények egy eljárási láncolat. Annak több láncszeme van, és időnként ezeket a lánc­szemeket szét kell bontanunk, s meg kell nézni, hogy hol vannak azok a pontok, amelyek a hatékony és ügyfélbarát ügyintézést nem segítik elő. Ezért kér­tük fel a tavalyi esztendőben és idén is magukat az állampolgárokat, tavaly közel félmillióan, az idén pe­dig mintegy negyedmillióan nyilvánítottak véle­ményt a tekintetben, hogy melyek azok az eljárási szabályok, amelyek nehezítik az ő ügyintézésüket, hol van szükség arra, hogy ezeket egyszerűsítsük, kivegyük vagy átalakítsuk, tehát egyes láncszemek kivételével ez a sokszor az ügyintézést gúzsba kötő lánc rövidebb legyen vagy akár segítse az ügyfelek munkáját.

Az idei évben a nyári időszakban került sor az állampolgárok megkérdezésére, hasonlóan a tavalyi módhoz. Volt egy kínálati lehetőség, felkínáltunk jó néhány ügyfajtát, de maguk is tehettek erre javas­latokat, és jogalkotói szemmel is nézve az ügyfél- és a hatósági visszajelzések azt mutatják, hogy átfogó felülvizsgálatra van szükség a jogszabályok tekin­te­tében. Nemcsak az állampolgárokat kérdeztük meg azonban, hanem magukat az ügyintézőket is, hogy me­lyek azok az ügytípusok, amelyek az ő mun­ká­jukat a jogszabályok bonyolultsága miatt nehezítik, és ezáltal hosszabb időt kell tölteni az eljárás ügy­intézésével.

Az állampolgárok a bürokráciacsökkentést ön­ma­gában egy fogalomként élik meg, de ennek a bel­tartalmát kevésbé látják a mindennapjaikban, ezért ebben a törvényjavaslatban vállalkozunk a koráb­bi­hoz hasonlóan arra, hogy felülvizsgáljunk eljárá­sokat, és kivegyük azokat a szabályozó elemeket, amelyek terhet jelentenek mind az ügyfelek, mind pedig a hatóságok számára.

A törvényjavaslatban foglalt módosítási javas­latok egészének áttekintésére, minden egyes sza­bá­lyon végigmenni nincs lehetőség az időkorlát miatt, noha mégis az 30 perc, ezért inkább a leginkább közérdeklődésre számot tartó javaslatokra hívnám fel a tisztelt Ház figyelmét a törvényjavaslatból.

Az egyik ilyen az állampolgárok teljes körét érintő javaslat, hogy ’17, azaz a jövő esztendő nya­rától, július 1. napjától lehetővé teszi, hogy a polgár a lakóhelyének és a tartózkodási helyének bejelentését bármely járási hivatalnál megtehesse. Ez eddig nem volt így. Mobilak az emberek, nem esik egybe a munkahely, nem esik egybe a lakóhely, is­ko­lába jár­nak, az nem mindig a lakóhelyen van, mondjuk, felsőfokú oktatási intézményben vagy akár kö­zép­fokú oktatási intézményben. Most bárhol megteheti, sőt a kormányablakok kiterjesztésével még köz­le­ke­dé­si csomópontokban is, adott esetben MÁV-állo­máson is már öt ilyen kormányablakot átadtunk. A módosítás egyaránt figyelemmel van a helyben történő ügyintézés iránti igényekre is és arra az ügy­féligényre, hogy maga választja meg, hogy hol kí­vánja ezt az állampolgári kötelezettséget teljesíteni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A mai Magyarország fejlődésének és a környező or­szágokkal történő versenyképességi össze­ha­son­lításban sok esetben a bürokrácia képezi akadályát ebben a versenyben az előbbre jutásnak. 2015-ben és ’16-ban már hoztunk a parlament elé két ilyen bürokráciacsökkentő törvénycsomagot. Itt több mint 30 eljárásban került újragondolásra az állam köz­ha­talmi szerepe. A kidolgozott koncepció foly­ta­tá­saként a törvényjavaslat elsősorban az ügyfél és a hatóság, közvetetten az állampolgár és az állam bizalmi viszonyára építve további szakértői, illetve szaktanácsadói tevékenység esetében teszi lehetővé, hogy a szigorú engedélyezés kényszeréből kilépve már bejelentés alapján is megkezdhető legyen a te­vé­kenység vagy adott esetben folytatható.

Természetesen azok a feltételek, azaz az anyagi jogszabályok változatlanul maradnak, tehát ez csak az eljárási oldalról segíti az állampolgárokat, viszont a jogbiztonság követelményeinek eleget tesz a to­vábbiakban is. Hogy az eljárások gyorsítása ne csak a határidők jogszabályi szintű csökkentésével való­sul­jon meg, hanem realizálódjon a mindennapi ügyin­tézés során is, az ügygondnokok kirendelésére a ható­ságok a jövőben közvetlenül is jogosultak lesz­nek. Ezáltal legalább 15 napos rövidítés kerül az el­já­rás­ba, ahol ügygondnok kirendelése válik szük­sé­ges­sé. A módosítás nem utolsósorban a gyámhivatalokat érinti; ezt korábban épp az ellenzéki képviselőtársak említették fel, tehát léptünk ez ügyben, itt az ügygondnokok kirendelésével járó ügyterheket csökkenti, és nyilván akkor az erőforrásokat máshol is igénybe tudják venni, ha itt szabadul fel kapacitás.

(14.50)

A törvényjavaslat alapján egyszerűsítésre kerülnek az egészségkárosodási, gyermekfelügyeleti támogatással, kiemelt ápolási díjjal kapcsolatos felülvizsgálati eljárások. Itt jó néhány esetben már nem kell, az orvosi vizsgálatoktól függetlenül is lezárulhatnak a hatósági eljárások.

Az ügyfelek adminisztratív terheinek jelentős csökkentésére irányul az a kezdeményezés a javaslatban, amely a hatósági jóváhagyáshoz kötött, szerződésen alapuló földhasználat esetén megteremti annak a lehetőségét, hogy a hatályos szabályoktól eltérően bejelentésre induló eljárás helyett hivatalból kerüljön lefolytatásra a földhasználati nyilvántartásba-vételi eljárás, ne kelljen kétszer menni a földhivatalba, s a hivatal a saját maga adatbázisa alapján ezt el tudja végezni.

Az ingatlanok, beruházások, sok esetben jelentős felújítások esetén, valamint a vásárlások ütemének gyorsabb, mint társadalmi igény és kiemelt kormányzati cél is, teret nyert a kormányjavaslatban (sic!), ez a lakás-takarékpénztári kifizetések időtartamának jelenlegi csökkentésében nyilvánul meg. Ezt azért is fontosnak tartjuk, mert a legutóbbi ismertetések szerint jelentősen nagyobb értékben és a tavalyinál több szerződést kötöttek az ügyfelek a magyarországi lakás-takarékpénztáraknál már a 2016-os esztendőben is.

A törvényjavaslat lehetővé teszi ‑ és fordulok itt a nemzetiségi szószólók felé ‑ a nemzetiségi névhasználat minél szélesebb körben történő gyakorlását. A változással a szülők már a szülés bejelentése után nyilatkozhatnak a gyermek névviseléséről, nincs szükség arra, hogy utólag egy újabb eljárást folytassunk le az anyakönyvvezetőnél, hogy a megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzésre kerülhessen.

Az ügyfelek költségeinek mérséklése irányába ható egyik módosítás szerint, amennyiben a kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatt a gépjármű forgalomból történő kivonására a biztosító téves vagy elmulasztott értesítése eredményeképpen kerül sor, akkor az ügyfél helyett a biztosítót fogja terhelni a gépjármű forgalomba történő visszahelyezésének a költsége. Nevezetesen arról van szó, amikor az ügyfél egyszer csak arról értesül, kivonják a gépjárművét a forgalomból, miközben egyébként párhuzamosan folyik egy eljárás, és befizette a díjat a biztosító felé, de a biztosító erről nem értesítette az illetékes hatóságot, és kivonják közben a gépjárművet annak ellenére, hogy nem mulasztott az ügyfél, ezért az ezzel kapcsolatos költségeket ráterheljük a biztosítóra a javaslat szerint.

A jogszabály előkészítése több ponton is figyelemmel volt a hatóság oldalán jelentkező adminisztratív terhekre, mert eddig volt egy olyan nézet, hogy elsődlegesen az ügyféli oldalon csökkentettük a terheket, ez időlegesen mindig a hivatalokban adminisztratívteher-növekedést jelent, most próbáltunk ebben a javaslatban az adminisztratív hivatali terhekre is figyelemmel lenni, így például az erdészeti hatóságoknak erdőtelepítés, erdőfelújítás ügyében jóval kevesebb teendője lesz, és ez nem csökkenti az erdőkkel kapcsolatos biztonságot sem. Csökken az ingatlanügyi hatóság ügyterhe, a gyámhivatalok tehermentesítéséről pedig már beszéltem.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A közelmúltra visszatekintve szeretném felhívni a képviselőtársak figyelmét a bürokráciacsökkentés 2015 óta elért főbb eredményeire. 2015-16-ban 221 törvény módosítására vagy hatályon kívül helyezésére került sor, 73-at érintett a hatályon kívül helyezés. A módosítások eredményeként csökkent az ügyfelek hatóságok előtti megjelenési kötelezettsége, több mint 30 hatósági engedélyezés bejelentési eljárássá alakult át. Jelentősen nőtt a 8 napon belül befejezett ügyek száma, további 9 törvény módosítása alapján megszűnt 20 hatósági eljárás és cégeljárás díja is. Most 45 törvényt módosítunk ezzel a törvényjavaslattal, a körülbelül másfélezer jelenleg hatályban lévő törvényből, így gyakorlatilag már 266 törvényhez nyúltunk hozzá a mostani javaslattal együtt az említett célok jegyében. Ilyenre nem volt példa a rendszerváltás óta.

Tekintettel arra, hogy a törvények hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai is alátámasztják a módosításhoz fűzött elvárásokat, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, a kedves képviselőtársakat, hogy támogassák a korábbihoz hasonlóan a bürokráciacsökkentés célkitűzéseit a törvényjavaslat elfogadásával. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)