karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Magyar Zoltán (Jobbik)

2016-10-17 · 176. ülésnap · napirend utáni felszólalás · 5:07

napirendi pont: Napirend utáni felszólalások

Szöveg4 783 karakter · 11 bekezdés · JSON

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Úgy is kezdhetném, hogy végre egy tökös bírónőről tudok beszámolni, hiszen Magyarországon, főleg amióta a Fidesz van kormányon, egy példátlanul bátor indoklással és ítélettel szembesülhettünk a minap, ami alapján nemcsak Kishantos menekülhet meg, hanem bizony a Fidesz teljes birtokpolitikája is megbukhat. Ha valóban az Alkotmánybíróságon olyan döntés szü­letik, amely a mi álláspontunk szerint megfelelő lenne és egyébként jogilag tökéletesen alátámasztható, akkor megsemmisülhet az NFA-jogszabályok egy jelentős része, amely alapján nemcsak Kishantost semmizték ki, nemcsak az ökogazdaságot tették tönk­re, hanem egyébként az állami földeket is eladták.

A bíróság másodfokon a felperes kishantosi ökogazdaság kontra Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és magyar állam közötti perben, ahogy már mondtam, az NFA-törvény számos pontját indítványozta megsemmisíteni, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. Csak az utóbbi vonatkozásában 250-300 ezer hektárra vonatkozó föld adásvételi szerződése semmisülhet meg 270 milliárd forint értékben, ennyit kellene a magyar államnak visszafizetni, illetve az azóta eltelt idő miatt, gondolom, a kamatokat is, amennyiben az AB ezt a döntést meghozza.

A bíróság egyúttal egyébként több kormányrendelet, a 6-28. §-ok alaptörvény-ellenességét is megállapította, és indítványozta ezek megszüntetését.

(20.40)

Itt arra a kormányrendeletre gondolok, ami megalapozta végül is az állami földek eladását, sőt a rendelkezés visszamenőleges hatállyal való megsemmisítéséről beszélt.

A bírónő elmondta, hogy az egész privatizáció egyébként az Egyesült Nemzetek Szervezetének korrupció elleni egyezményébe is ütközik. Döbbenetes szavak, de mélységesen egyetértünk vele. A célja egyébként elősegíteni a közügyekben és a köztulajdonnal kapcsolatban a becsületességet, a számonkér­hetőséget, a közügyek és a köztulajdon helyes kezelését. Ezek mind-mind sérültek nemcsak a bírónő, hanem a Jobbik és a gazdák jelentős száma szerint is. Ezen véleményeket végre nemcsak mi tudjuk itt elmondani a Parlament falai között, hanem a magyar bíróság épületében is elhangozhattak.

A kifogásolt jogszabályok továbbá sértik Magyarország Alaptörvényét, ami különösen aktuális a mai napon, és különösen furcsa, hogy éppen a Fidesz által megszavazott és létrehozott Alaptörvény több pontját említi, többek között: Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit; Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. Ezekkel mind-mind ütközik tehát a privatizáció. Illetve azt a cikkelyt is érdemes megemlítenem, amelyre mi is többször hivatkoztunk itt a Ház falai között: a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

A bíróság határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az NFA-törvény értelmében a Nemzeti Földalapba tartozó földterületeket a földbirtok-politikai irányelvek szerint kell hasznosítani, tehát nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely ezen elvek körében egy objektív, átlátható, a pályázatok értékelésekor irányadó, mindenki számára előzetesen megismerhető, utólag is ellenőrizhető követelményrendszert határozott volna meg.

Ezek azok a hiányosságok, amiket mi is most már évek óta folyamatosan hangoztatunk, s amelyek alapján mi is úgy gondoljuk, hogy az egész rendszer gyakorlatilag kódolta önmagában a korrupciót.

Mindezek alapján megállapítható, hogy az NFA-törvény tehát sérti a jogbiztonságot, nem beszelve arról, hogy az állami földek hasznosításához sarkalatos törvényt kellett volna módosítani. Ezt is elmondtuk egy évvel korábban, figyelmeztettük a kormányt, hogy ez nem így működik, hogy egy sarkalatos jogszabály rendelkezése alá tartozó területeket, gondol egyet a kormány, éppen összeveszett a kollégiumi szobatársával Orbán Viktor, és ennek hatására privatizálják az összes állami földet, hanem bizony ez egy sarkalatos jogszabály által szabályozott terület, be kell volna hozni ide a Ház falai közé, és kétharmadot kellett volna hozzá kapniuk, ami nyilvánvalóan nem lett meg, ezért kerülték meg ezt a módot, pedig ez lett volna az egyenes és a tisztességes.

Így tehát ezúton is hálámat fejezem ki minden, a magyar nemzet tulajdonáért aggódó állampolgár nevében a bírónő harciassága és kiállása miatt. Bízom abban ‑ bár illúzióim nincsenek ‑, hogy az Alkotmánybíróság is egy korrekt döntést fog hozni. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Magyar Zoltán — 2016-10-17, napirend utáni felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/176-301.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-176-301,
  title = {Magyar Zoltán — 2016-10-17, napirend utáni felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/176-301.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}