{"cycle": 40, "id": "178-56", "date": "2016-10-25", "ulnap": 178, "seq": 56, "speaker": "Alexov Lyubomir", "p_azon": "a717", "faction": null, "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita folytatása és lezárása T/12233 Az általános közigazgatási rendtartásról T/12234 A közigazgatási perrendtartásról", "iromany": "T/12233 · T/12234", "duration_s": 806, "position": null, "chars": 11113, "paragraphs": ["ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr, és elnézést kérek. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/12233., az általános közigazgatási rendtartásról és a T/12234., a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok, napirendi pontok kapcsán a nemzetiségi jogokat érintő rendelkezésekről kívánok szót ejteni.", "A közigazgatósági hatósági eljárást jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozza. Nemzetiségi szempontból az adott jogszabály esetében kiemelt rendelkezés a törvény nyelvhasználatra vonatkozó 9. § (1)-(4) bekezdése, amely szerint Magyarországon a közigazgatósági hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. Ez azonban nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter eljárása, valamint nemzetközi jogsegély során más nyelv használatának. A települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzat testülete határozatokban meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott nemzetiség nyelvét. A nemzetiség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre is le kell fordítani.", "Annál a közigazgatási hatóságnál, amelynek a (2) bekezdés szerint a közigazgatási eljárás hivatalos nyelve nem csak a magyar, a magyar nyelvet használó ügyfeleket és az eljárás egyéb résztvevőit is megilletik a nemzetiségek számára biztosított jogok.", "A Ket. szerinti nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezéseket a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 5. §-a is kezeli. A nemzetiségek jogai gyakorlását érintő T/12233., az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 20. § (2), (3) bekezdései tartalmaznak a nemzetiségek nyelvhasználatára vonatkozó rendelkezéseket. A települési és területi, országos nemzetiségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tar­tozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. A nemzetiségi civil szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségek nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérelmére lefordítja. A törvényjavaslatban foglalt fenti rendelkezések a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 5. §-a bekezdésében az anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásaival összhangban vannak.", "A nemzetiségekhez tartozók számára az anyanyelvhasználat a hatályos jogszabályok által és a napirendi pont tárgyát képező törvényjavaslat által is biztosított. Ennek ellenére a mindennapi ügyintézés során a nemzetiséghez tartozók a szükséges feltételek hiányában nem vagy csak igen csekély mértékben tudnak élni a számunkra biztosított nyelvi jogokkal. Az anyanyelv a nemzetiségi hovatartozás legfőbb is­mer­tetőjegye, az identitás, az önazonosság alapvető eleme. Az Alaptörvény és számos jogszabályi rendelkezés biztosítja, hogy a nemzetiséghez tartozók anya­nyelvüket használhassák hivatalos ügyeik intézése során. A tapasztalat ezzel szemben azt mutatja, hogy az állami szervek, bíróságok és helyi önkormányzatok a nemzetiségi nyelvű kommunikációra nincsenek felkészülve. Ennek jövőbeni változtatásán munkálkodni kell. A nemzetiségi nyelvhasználat jogalapjának deklarálása szükséges, de nem elégséges. Az állami, igazságszolgáltatási, önkormányzati és egyéb hatóságok esetében a nemzetiségi nyelvhasználat fogadására és ügyintézésben való alkalmazására való képességet is meg kell teremteni.", "A Magyarországon élő nemzetiségek nyelvhasználati jogainak érvényesülését szolgáló kisebbségi nyelvek európai chartájához hazánk az elsők között csatlakozott. A charta ratifikálásával csak a német, horvát, román, szerb, szlovén és szlovák nemzetiséghez tartozók nyelvével kapcsolatban van vállalt kötelezettsége Magyarországnak, ugyanakkor az ország területén kis létszámban élő nemzetiségek, mint a bolgárok, görögök, lengyelek, örmények, ruszinok, ukránok, valamint a romák esetében a nyelvi jogok a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján garantáltak.", "A charta egyik alapelve, hogy a nemzetiségi nyel­vet nem szabad kizárólag a magánszférára korlátozni, hanem a közéleti nyelvhasználatot is ösztönözni szükséges. Ennek az alapelvnek a jegyében már számos jogszabályi rendelkezés született. A kisebbségi nyelvek európai chartája egyedülálló megállapodás azok között az államok között, amelyek elkötelezték magukat a nyelvi sokszínűségre épülő jövő mellett.", "(13.40)", "A nemzetiségi nyelv hanyatlása megállítható, sőt vissza is fordítható ott, ahol a fiatal generációk azoknak a nyelveknek a használatát tanulják, amelyeket hagyományosan beszélnek a családban, illetve a régióban.", "A chartához csatlakozott országok úgy döntöttek, hogy védelmet és segítséget nyújtanak azon nyelveknek, amelyeket a háttérbe szorulás, a marginalizálódás veszélye fenyeget, hiszen a magán- és köz­szférában történő nyelvhasználat erősíti a nemzetiségi nyelvet. A charta pontos iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy a nyelveket hogyan kell védeni és támogatni a mindennapi életben, de meg is kívánja az államoktól, hogy ezeket a nyelveket használják többek között az igazságszolgáltatás, a közigazgatás területén is.", "A nemzetiségi anyanyelvhasználat, a nyelvi jogok gyakorlati alkalmazása kétségtelenül a nyelvvesztés folyamatának lassítását eredményezi. Kijelenthető, hogy a nemzetiségi nyelvek hatékony köz- és magánéleti használatának ösztönzése során a charta haszonélvezői maguk a nyelvek lesznek, a nemzetiségi nyelvek használói kulcsszerepet játszanak ennek a célnak az elérésében. Fontos leszögezni, hogy az adott nyelv csak napi szintű, aktív használat révén képes továbbélni.", "A fentieken túl fontosnak tartom megemlíteni, hogy az anyanyelv megőrzése tekintetében komoly és hathatós erőfeszítéseket tesznek a nemzetiségi önkormányzatok is. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat a nemzetiségi nyelvhasználatot illetően egyezőséget mutat a nemzetiséghez tartozók anyanyelvápolása, -őrzése és közszférában való alkalmazásának törekvéseivel. A nemzetiségi nyelvhasználat közszférában való alkalmazhatóságára vonatkozóan már a XIX. század derekán is szándék mutatkozott.", "Áttérve a közigazgatási perrendtartásról szóló T/12234. számú törvényjavaslat hazai nemzetiségeket érintő szegmenseire, megállapítható, hogy a törvényjavaslat közigazgatási jogvitát szabályozó 4. § (6) bekezdésének c) pontja közigazgatási szervként deklarálja többek között a nemzetiségi önkormányzat testületét és szervét. A közigazgatási szerv fogalmát a perrendtartás a közigazgatási jogalanyiság felől közelíti meg, ezért közigazgatási szervvé minősíti nemcsak az államigazgatási szervet, hanem mindazon szervezeti egységeket is, amelyeket jogszabály önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel ruház fel. Ugyancsak indokolt közigazgatási szervként minősíteni a közigazgatási szerv közegét, azt a közigazgatási szerv alkalmazásában álló személyt, aki egyes esetekben konkrét hatáskörrel rendelkezik.", "A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. §-ának 2. pontjában a nemzetiségi önkor­mány­zatot az alábbiak szerint definiálja: „Nemzetiségi önkormányzat: törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet.” Tekintettel a nemzetiségi ön­kor­mányzatok önálló jogalanyiságára, a közigazgatási perrendtartásról szóló T/12234. számú törvényjavaslatban foglalt közigazgatási szervként való deklarálás helyénvaló. Az érintettségen alapuló perindítás mellett a tör­vényességet, a közérdeket védő szervezetek perindítási jogát is indokolt biztosítani. A törvényjavaslat 17. §-ában felperesi pozícióban a perindítás jogosultjaként nevesíti a közigazgatási szervet és a szerződő közigazgatási szervet is. A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján önkormányzatisággal rendelkező testületek hatósági eljárásban már bevett, feladatkörében érintett közigazgatási szerv perindítási jogosultságát fenntartja a törvényjavaslat. Mivel a gyakorlati életben közigazgatási szervek közötti szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra is sor kerülhet, a perrendtartás külön nevesíti a szerződő fél közigazgatási szerv perindítási jogát is.", "A törvényjavaslat az indítványról szóló 144. §-á­ban úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást törvény által arra feljogosított szerv indítványozhatja. A hatályos törvények az alapvető jogok biztosát és a helyi önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló megyei, fővárosi kormányhivatalt jogosítja fel a normakontroll-eljárás kezdeményezésére. Ez a jogosultság a nemzetiségi önkormányzatot is megilleti.", "A nemzetiségek jogairól szóló törvény országos nemzetiségi önkormányzatokról szóló 118. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a köznevelési tör­vény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor ‑ a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatását érintő kérdésekben ‑ az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges. Az e tárgyban alkotott jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással az országos nemzetiségi önkormányzat közvetlenül bírósághoz fordulhat.”", "A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslat 154. §-a intézkedéseket szabályozó szakaszai a törvényességi felügyelet által a közigazgatási szerv, amelybe a nemzetiségi önkormányzat is beletartozik, ellen indított perben rendelkeznek az egyes intézkedési lehetőségekről. A teljesítési bírság mellett, illetve azon felül, ha az ügy a törvényességi felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik, a törvényességi felügyeleti szerv felhatalmazható a mulasztás pótlására. Ez a lehetőség azon szervek perei esetén alkalmazható, amelyek felett a törvényességi felügyelet érvényesül; a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok olyan pereiben, amelyek a törvényességi felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó tevékenységgel kapcsolatosak. Ezen rendelkezések a nemzetiségi önkormányzatok mint közigazgatási szerv státuszához kapcsolódnak.", "A fentiekben kifejtettekből az is látható, hogy a magukat valamely nemzetiséghez tartozóknak valló természetes személyek, civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok a magyar jogrendszer szerves részeit alkotják, a jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó előírások a különböző jogterületeken szabályozott normák között egyaránt fellelhetőek.", "Ezek értelmében a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)"]}