Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi években egyre több hír jelent meg arról, hogy a gyermekeket érintő milyen súlyos visszaélések, bűncselekmények történnek. A rendszer problémáját jelzi, hogy ezek egy része olyan gyermekkel történt, akik az alapellátás szeme előtt voltak, mégsem tudták megakadályozni az őket ért különböző bántalmazásokat. A leterhelt, alulfizetett szociális munkások, családgondozók, védőnők, a sokszor működésképtelen jelzőrendszer nem tud minden problémát időben jelezni. Vannak, akiket szinte egyáltalán nem ér el a gyermekvédelem. Így fordulhatott elő az, hogy családban élő csecsemőket, gyerekeket éheztettek, kínoztak vagy szexuálisan molesztáltak, mégsem derült fény ezekre, több esetben pedig tragédiába torkollott a bántalmazás.

Nemrég adtak hírt arról az esetről, amely az ellátórendszer másik területén, a szakellátásban történt. A gyermekvédelmi otthonokban elkövetett bántalmazások különösen súlyos helyzetre hívják fel a figyelmet, ami összefüggésbe hozható a szakemberhiánnyal, a dolgozók megfelelő képzettségének hiányával, illetve a megfelelő szakmai ellenőrzés hiányával.

A Magyar Szocialista Párt részéről ezért nyújtottunk be országgyűlési határozati javaslatot. Úgy gondoljuk, hogy nem nézhetjük tovább azt a tétlenséget, amit a kormány művel, hogy félévente módosítgatja a törvényt, de érdemi elmozdulás nem történik az ügyben. Sajnos, a Népjóléti bizottság kormánypárti tagjai nem támogatták a kezdeményezésünket, de legalább annyi tartás volt a bizottsági tagokban, hogy nem leszavazták, hanem tartózkodtak az ügyben.

Ezért kérdezem államtitkár urat, mit tesz a kormány a gyermekek védelmének érdekében. Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a gyermekeket ne érje testi, lelki vagy szexuális bántalmazás, különös tekintettel a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében, és meddig kell még várni a kormány tényleges lépéseire? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)