Gyöngyösi Márton (Jobbik)

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt egy évben a kormány kommunikációjában ‑ igen helyesen ‑ kiemelt helyet kapott a tömeges migrációval szembeni védekezés, illetve annak bemutatása, milyen veszélyeket rejt magában a bevándorlás és a multikulturalizmus. Az idegenek sokszor kontrollálatlan, tömeges beáramlása nemcsak társadalmi és gazdasági, de biztonságpolitikai kihívásokat és a terrorfenyegetettség növekedését is jelenti. A 17 milliárd forintot is meghaladó kampány ellenére azonban a kormány mégis nyitott egy törvényi kiskaput, a letelepedési kötvény intézményét, amely által a 300-400 ezer eurós összeget megfizetni képes bevándorlók letelepedhetnek hazánkban, a magyar állampolgárokkal közel azonos jogokat élvezve.

Talán már meg sem kell külön említeni, hogy a letelepedési kötvények értékesítésének kiszervezésével egyébként ismét a Fidesz-közeli gazdasági klientúra tett szert busás haszonra. Sajnálatos módon mégsem ez a legkirívóbb eset a kormány bevándorlással kapcsolatos kettős beszédét illetően. Sokkal inkább annak a Ghaith Pharaon szaúdi üzletembernek az ügye, akit a Forbes magazin 2008-ban a világ tíz legkeresettebb fehérgalléros bűnözője közé sorolt, akit az FBI is körözött pénzmosásban és fegyverkereskedelem finanszírozásában érdekelt amerikai pénzintézetek bedöntése miatt (Németh Szilárd István közbeszól. ‑ Az elnök csenget.), és aki egy 2002-es francia parlamenti jelentés szerint kapcsolatban áll a terrorszervezetek által is használt, havala nevű iszlám pénzügyi hálózattal.

Pharaon szintén a letelepedési kötvény által került Magyarországra, ahol rövid idő alatt rögtön két kormányközeli korrupciós üggyel hívta fel magára a figyelmet. Pharaon ugyanis kapcsolatba került egy, a miniszterelnök úr vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető céggel, a BDPST Zrt.-vel, amelytől megvásárolta a József nádor téren található volt Postabank-szék­házat. Sőt, Pharaon a magyar kormánnyal is kapcsolatban állt. 2015 decemberében jegyezték be azt az élelmiszer-nagykereskedelemre szakosodott Pro­minence Food Zrt.-t, amelyben Pharaon egyik cége mellé kisebbségi tulajdonosnak a külügyi tárca által felügyelt Magyar Nemzeti Kereskedőház is beszállt.

Államtitkár Úr! Nem érez ellentmondást abban, hogy miközben október 2-án a magyar emberek az érvényes szavazatok 98 százalékával nemet mondtak az idegenek betelepítésére, önök a letelepedési kötvényekkel tágra nyitották a kapukat olyan kétes hátterű, terrorizmussal összefüggésbe hozható üzletemberek előtt, mint például Ghaith Pharaon? Nem gondolja, hogy a kötvények rendszerét ezek után meg kellene szüntetni? Nem tartja ön nemzetbiztonsági kockázatnak azt, hogy egy ilyen toplistás gazember a magyar miniszterelnök vejével üzletel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által tulajdonolt Nemzeti Kereskedőház pedig közös céget hozott létre egy terroristával?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)