Gyöngyösi Márton (Jobbik)

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Noha az elmúlt hónapokban a kormány helyesen felismerte a multikulturalizmusban és a bevándorlásban rejlő veszélyeket, és kampányt indított ezen kockázatok megismertetésére, úgy tűnik, hogy titokban mégis tömeges betelepítést tervez saját gazdasági kudarcának időleges leplezésére. Miközben a kor­mányzati média a gazdasági sikerektől, a GDP emelkedésétől és a munkanélküliség csökkentésétől hangos, nem esik szó arról, hogy ezeknek a mutatóknak a külföldi cégeknek nyújtott adókedvezmények, támogatások, valamint a magyar munkaerő nevetséges bérszínvonala és kiszolgáltatottsága az ára.

Mi azonban még emlékszünk Orbán Viktor miniszterelnök 2014 márciusában Szaúd-Arábiában elmondott szavaira, amelyek szerint a magyar munkaerő előnye, hogy jól képzett, de olcsó, a munka törvénykönyve pedig rugalmas és a munkaadónak kedvez. Egyértelmű, hogy a látszateredményekért a kormány rabszolgamunkára kárhoztatta a magyar embereket, miközben nem akarja belátni a valós tendenciák káros voltát, sem azt, hogy 500 ezer jól képzett magyar dolgozó már véleményt mondott az önök politikájáról azzal, hogy külföldre távoztak, tátongó demográfiai űrt és egy tucat hiányszakmát hagyva maguk után.

A kormány azonban a jelek szerint nem akar felébredni a kozmetikázott statisztikák világából, és bármit megtesz annak elkerülésére, hogy a realitással szembe kelljen néznie. Ennek érdekében még arra is hajlandó, hogy a délről érkező migráció heves ellenzése közben a szomszédos országok polgárainak betelepítésére tegyen kísérletet. Az elmúlt hónapokban egy sor olyan intézkedés született, amelyek a szomszédos országok állampolgárainak magyarországi letelepedését segítik, sőt a magyar családokat segíteni hivatott CSOK-ra is jogosultságot szerezhetnek. A jogszabályi változások óta a szomszédos, nem EU-tagországok polgárai kvázi uniós jogokat élveznek, számukra nem szükséges munkavállalási engedély a hiányszakmákban, a szükséges ügyintézés ideje pedig jelentősen lerövidült számukra. Sőt, ma már akár közalkalmazottként is foglalkoztathatóak.

Mindezek a jogszabályi változások szinte titokban zajlottak le. És miközben a kormány bevándorlókkal riogat, államilag szponzorált bevándorlókat toborzott. Például a háború sújtotta Ukrajnában magyar nyelvtanfolyamokat finanszírozott, és magyar állásbörzéket szervezett. Hosszú távon a saját polgáraink elengedése, elüldözése és helyettük idegenek behívása egy sehová nem vezető politika, amely kultúránk és nemzeti önazonosságunk elvesztéséhez vezet. A gazdasági siker illúziója már a magyar nemzet fennmaradásánál is előrébbvaló volna?

Államtitkár Úr! Mikor akarnak a magyar emberek valós érdekeire alapozva valós megoldásokat kínálni a magyar gazdaság problémáira? Mikor néznek végre szembe azzal, hogy az önök politikája nyomán 500 ezer ember hagyta el az országot, és őket nem lehet bevándorlással pótolni, akár déli, akár keleti irányból?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)