Csepreghy Nándor
2016-10-11 · 173. ülésnap · felszólalás · 2:32 · Miniszterelnökség államtitkáraSzöveg2 752 karakter · 5 bekezdés · JSON
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr, az ismételt szólás lehetőségét, csak a képviselő úrnak szeretnék reflektálni, hogy adott esetben még ő is viszonválasszal tudjon élni, ne csak a záróvitában vagy a zárófelszólalásban hangozzanak el ezek az érvek.
Semmiképpen sem szeretném azt kétségbe vonni, hogy a föld jelenlegi használói amit csinálnak, azt jól csinálják, és ők valóban mezőgazdasági termelésből tervezik saját magukat fenntartani. Azt gondolom, abban azonban nincs vita, hogy azok a földek, amelyek a kárpótlási folyamat miatt lényegében beszorultak abba az „állami föld” kategóriába, ami a kárpótlási törvény miatt nem teszi lehetővé egyéb típusú állami hasznosítását, kevesebb bevételt tudnak az államnak termelni, mintsem azok a földek, amelyek felett az állam saját maga dönthet; akár úgy, hogy szabadon gazdálkodik rajta, akár pedig úgy, hogy ezeket a földeket hosszú távú szerződésbe adja, haszonbérleti szerződésbe adja a Nemzeti Földalap vonatkozó törvényei alapján. Azt gondolom, ebben talán nincs vita.
Azt gondolom, az egy általános tapasztalat, hogy ha van egy olyan eljárás, amelyben több mint 25 éve nem születik végső megoldás bírósági úton, mert a földalap kijelölő határozatait az érintett termelőszövetkezetek folyamatosan megtámadják ‑ aminek van egy olyan feltételezése is, hogy nem az ügy lezárása a megtámadás oka, hanem az ügy végének az elhúzása és a minél későbbi döntéshozatal ebben a kérdésben ‑, nagy bátorsággal ki merem jelenteni a kormány nevében, akkor ennek az ügynek soha nem lesz vége. Tehát a kormánynak az a célja, hogy kerüljenek ezek a földek ki a kárpótlási célú földek köréből, állami tulajdonú földekké váljanak, és a Nemzeti Földalap vonatkozott szabályai szerint akár a mostani használók, akik téeszjogon használják ezeket a földeket, akár pedig más használók is tudjanak erre versenyezni.
A mi megközelítésünk alapvetően vagyonpolitikai szempontú, amikor ezt a döntést hozzuk, és ez szerintem egy olyan érv, ami ezt a kérdést megválaszolja, hogy miért van jelen pillanatban aktualitása. Soha nem lesz vége ezeknek a peres eljárásoknak, mert mindig lesz egy olyan kiskapu, amelyen keresztül az időt lehet húzni ebben a tekintetben. (Gőgös Zoltán: Azt kell bezárni!)
Azt meg nem szeretném megismételni, amit a kárpótlási jegyek elértéktelenedésére vonatkozó félelemre mondtam, hiszen számtalan más eszköz van arra, hogy az állam a kárpótlási jegyek tulajdonosait kárpótolhassa. Sallai képviselő úrnak pedig annyit szeretnék jelezni, hogy 5 milliárd helyett az én tudomásom szerint 2 milliárd forintnyi kárpótlásijegy-értékről beszélünk jelen pillanatban (Sallai R. Benedek: Az is sok.), de az is az kétségtelenül, jelentős értéket képvisel. Köszönöm, elnök úr.
HivatkozásJSON
karzat: Csepreghy Nándor — 2016-10-11, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/173-63.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-173-63,
title = {Csepreghy Nándor — 2016-10-11, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/173-63.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}